Idén is hosszú sorokra számíthatnak a külföldön szavazó magyarok

Idén is hosszú sorokra számíthatnak a külföldön szavazó magyarok

Hiába járták be a sajtót négy éve a nagykövetségek és a konzulátusok előtti kígyózó sorok képei, a kormány az idén sem könnyíti meg a külképviseleteken szavazók dolgát. Pedig április 8-án várhatóan az eddigieknél is több külföldön élő magyar állampolgár szeretné majd leadni a szavazatát az országgyűlési választáson – a valóságban azonban erre nagyon keveseknek adatik majd meg a lehetőség.

A február 22-i veszprémi időközi országgyűlési képviselő-választásra a külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó egyik urna a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ülésén 2015. február 25-én.MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Ami a választási törvényt illeti, természetesen minden külföldön élő magyar állampolgárnak jogában áll leadni szavazatát. Ez azonban egyáltalán nem olyan egyszerű, mint elsőre hangzik. A magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkezőknek minden alkalommal regisztrálniuk kell (már ezt sokan kihagyják), majd el kell utazniuk a megadott nagykövetségre vagy konzulátusra. Egy olyan kontinensnyi országban, mint az Egyesült Államok, nem csoda, hogy sokan nem vállalják be a több órás utazást, de nem jobb a helyzet a becslések szerint legalább 250 ezres magyar kolóniával rendelkező Nagy-Britanniában sem.

Sok angliai magyarnak az utazás miatt több tízezer forintjába kerülne Londonban szavazni.

Miért szavazzak, ha nem érint?

Nem ez az egyetlen ok, ami miatt a külföldi magyarok távol maradnak a szavazástól.

„Amikor utoljára szavaztam, még csak Londonban lehetett, és sem időm, sem pénzem nincs ezért odautazni. De elvi szinten is úgy érzem, nem helyes a szavazatommal befolyásolni mások életét, mikor engem közvetlenül csak minimálisan érint majd az eredmény hozzájuk képest. Az egyetlen ok, amiért mégis szavaznék, hogy a szüleim otthon élnek és nekik a lehető legjobbat szeretném” – nyilatkozta a Zoom.hu-nak a Skóciában élő Péter.


Simonyi András, volt washingtoni nagykövet leadja szavazatát az európai parlamenti választásokon a washingtoni magyar nagykövetségen, 2014. május 24-én.
MTI Fotó: Pogár Demeter

Nem különösebben érdeklődik a voksolás iránt Márton sem, aki nem ismer egyetlen esélyesnek tűnő jelöltet sem, és a névjegyzékben sem akar szerepelni.

„Mióta itt élek, eddig kétszer láttam Oxfordban vagy a környékén politikust. Egyszer Vona Gábor járt erre, a napokban pedig a Momentum egyik jelöltje, de előtte, utána és közben senkit nem érdeklünk. Egyébként is lehet, hogy struccpolitika, de próbálok abszolút nem gondolni Magyarországra, legalábbis politikai és közéleti szempontból” – tette hozzá.

(Azt nemrég a Zoom.hu írta meg, hogy a Momentum egy úgynevezett car sharing applikációval, vagyis egy okostelefonra fejlesztett telekocsi-alkalmazással segítené, hogy a külföldön élő magyar szavazók könnyebben adhassák le szavazatukat.)

A Nemzeti Választási Bizottság tájékoztatása szerint eddig 3187-en vették fel magukat a külképviseleti névjegyzékbe,

a legtöbben, 427-en nem meglepő módon Londonban szeretnének szavazni.

Nem kizárt tehát, hogy a brit főváros magyar nagykövetségén ugyanúgy több órás sorban állásra számíthatnak, mint négy évvel ezelőtt. Ráadásul a regisztráció sem zárult még le, aki jelentkezni akar, az március 31-én 16 óráig még kérheti felvételét a névjegyzékbe.

Felkészül: Tripoli és Edinburgh

A külföldi részvétel ennek ellenére elhanyagolható: 2014-ben összesen 28 161-en regisztrálták magukat, ők 97 külképviseleten szavazhattak. Ez a szám némileg javult: az idén már 116 külképviselet szerepel a listán. Ezek közül az NVB szerint hamarosan a líbiai Tripoliban és a skóciai Edinburgh-ban is lehetőség nyílik a külképviseleti szavazásra.

A levélszavazatok átlátszó urnába kerülnek. MTI Fotó: Molnár Edvárd

Még nagyobbak a távolságok az Egyesült Államokban, ahol jelenleg összesen öt olyan külképviselet működik, ahol voksolni lehet. Az amerikai kontinensen az időeltolódás miatt nem vasárnap, hanem

2018. április 7-én szombaton tartják a szavazást.

A helyiségek ugyanúgy 6:00 és 19:00 között tartanak nyitva, mint máshol.

Az öt elérhető külképviselet Washingtonban, New Yorkban, Chicagóban, Los Angelesben és San Franciscóban van. Azért ezeken a helyeken, mert hagyományosan itt él a helyi magyar közösség, de az amerikai magyarok többségének így is több száz kilométert kell utazniuk, hogy eljussanak valamelyik nagyvárosba.

Hivatalos adatok szerint eddig New Yorkba jelentkeztek be a legtöbben, ami 130 választót jelent.

Ez nagyjából annyi, mint a másik négy USA-külképviseleten összesen. A 2014-es voksoláson 730 választó voksolt a New York-i külképviseleten, ezzel a misszió Európán kívül az egyik legnagyobb választói részvételt produkálta. Az idei évben hasonló részvételre számítanak, esetleg kicsit nagyobbra, de robbanásszerű növekedésre semmiképpen sem. Persze a pontos számokról még korai beszélni, hiszen március végéig még lehet regisztrálni.

Az Egyesült Államokban is élnek olyanok, akik – a külhoni magyar állampolgárokhoz hasonlóan – levélben szavazhatnak, hiszen nincs magyarországi bejelentett lakcímük, közülük eddig 1264-et vettek névjegyzékbe. Ők választhatnak: vagy elküldik a levelet, vagy a külképviseleteken adják le egy külön, átlátszó urnában a szavazás végéig.

Sok kicsi sokra megy

A külképviseleti szavazás nehézségei miatt várhatóan az idén is fellángol majd a vita arról, miért tesznek különbséget köztük és a külhoni magyarok között, akik levélben szavazhatnak. A Magyar Liberális Párt például már kezdeményezte, hogy kétnapos legyen a képviseleti szavazás, hogy minél többen élhessenek demokratikus jogukkal.

Csakhogy vélhetően ez sem okozna nagyságrendi változást a részvételi számokban, hiszen a külföldön élők nem azért nem mennek el szavazni, mert pont vasárnap nem érnek rá, hanem mert nem akarnak órákat utazni és sorban állni, amit a kétnapos szavazással sem spórolnának meg – mondta László Róbert, a Political Capital választási szakértője.

MTI Fotó: Molnár Edvárd

Azt ő sem tartja valószínűnek, hogy a külképviseletekre a korábbinál lényegesen többen mennének el, legfeljebb akkor, ha nagyságrendekkel több követségünk és konzulátusunk lenne.

László Róbert azzal egyetért, hogy a diszkriminációt meg kellene szüntetni, azaz nem szabadna külföldön tartózkodó magyar állampolgárokat lakcím megléte vagy nem megléte alapján megkülönböztetni. Ahogy viszont arra a Political Capital 2015-ös tanulmányában már rámutatott, az is nagy kockázatot jelentene, ha minden külföldön tartózkodó állampolgárnak megadnák a lehetőséget a levélszavazásra.

„Ha most is tartunk a szavazásnapi csalásoktól, mi lenne, ha a pártaktivisták heteken keresztül begyűjthetnék a választóktól a levélcsomagjukat, benne a szavazólappal? Étkezési jegyért, tűzifáért cserébe csak annyit kellene tenniük a kiszolgáltatott helyzetben lévő embereknek, hogy feliratkoznak a külföldön szavazók névjegyzékére, kikérik a levélcsomagot, és azt átadják a pártaktivistának. Helyettük így már a pártközpontokban töltenék ki a szavazólapokat, majd az országhatár túloldalán, az első postán feladnák őket – csak hogy meglegyen a látszat, hogy külföldről érkeztek a szavazatok” – magyarázta most László Róbert.

Tévedés azonban azt hinni, hogy a külhoni levélszavazatok hatalmas előnyt jelentenének, hiszen 2014-ben 200 ezren regisztráltak a levélben szavazók névjegyzékére, közülük 160 ezren küldték vissza az NVI-nek a levélcsomagot, ebből pedig körülbelül 30 ezer érvénytelen volt. Így kevesebb, mint 130 ezer volt az érvényes szavazatok száma.

Igaz, 2014-ben ennyi is elég volt ahhoz, hogy meghozzák azt az egy mandátumot a Fidesznek,

amely nélkül nem szerezte volna meg újra a kétharmados parlamenti többséget

– amit aztán a párt nem egész egy év múlva a veszprémi időközi választáson, Kész Zoltán sikere nyomán egyébként elvesztett.

A határon túlról érkező voksok súlya az előzmények ellenére is kifejezetten mértéktartónak mondható. Idén a külhoni szavazatok névjegyzéke március 24-én zárul, a mai állás szerint eddig 337 ezren regisztráltak, így a szám megközelítheti a 400 ezret (ez duplája a 2014-es adatoknak).

„Ha közülük hasonló arányban érkeznek az érvényes szavazatok, mint négy éve, akkor 250 ezer körüli érvényes szavazat jöhet. Ez pedig – a magyarországi részvételtől sem függetlenül – kettő, vagy maximum három mandátum sorsát döntheti el” – tette hozzá László Róbert.