Magyar abszurd: tűzoltásra korlátozottan alkalmasak az új tűzoltóautók

Magyar abszurd: tűzoltásra korlátozottan alkalmasak az új tűzoltóautók

Dől a tűzoltókból a panasz a magyar gyártású tűzoltóautókról, amelyeket a a katasztrófavédelem állami tulajdonú cégekkel gyártatott le. Uniós pénzből 30-40 százalékkal drágábban legózták össze a gépjármű-fecskendőket, mint amennyiért piacvezető termékeket vehettek volna a „szabadpiacon”.

Uniós támogatásból összesen 14,5 milliárd forintért vásárolt az BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága 108 tűzoltóautót, azaz „gépjárműfecskendőt” az elmúlt években. A kormányzati döntés, hogy a pénzből nem a több évtizedes tapasztalattal rendelkező külföldi gyártókat versenyeztetik meg, hanem magyar gyártás keretében próbálják pótolni a kiöregedett külföldi tűzoltóautókat, 2012-ben született meg.

A 14,5 milliárd forintos uniós támogatás lehívása körül felvetődhetnek aggályok. A „Katasztrófavédelmi rendszerek fejlesztése” kifejezést ugyanis szó szerint értelmezték BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságánál, és saját autót „fejlesztettek” ahelyett, hogy körülnéztek volna a piacon, így meglévő, eleve tűzoltóautóknak épült gépjárműveket vettek volna az uniós forrásból.

MTI Fotó: Lakatos Péter

Így a magyar fejlesztésű autók darabonként 130 millió forintjába kerültek a közösségnek.

Ehhez képest az elmúlt években Németországban átadott, jobb technikai színvonalat képviselő tűzoltóautókat 70-100 millió forintnak megfelelő euróért szerezték be. Más oldalról nézve: ha a katasztrófavédelem ismert gyártótól vásárol, akkor az említett 14,5 milliárd forintból nem 108, hanem 130-140 autót is kaphattak volna a magyar tűzoltók. Ráadásul jóval korszerűbbet a magyar terméknél.

A következő 15 évben ezzel a technikával kell dolgozni

A tűzoltók immár két éve használják a Heros Aquadux-X 4000 típusú tűzoltóautókat, ám a honi lánglovagok egyáltalán nincsenek elragadtatva a járművek minőségétől, ami számos paraméterben visszalépés a korábban használt típusokhoz képest. A probléma ráadásul konzerválódik, mert a tűzoltóknak ezzel a technikával kell dolgozniuk a következő 10-15 évben.

MTI Fotó: Marjai János

A járművek két állami cég, a Rába Nyrt. és a BM Heros Zrt. együttműködésében hozták össze. A „magyar” tűzoltóautó Renault alvázra épült, amihez Rába futóműveket, Renault motorokat és utasfülkét használtak, míg a hátsó felépítményért a BM Heros Zrt. felelt. A két magyar cég végül egyenként 130 millió forintért szállította le az OKF-nek az autókat, miközben a piacon ennél legalább 30 százalékkal olcsóbban, jóval kiforrottabb technikát lehetett volna vásárolni. Láthatóan azonban nem ez vezette a kormányt a döntésében, hanem az, hogy az uniós támogatást idehaza tartva költsék el, munkát adva a két állami cégnek.

Gyenge motor, korszerűtlen fékek

A tűzoltóautók problémáiról eddig is beszéltek a tűzoltók, ám szigorúan szűk körben. Ennek oka a katasztrófavédelemnél elmúlt években kialakított félkatonai-belügyi rendszer, amely útját állta a nagyobb nyilvánosság előtti véleményformálásnak – ezzel együtt több panasz is eljutott lapunkhoz. A „hallgatást” viszont most hivatalosan is megtörte a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete: Vidó Attila alelnök a szakszervezeti tagok tapasztalatai alapján összeállította a magyar fejlesztésű tűzoltóautókkal szembeni legfőbb kifogásokat. A 25 pontos lista több olyan hibát tartalmaz, amely szimplán csak akadályozza a tűzoltók munkáját, akad olyan is, amely bevetés közben az élet- és vagyonbiztonságot fenyegeti,

de a listán található számos tétel, amely viszont már közvetlenül a tűzoltók testi épségét fenyegeti.

„A tűzoltók leggyakrabban visszatérő kifogása a Heros Aquadux-X 4000 tűzoltókocsikkal szemben a gyenge motorteljesítmény: a 290 lóerő rendkívül kevés a megengedett legnagyobb 16 tonnás össztömeghez” – nyilatkozta a Zoom.hu-nak Vidó Attila. A hiányzó „kraft” nem öncélú száguldozáshoz kellene: a plusz 100-130 lóerő jól jönne az előzéseknél vagy hegyvidéki terepen.

MTI Fotó: Lakatos Péter

A tűzoltók kifogásolták azt is, hogy a kocsikból hiányzik a XXI. századi technológia,

így nem építettek beléjük sem légzsákokat, sem vezetéstámogató rendszereket (a blokkolásgátló kivételével).

MTI Fotó: Lakatos Péter

Vidó szerint komoly visszalépés a korábban használt tűzoltóautókhoz képest, hogy a Heros Aquadux-X 4000 „korlátozottan alkalmas területoltásra”, vagyis lángoló mezők, búzatáblák oltásra. Amíg a korábban használt technika lehetővé tette a menet közbeni oltást, vagyis a „locsolóautó” üzemmódot,

erre a magyar tűzoltóautó alkalmatlan.

Túl hangos, túl kicsi, túl nagy – balesetveszélyes

A tűzoltók panaszai között szerepel: a kényelmetlen szűk fülkében lehetetlen vonulás közben az oltásra felkészülni – például a légzőkészülékeket felvenni a hely hiányában. Az utastérben elhelyezett kapaszkodók viszont balesetveszélyesek, ugyanis azokat egy éles laposvassal rögzítették a tetőhöz, ami viszont akár egy fejet is be tud törni, ha a tűzoltó nem védősisakban utazik.

A balesetveszélyes kapaszkodó a tűzoltók által kendácsolt védőfelszereléssel. Fotó: Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete

Visszatérő probléma, hogy a viszonylag nehéz jármű csak dobfékeket kapott,

amikor ma már egy széria személygépkocsi mind a négy kerekére tárcsaféket szerelnek.

A tűzoltóautó hátsó felépítményén kialakított tárolófakkok is rosszul lettek kialakítva: rengeteg a kihasználatlan hely, viszont az alapfelszerelésnek számító láncfűrész nem lehet szakszerűen elhelyezni benne. A láncfűrész „az egyik jó felszerelés a fecskendőn. (…), A rögzítése pedig csodálatosan sikerült a jobb középső fakkban. Mint a fényképeken is látható, sikerült úgy betenni a fecskendőbe, hogy épp a láncvezető végén fekszik fel a láncfűrész. Ez mondjuk, egy rázós úton nem gondolnám, hogy túl jót tesz neki” – írta az egyik lánglovag.

Fotó: Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete

Volt olyan tűzoltóőrs, ahol viszont a Jysk-ben vásárolt ládákkal turbózták fel a felszerelést, „hogy tudjunk magunkkal vinni olyan eszközöket, ami nincs a szeren (a tűzoltóautóban – A szerk.), de szükséges a tűzoltásnál” – írták másutt.

A harmadik lánglovag így panaszkodik: „Sok minden ésszerűtlenségről, hiányosságról és primitíven kivitelezett dologról írhatnék még, de volt, amiről nem volt lehetőségem vagy kedvem fényképet készíteni. Ilyen például a legénységi fülke aljából sündisznó tüske módjára kiálló csavarok tömkelege, aminek még a hosszával sem foglalkoztak, vagy a szivattyút meghajtó kardántengelynek flex-szel kivágott helye, amit még befesteni sem sikerült” – írták.

Nehéz sugárcső, a vidékről annyit tudnak, hogy nem Pesten van

Olyan alapvető felszereléssel, mint a gyorsbeavatkozó sugárfecskendő is problémák vannak:

„a gyorsbeavatkozó, aminek a sugárképe ugyan jó, a pisztoly is jól dolgozik, de nagyon ormótlan kényelmetlen.”

„Amikor pedig órákon át kell mozgatni, cipelni magaddal, már hatványozottan jelentkezik, mennyire kényelmetlen is a régi jól bevált sárga kis Nepiro sugárcsővel ellentétben. A gyorsbeavatkozó elektromos motorja olyan gyenge, mint a harmat, alig tekeri vissza (…) Volt már olyan, hogy a srácok lecsatolták inkább, otthagyták terület tűznél és később mentek érte a további kár kialakulása és a tűzoltás érdekében. Nem mellesleg nyilván tudod, hogy folyamatos menet közbeni terület tűz oltására alkalmatlan. Az az érzésem, hogy akik ezt tervezték, azt sem tudják, hogy mi az 10-20 hektáron tüzet oltani. Vidékről is gondolom, csak annyit tudnak, hogy az nem Pesten van” – írta egy másik tűzoltó.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára egy magyar fejlesztésű tűzoltóautóban a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság székháza előtt, ahol tíz Rába márkajelzésű fecskendős kocsit és öt Iveco emelőkosaras autót vett át 11 megyei katasztrófavédelmi igazgatóság 2016. április 14-én. MTI Fotó: Lakatos Péter

Problémát jelent a megkülönböztető hangjelzés használata: a sziréna hosszabb működése lehetetlenné teszi a rádióforgalmazást. A tűzoltók nem hivatalos zajmérése szerint a sziréna használatakor az utastérben 103 decibeles zajszintet mértek, miközben 60 decibel felett zajvédő használata szükséges, 80 decibel feletti tartós hanghatás pedig egészségkárosodást okozhat.

A magyar viszonyokra lett kialakítva

Pintér Sándor belügyminiszter 2017 szeptemberében a budapesti Hősök terén 25 új Heros-Aquadux-X 4000 típusú gépjárműfecskendőt adott át a tűzoltóknak (nyitóképünkön). Az MTI tudósítása szerint Pintér elmondta: a technikai fejlesztések során sajátos utat jelöltek ki, hogy „a befektetett energia a legjobban hasznosuljon”. Elsősorban a gyakorlati igényeket vették figyelembe, vizsgálták a legeredményesebben használható technikát, a magyar építkezési szokásokat, továbbá a leggyakrabban előforduló megoldásra váró katasztrófahelyzeteket. Ezen elvárásokat figyelembe véve készült a Renault, a Rába és a BM Heros Zrt. együttműködésében tervezett és gyártott tűzoltóautó, és annak teljes felszerelése.