Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Magyarország energiafogyasztása 8 százalékkal csökkent 10 év alatt

Magyarország energiafogyasztása 8 százalékkal csökkent 10 év alatt

Magyarország energiafogyasztása 3,7 százalékkal nőtt 1996 és 2006 között, majd 2006-tól 2016-ig 8 százalékkal csökkent. Ez megfelel az Európai Unió egészére jellemző trendnek, az EU összfogyasztása 1996-tól 2006-ig 6,1 százalékkal nőtt, a következő tíz évben 10,8 százalékkal csökkent – írja tájékoztatójában az unió statisztikai hivatala, az Eurostat.

Míg 1996 és 2006 között 19 tagállam energiafogyasztása nőtt, addig

2006 és 2016 között csak Észtországban és Lengyelországban mértek növekedést

(13,4, illetve 3,2 százalékost). 20 százalékosnál nagyobb csökkenés volt Görögországban, Máltán és Romániában.

Nem sikerült elérni a kitűzött célokat

Az Európai Unió azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ban az előrejelzettnél 20 százalékkal kevesebb energiát fogyasszon, ennyivel növelje az energiahatékonyságot. Annak ellenére, hogy 2006 óta jelentősen csökkent a fogyasztás, a kitűzött célt a két figyelembe vett mutató egyikénél sem sikerült elérni. Ami az elsődleges belső fogyasztást illeti (ebben benne van az energiaszektor saját fogyasztása is, az átalakítások során keletkező veszteségek stb.), az EU 2016-ban 4 százaléknyira volt a kitűzött céltól. Igaz, a 2000-es évek közepén még több, mint 15 százaléknyira. Ami a végfelhasználói fogyasztást illeti (ebben az energiaszektor és a veszteségek nincsenek benne), az unió csak 2 százalékra marad el a kitűzött céltól. A legrosszabb ebben a mutatóban is a 2000-es évek közepén volt a helyzet, akkor majdnem 10 százalék volt a különbség. 2014-ben egyébként a fogyasztás a célszám alá ment, de azóta nőtt valamelyest.

A szén visszaszorul

Az EU elsődleges energiafogyasztása 1990-hez képest 1,7 százalékkal csökkent. Ezen belül a szilárd fosszilis tüzelőanyagok (szén és szénszármazékok) fogyasztása 47 százalékkal esett vissza, az olajé (beleértve a származékokat) 12 százalékkal. A legnagyobb növekedést a megújulók könyvelhették el, fogyasztásuk duplájára nőtt. A gázüzemanyagok fogyasztása 31 százalékkal nőtt, a nukleáris energiáé 6-tal.

Az unió energiamixében szintén komoly változások zajlottak le. A fosszilis tüzelőanyagok részesedése a fogyasztási tortából 82 százalékról 71 százalékra csökkent.

Ez főleg a szén eredetű energia visszaesésének köszönhető, ami 29 százalékról 15 százalékra csökkent.

A torta legnagyobb szelete az olajé és származékaié (részesedésük enyhén csökkent, 35-ről 31-re). A megújuló energiaforrások részesedése rekordot döntött 2016-ban. A nukleáris energia részesedése a mixből alig változott 1990 és 2016 között, 13-15 százalék között ingadozott.

A végfelhasználói energiafogyasztás tekintetében az arányok hasonlóan változtak, mint az elsődleges energiafogyasztás esetében. A szén részesedése az energiamixben folyamatosan csökken, 2016-ban már csak 4 százalék volt. A fosszilis energiahordozók együtt az összfogyasztás 66 százalékát adták.