Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Tudja, mi az a Kondratyev-ciklus? Nem? Pedig benne ülünk

Tudja, mi az a Kondratyev-ciklus? Nem? Pedig benne ülünk

Jelenleg igencsak jó képet fest a világgazdaság. Nem látszik, hogy bárhol is túlhevülés lenne, ami veszélybe sodorhatná az egyensúlyt, azaz nem költenek túl sokat a vállalkozások, nincs felvásárlási láz. Ráadásul a különböző gazdasági mutatók is azt jelzik, hogy ezzel nem lesz nagy gond a jövőben sem – mondta Kocsi János, az Amundi Alapkezelő részvényportfolió menedzsere egy pénteki háttérbeszélgetésen. Ráadásul a mostani helyzet valóban egészen rendkívülinek mondható, mert egy igencsak alacsony inflációs szint él a gazdaságokban.

Mikor jön a vihar?

Ez a kegyelmi állapot azonban aligha tart a végtelenségig. (Sokan például úgy vélekednek, hogy a mintegy két hete látott tőzsdei pánik is az infláció amerikai felpörgésétől való félelem keltette.) Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed ugyanis a korábbi kommunikációjától eltérően már arról beszélt, hogy 2018-ban már „lesz infláció”. Kocsi János is úgy vélekedik, hogy muszáj erre a felállásra készülni, s nem csak fejben. Aki a tőkepiacokon mozog, annak olyan portfoliót kell felvennie, ami ezt a „vihart” eredményesen kiállja.

Kétségtelen ugyanis, hogy a robotizáció miatt egyre olcsóbb termelés, az öregedő társadalom a kevesebb fogyasztásával vagy a internetes vásárlás térnyerése – ahol rendszerint megkeressük a legolcsóbb ajánlatot–, mind az pénzromlás ütemének féken tartásának irányába hat. Ezzel együtt azonban az Amerikában kialakult feszes munkaerőpiac – vannak , akik már teljes foglalkoztatottságról beszélnek –, a fellendülő világgazdaság, s az árupiacok drágulása viszont éppen ellenkezőleg, az infláció növekedését okozza. És bizony nem árt azzal számolni, hogy a fékező hatások szép lassan elhalványodnak – mondta az elemző. Ekkor pedig a mostani hátszélből hirtelenjében ellenszél lesz.

Részvényt kell venni – de nem közép-európiat

Ebben az emelkedő környezetben pedig, ha szétnézünk milyen területek biztosíthatnak jó hozamokat, akkor a stratéga a bank és biztosítási szektor nevezte meg, különösen akkor, ha a jegybankok a kamatszintet is emelni kezdik. Ráadásul ez most az egyik legolcsóbb szektor globális szinten is. Emellett az ipari fémeket és nemesfémeket és olyan technológiai vállalatok részvényeit említette, amelyek amolyan „felforgató technológiákat” szállítanak a piacra. No, és éppen itt jön képbe a Kondratyev-ciklus, amely szerint gazdasági krízisek után minden esetben egy technológiai fellendülés, forradalom zajlik. Most pedig éppen ebben vagyunk, ami jól látható. Számos olyan technológia van a levegőben, ami nagy valószínűséggel átformálhatja azt a szektort, ahol megjelenik.

Ezen felül olyan országok részvényei között is szétnézhet a befektető, ahol strukturális reformokat hajtanak végre és mellesleg nem mutatnak annyira rosszul a számaik. Közép-Kelet-Európában azonban alapvetően nem ilyen országok láthatóak, ebben a régióban nagy átalakítások, a gazdaság áramvonalasabbá tételét segítő változtatások nem nagyon látszanak.

Kína még mindig sláger

Érdemes megfontolni a japán részvénypiacot, hiszen a globális technológiai fejlődés egyik csomópontja. Ide sorolható Dél-Korea is, ahol emelkedett ugyan a tőzsde (KOSPI) irányadó mutatója, nem is kicsit, de ez még így sem követte le az ország cégeinek növekedését. Ráadásul a dél-koreai társadalom kifejezetten tudásalapú – fogalmazott az elemző.

Kocsi János a kockázatok mellett Kínára is felhívta a figyelmet. Ott szintén komoly strukturális reformokat hajtanak végre és egyre inkább a tudásalapú társadalom felé fordulnak, amely kiegészül az oktatás fejlesztésével. Ráadásul szépen terelik a gazdaságot az exportorientált gyártásból a tudásalapú irányba. India is rajta van ezen a térképen – folytatta. A tőkepiac 7-8 százalékos növekedést produkált. Szintén strukturális reformokon dolgoznak, hatékonyabb adóbeszedést alakítottak ki. Az államigazgatását is jelentősen modernizálják az ázsiai országban. Ezzel párhuzamosan ráadásul a miniszterelnök, Narendra Modi népszerűsége nem tört meg.