Zöld utat adott az Ab, vasárnap népszavazás jön a bulinegyedről

Zöld utat adott az Ab, vasárnap népszavazás jön a bulinegyedről

Megtartható február 18-án, vasárnap a főváros VII. kerületében a helyi népszavazás a bulinegyed sorsáról – döntött az Alkotmánybíróság (Ab). Ha a referendumon az igenek nyernek, akkor zárva kell tartani az üzleteket és a vendéglátóhelyeket éjfél és reggel hat óra között.

Még nem sérti az alapjogot, mert nincs

Az Ab elé úgy került az ügy, hogy a nyitvatartást korlátozó kérdést ugyan korábban a helyi választási bizottság hitelesítette és egy, ez ellen benyújtott panaszt már a Fővárosi Törvényszék is elutasított, helybenhagyta az eredeti döntést, de az indítványozó ebbe nem nyugodott bele és az Ab-hez fordult.

Éjfélkor vége lenne a bulinak, ha az igenek győznek Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A panaszos az Ab-hez tett beadványában arra hivatkozott, hogy a népszavazás az alapjogai jogellenes korlátozásához vezet, túllép az önkormányzat feladat- és hatáskörén, a helyi népszavazás körében tilalmazott tárgykörre irányul, továbbá ellentétes az önkormányzati törvénnyel is.

Az Ab azonban nem osztotta az állampolgár aggályait, hanem végzésében elutasította a panaszt, főként azt megállapítva, hogy maga a népszavazás kiírása még nem sérti a panaszos jogait, mivel “a vigalmi negyed nyitvatartását korlátozó szabályozás még nem létezik, így jogsérelem sem következhetett be.”

Stumpf Krúdyt idézett

Az egyik alkotmánybíró, Stumpf István az Ab határozatához fűzött párhuzamos indoklásában egy plasztikus Krúdy-idézettel villantotta fel a problémát. Felidézte, hogy Krúdy Gyula így írta le “egy évszázaddal ezelőtti élénk éjszakai életét a jelen ügy alapját képező helyi népszavazási kezdeményezéssel érintett „Vigalmi Negyed”-ben: „A Rákóczi úton, ahol különben is minden kávéházban, ahol napközben lókupecek alkudoztak: estére tündérszínpadot állítottak: egy nagy földalatti helység (az Olimpia) nyílott, ahol az éjszaka összefolyt a nappallal, csak akkor lehetett észrevenni, hogy megvirradt, amikor a másvilágról a villamoskocsi csengetése hallatszott. […] a Király utca mellékutcáiban kiskorcsmák nyílnak […], amelyek hajnalban ébrednek azoknak a mulattatására, akik odáig már jóllaktak mindennel, amit a pesti éjszaka kínált, és csupán megpihenni óhajtanak egy csendes kis zugban, zongorajáték mellett […]. Ezekben a hallatlan spelunkákban a legelőkelőbb urak is szívesen tanyáznak, mert azt mondják, hogy itt festék nélkül, a maga valóságában látni a hervadó éjjeli életet.”

A szakértő szerint mindenkinek káros

A népszavazás nem oldja meg a bulinegyed problémáit, viszont mindenkinek károkat okoz – állapította meg nemrég elemzésében a Republikon Intézet szakértője. Király Dávid elismeri, hogy mindkét oldalnak vannak jogos érvei, de szerinte “a bulinegyed sorsáról kiírt népszavazás számos sebből vérzik”.

PRO Ha a bevételeik nagyobb részét többnyire éjfél után realizáló szórakozóhelyeknek a nap végén be kell zárniuk, akkor vállalkozások százai és munkahelyek ezrei szűnhetnek meg.

KONTRA A másik oldal mindeközben a lakók nyugalmára, csendre, a közterületek rendjére, tisztaságára hivatkozik.

A referendum viszont szerinte nem megoldás, mert igazságtalan, hiszen például beleszólást biztosít a külső-erzsébetvárosiaknak egy őket egyáltalán nem érintő ügybe, miközben nem méri fel a bulinegyed közvetlen közelében, de már másik kerületben élők véleményét.

Fotó: Veres Viktor

További problémaként látja Király, hogy a népszavazás véget vet a nyugalomra vágyó lakók, a megélni akaró vállalkozások, valamint az önkormányzat párbeszédének, miközben “a bulinegyedben szórakozó turisták okozta mellékhatások csökkentése, a káros következmények felszámolása a ma hatályos jogszabályok alapján is megoldható” – csak be kellene tartatni őket. Úgy látja,

a népszavazással az önkormányzat bedobta a gyeplőt a lovak közé.

A kerület ugyanis – állítja – a referendummal azt üzeni: nem tudja megoldani a problémát, nem tud közvetíteni az ellenérdekelt felek között, és arra sem képes, hogy állást foglaljon az ügyben, mert fél attól, hogy azzal elveszíti az önkormányzat bevételeit/a helyiek szavazatait. Az első Király szerint az egész kerületnek rossz, utóbbi csak a vezetőknek.

Fotó: Veres Viktor

A Republikon szakértője azt is állítja, hogy a népszavazás könnyen visszaüthet a szórakozóhelyek bezárásáért küzdő helyiekre. Ha ugyanis a referendum érvénytelen lesz vagy a nemek győznek, az hosszabb távon is “lefegyverzi” a nyugalomra vágyókat.