A hét, amikor Lengyelországban belpolitika lett a holokauszt

A hét, amikor Lengyelországban belpolitika lett a holokauszt

Nemcsak Izraelben, hanem az Egyesült Államokban, sőt történészek között is heves vitát generált az az új lengyel törvénymódosítás, amely lényegében megpróbálja tisztára mosni az ország szerepét a második világháborúban.

Az Andrzej Duda elnök által kedden aláírt Nemzeti Emlékezet Intézetéről (IPN) szóló jogszabálynak két része van: az egyik lényegében a „lengyel haláltáborok” kifejezés használatát tiltja meg. Ez azonban nem kavart akkora vihart, mert azzal a kutatók is egyetértenek, hogy a kifejezés félrevezető, mivel a Lengyelország területén működő táborokat a nácik építették és felügyelték.

A lengyel nemzet jó hírét védő törvény tervezett módosításáról folytatott szenátusi vita Varsóban. Fotó: MTI/EPA/Tomasz Gzell

A történészeket a jogszabály második fele osztja meg: ez alapján az IPN ügyészei büntetőjogi eljárásokat indíthatnak majd azok ellen, akik „nyilvánosan és a tényeknek ellentmondva” Lengyelországot, illetve

a lengyel nemzetet a nácik bűntetteiben való bűnrészességgel vádolják,

vagy „kirívóan csökkentik e tettek valódi elkövetőinek felelősségét”. Az ilyen tettet pénzbírsággal vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtanák. Nem számít majd bűntettnek viszont, ha ezt „művészeti vagy tudományos tevékenység keretében” követik el.

Nem más, csak belpolitika

A fő kérdés most az, a törvénymódosításnak lehetnek-e politikai következményei Lengyelország számára, amely ellen az Európai Bizottság nemrég a jogállamiság feltételeinek hiánya miatt megindította a hetes cikkelyhez vezető eljárást.

Elemzők azzal egyetértenek, hogy

a jogszabály elfogadásának főleg belpolitikai okai voltak.

Két túlélő Auschwitzban a haláltábor felszabasításának 66. évfordulóján. Fotó: Sean Gallup/Getty Images

A lengyelek közül sokan gondolják úgy – még a kormányzó Jog és Igazságosság Párt (PiS) politikáját ellenzők közül is –, hogy túl kevés szó esik arról, milyen áldozatokat hoztak azért az ország lakói a zsidó lakosság megmentése érdekében.

A jeruzsálemi Jad Vasem intézet például több mint 6700 lengyel állampolgárnak adományozta oda a Világ Igaza címet, mert életüket kockáztatva mentettek zsidókat a háború alatt. Ez a szám a legmagasabb az európai országok közül, becslések szerint 30-35 ezer zsidót menthettek meg egyszerű lengyelek a halál torkából.

Tisztára mosni a történelmet

Varsót rengetegen kritizálták a döntésért, igaz, ezeket a lengyel kormány sem vette túl jó néven. Törölték például az izraeli oktatási miniszter tervezett látogatását, aki támadta az új törvényt. Kiábrándítónak nevezte Duda lépését Rex Tillerson amerikai külügyminiszter is, egyúttal leszögezve, hogy

a törvény jóváhagyása ellentétben áll a szólásszabadsággal és a tudományos kutatás szabadságával.

Az izraeli külügyminisztérium korábban úgy nyilatkozott, hogy a jogszabály kapcsán továbbá is “változásokra és javításokra” számít. Megerősítette viszont, hogy Izrael kapcsolatban áll a lengyel hatóságokkal, és jelezte: tudomásul vették az utólagos normakontroll elrendelését.

A történészek szerint ugyanakkor ez a megközelítés túlságosan leegyszerűsíti a lengyel felelősségvállalást, és valójában arra lenne szükség, hogy a holokauszt minden aspektusát feldolgozzák a történelemkönyvek, amit viszont éppen ez a törvény fog megakadályozni. A jelenlegi törvény azonban szerintük nem más, mint

egy kísérlet arra, hogy tisztára mossák a lengyel történelmet.

Nem áll távol a stílustól

Belpolitikai okokra vezeti vissza a törvény elfogadását a Political Capital külpolitikai elemzője is. Zgut Edit ugyanakkor arra is emlékeztetett: a történelmi hazugságok, ferdítések ellen tiltakozó megközelítést már a jobbközép PO-kormány is támogatta.

„A PiS megközelítése annyiban drasztikusabb, hogy ők mindezt büntetőjogi szintre emelték, ami több szempontból is kockázatos, de nem áll távol a jelenlegi lengyel kormány stílusától” – mondta.

Zgut Edit úgy véli, a törvény külkapcsolati szempontból meglehetősen előkészítetlen és nem is megfelelően kommunikált. Feszültséget főleg a kétoldalú lengyel-izraeli kapcsolatokban okozhat, ami azért is ironikus, mert az egyik leginkább Izrael-barát kormányról van szó.

„Varsó az ENSZ-ben leszavazta Palesztina elismerését és az Európai Unióban is rendre Izrael-barát álláspontot képvisel” – tette hozzá.

Az Egyesült Államok ugyanakkor már megengedőbb álláspontot képvisel, hiszen amellett, hogy elítélte a törvényt, azt is megerősítette, hogy a „lengyel haláltáborok” kifejezés fájdalmas és félrevezető” és hogy a történelmi pontatlanságok megviselik Lengyelországot.

Megvédik a jó hírnevüket

A lengyel kormányt sem a történészek, sem a külföldi kormányok tiltakozása nem hatotta meg: Andrzej Duda kedden aláírta a módosítást.

Andrzej Duda lengyel államfő
(MTI/EPA/Jacek Turczyk)

A lengyel elnök azt is bejelentette, egyúttal a szólásszabadságra, valamint a bűncselekménynek minősülő tettek meghatározásának pontosságára vonatkozóan kikérte az alkotmánybíróság véleményét. Duda hangsúlyozta, a törvény eleget tesz annak az Izrael által korábban megfogalmazott követelménynek, hogy ne akadályozza a holokauszt tudományos kutatását, ugyanakkor azt is kiemelte: Lengyelországnak szüksége van arra, hogy a második világháború kapcsán megvédhesse jó hírnevét.