Évek óta ül az Alkotmánybíróság a kényes ügyeken

Évek óta ül az Alkotmánybíróság a kényes ügyeken

Ma ismét ülésezik az Alkotmánybíróság (Ab): döntenek például a bulinegyed sorsáról, amiről egyébként február 17-én, vasárnap tartanának helyi népszavazást a főváros VII. kerületében. A Zoom.hu is megírta, hogy valaki az Ab-nál támadta meg a referendumot, a testület ennek a kérelemnek az elbírálásával dönthet tehát a népszavazás, és így áttételesen a bulinegyed sorsáról.

Nem fér bele minden az idejükbe

A testület mai ülésének napirendjén ugyanakkor egy sem szerepel a régóta az alkotmánybírák döntésére váró, tucatnyi ellenzéki beadvány közül. “Jogállami keretek között elfogadhatatlan, hogy parlamenti többsége birtokában a kormány alkotmánysértő törvények sorával bizonytalanítsa el állampolgárait, sodorja veszélybe a jogbiztonság alapelvét” – rögzítette a Fidesz 2010-es, Nemzeti Ügyek Politikája című választási programja. Kormányra kerülése után azonban az ellenzék szerint a Fidesz éppen ezt tette, ezért fordultak többször utólagos normakontrollt kérve az Ab-hez. Sok esetben hiába, mert

a taláros testület évekig ül a kormánypártoknak kínos ügyeken,

és egyre valószínűbb, hogy röviddel az áprilisi választás előtt már nem is hoznak döntést például a civileket megbélyegző törvény vagy a lex CEU-t érintő témákban.

Az Alkotmánybíróság éppen döntést hoz MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Pedig előbbi már csaknem hét, utóbbi tíz hónapja a testület előtt van. A „csúcstartó” a paksi téma: az atomerőmű bővítésével kapcsolatos adatok titkosítását támadó beadványt közel három éve juttatták el hozzájuk, de az alkotmánybírák – noha 2015 végén kétszer napirendjükre tűzték a tervezetet – még nem tudtak dönteni róla.

Az Ab-t nem zavarja, az EB-t igen

Emlékezetes, a lex CEU írja elő, hogy csak akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. A törvénymódosítás – melyet élesen bíráltak a civilek és az ellenzéki pártok mellett jogtudósok, köztük az Ab első elnöke és volt köztársasági elnök Sólyom László is – alkotmányossági próbája a jelek szerint nem sietős az Ab-nek.

A CEU épülete Fotó: MTVA/Bizományosi – Faludi Imre

Ellenben az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert álláspontja szerint a lex CEU indokolatlanul szigorú feltételekhez köti a külföldi egyetemek működését Magyarországon. A jogszabály-módosítás ki nem mondott célja az volt, hogy ellehetetlenítsék a közellenségnek kikiáltott Soros György által alapított Central European University hazai működését. Ezzel egyidőben bősz “sorosozásba” kezdett a kormány, a kampányba azóta tízmilliárdokat ölt.

Az államfőn is múlott

Érdemes megemlíteni Áder János köztársasági elnök szerepét, hiszen például a lex CEU ügyében több ezer fős tüntetésen civilek, a Parlamentben pedig ellenzéki politikusok is

azt kérték tőle, hogy „Ne írd alá, János!”, mégis megtette.

Pedig ha tavaly áprilisban még az aláírás előtt normakontrollt kért volna, az Alkotmánybíróságnak 30 napon belül el kellett volna bírálnia a kérelmét. Most már csak felülvizsgálatra van lehetőség, ebben a helyzetben pedig nem köti semmilyen határidő a testületet.

Az Európai Bíróság előtt a civiltörvény is

Mondani kell valamit majd az Ab-nak a a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényről, vagyis a civiltörvényről is, amely bizonytalan jogi fogalmaival inkább csak a civil szervezetek megbélyegzésére és vegzálására látszik alkalmasnak. Az ellenzéki kezdeményezés mellett 23 civil szervezet is összefogott, és közösen fordultak alkotmányjogi panasszal az Ab-hoz.

A Momentum aláírásgyűjtésbe kezdett a törvényt visszavonó népszavazásért Forrás: Facebook/Momentum Mozgalom/Bécser Vera

Ismert, a törvény hatálya alá tartozó egyesületek és alapítványok kötelesek bejelenteni a bíróságon külföldről támogatott szervezetté válásukat, amint az általuk kapott adóévi támogatások összege eléri a pénzmosás elleni törvényben meghatározott összeg kétszeresét, 7,2 millió forintot. Az érintetteknek fel kell tüntetniük, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek.

A civiltörvény miatt szintén kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen, miután az év elején beérkezett az EB keresete az Európai Bíróságra.

Az EB szerint a jogszabály indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a tőke szabad mozgását, mivel az új nyilvántartásba vételi és bejelentési követelmények diszkriminatívak, és szűkítik a civileknek juttatott külföldi támogatásokat.

Népszavazás is lehet a törvényről

Miközben az Ab láthatóan nem siet napirendre venni a civiltörvénnyel kapcsolatos beadványt, újabb frontot nyitott a kérdésben egy friss párt, a Momentum. A párt egy ideje aláírásokat gyűjt, hogy kikényszeríthesse egy, a törvény visszavonását célzó országos népszavazás kiírását. A Zoom.hu is írt arról, hogy korábban Kádár Barnabás, a Momentum elnökségi tagja nyújtotta be a törvény visszavonását célzó kérdést, de a Nemzeti Választási Bizottság tavaly júliusban megtagadta a kérdés hitelesítését. November elején viszont a Kúria – jogerős döntéssel – hitelesítette a kérdést, így elindulhatott az aláírásgyűjtés. Amit viszont most fel kell függeszteni a parlamenti választás miatt, mert az országgyűlési képviselők általános választását megelőző és követő 40 napban nem lehet népszavazási kezdeményezésekhez aláírásokat gyűjteni. Így ha február 28-ig nem sikerülne elég aláírást összegyűjteniük, a Momentum május 18-án folytathatja majd az aláírásgyűjtést.

Plakáttörvény: a teljes ellenzéknek fáj

Az összes ellenzéki pártot fájdalmasan érinti egy másik kormánypárti törvénymódosítás, ami plakáttörvényként került be a köztudatba. Nem csoda, ha az újabb „helyzetre” szabott kormánypárti törvény ellen nem csak annak „előidézője”, a Jobbik, hanem a többi ellenzéki párt is fellépett, és közösen kérték beadványukban az Ab-tól a törvény megsemmisítését.

A Fidesz azután vágott bele a plakátpiac újraszabályozásába, hogy megjelentek a Jobbik plakátjai Simicska plakáthelyein

“Ők lopnak” szöveggel, Orbán Viktor, Rogán Antal, Habony Árpád és Mészáros Lőrinc arcképével.

Ezek a Jobbik-plakátok robbantották ki a plakátháborút Forrás: Facebook/ Jobbik Magyarországért Mozgalom

Az új szabályok elfogadásához parlamenti kétharmad kellett volna, ez két próbálkozásra sem jött össze, úgyhogy inkább beleszuszakolták őket a településképvédelmi törvénybe, és sima feles többséggel megszavazták.

Néhány, az Alkotmánybíróság döntésére váró téma a beadás dátumával:

  1. A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény (közérdekű adatok megismerhetőségének kizárása) – 2015. március 23.
  2. A környezet és természet védelméről, a hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló egyes törvények (környezethasználat) – 2015. július 6.
  3. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (állami tulajdonú földek értékesítése) – 2015. október 19.
  4. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 266. §-ának (2) bekezdése elleni utólagos normakontroll (minősített adattal visszaélés) – 2015. november 24.
  5. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (mezőgazdasági földek, haszonbérleti szerződés) – 2016. február 18.
  6. Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIV. törvény (elektromos cigaretta használata) – 2016. április 14.
  7. Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIV. törvény (elektromos cigaretta vásárlása) – 2016. április 14.
  8. A mintagazdaságok kialakításáról szóló 1910/2015. (XII. 11.) Korm. határozat – 2016. június 12.
  9. A közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről szóló 301/2016. (IX. 30.) Korm. rendelet – 2016. október 27.
  10. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (adótitok fogalmának kiterjesztése) – 2016. november 14.
  11. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2017. évi XXV. törvény (már működő felsőoktatási intézmény továbbműködéséhez szükséges feltétel meghatározása) – 2017. április 21.
  12. Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény (önkormányzati szolidaritási hozzájárulás) – 2017. június 9.
  13. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók felmentése) – 2017. június 13.
  14. A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvény – 2017. július 11.
  15. A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosítása (plakáttörvény) – 2017. július 14.

Borítókép: Az Alkotmánybíróság ülése 2017-ben / MTI Fotó: Szigetváry Zsolt