Boldog G-napot! Három éve kezdődött az Orbán-Simicska háború

Boldog G-napot! Három éve kezdődött az Orbán-Simicska háború

Míg a D-day, vagyis a normandiai partraszállás napja 1944-ben a háború végét jelezte, addig az ennek mintájára elnevezett G-nap 71 évvel később egy háború, az Orbán–Simicska-harc kezdetét. Amióta három éve elhangzott az „Orbán egy geci” kijelentés Simicska Lajos szájából,

a korábban érinthetetlen nemzeti nagytőkés barátból veszélyes kormány- és közellenség vált, akit ott ütnek, ahol tudnak.

Kiadták rá a kilövési engedélyt, kapott is pár találatot, de nem került földre. Viszont hiába lehet egy nagy piros gombja, az atombombát vélhetően nem fogja ledobni. Ha a harcnak nem is lesz Orbán-buktatás a vége, a politológus szerint a G-nap és az azt követő három év inkább a Fidesznek jött rosszul.

Ez nem egyenlő felek küzdelme

„Nem érdemes azt számolgatni, hogy a G-nap után három évvel ki áll jobban vagy rosszabbul az Orbán–Simicska-háborúban” – mondta a Zoom.hu kérdésére a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Tóth Csaba szerint nehéz egyenlő felek küzdelméről beszélni egy olyan helyzetben, amikor az egyik oldalon egy regnáló miniszterelnök áll, a másik oldalon pedig egy vállalkozó. Előbbinek ugyanis – háta mögött az egész kormányzati apparátussal – sokkal több eszköze van.

Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója Fotó: Halász Nóra

A G-nap nélkül az ellenzék lehetőségei sokkal rosszabbak lennének a választás előtt, hiszen (elsősorban Simicska médiabirodalma miatt) nem lenne még ennyi felületük sem, ahol megjelenhetnek – magyarázta a politológus. Tóth Csaba szerint a Jobbik és Simicska kapcsolata miatt a pártpolitikai tér is bonyolultabb, mindezek pedig összességében azt jelentik, hogy a helyzet „inkább a Fidesznek és Orbán Viktornak kedvezőtlen”.

Tóth is hajlik arra, hogy – miként Simicska jelezte – nem várható „atombomba” a kampányban, ennek dacára szerinte

„Simicska Lajos ma sokat tesz azért, hogy a következő miniszterelnököt ne Orbán Viktornak hívják.”

E törekvés hatása kérdéses, de már az sem mindegy, hogy a Fidesz újra kétharmados többséget szerez vagy visszaesik annyira, hogy 2022-ben fennáll a bukás lehetősége – tette hozzá. Úgy vélte, utóbbi esetben Simicska folytatja a háborút.

Három szó, ami elindította a lavinát

Az Orbán–Simicska-háborúhoz, mint ismert, három szó vezetett. „Orbán egy geci” – így fakadt ki 2015. február 6-án Simicska Lajos. Meglepő szavak voltak ezek az addig a NER kegyeltjének számító milliárdostól, aki a nyilvánosság előtt is alig mutatkozott, interjút pedig még ritkábban adott. Simicska és a kormányfő viszonya- mint később kiderült – egyébként már korábban, még a 2014-es választás előtt megromlott.

Már jóval a G-nap előtt sem volt felhőtlen Orbán és Simicska viszonya Fotó: Dursun Aydemir/Anadolu Agency/Getty Images

Nyílttá viszont akkor vált a konfliktus, amikor 2014 végén Simicska bejelentette: talán elindul a Fidesz jelöltje ellen a veszprémi időközi választáson, amelyen a Fidesz parlamenti kétharmadának megőrzése múlott. Ettől ugyan visszalépett, de 2015 elején a kormány reklámadóterve kiélezte a konfliktust, mivel az jobboldali médiatulajdonosként Simicskát is érzékenyen érintette.

A szakítás hírére sorra fordítottak hátat Simicska médiabirodalmának – inkább Orbánhoz hű – vezetői, amire persze a milliárdos még dühösebb lett, és jelezte:

„Amíg én vagyok, minden van, folytatom tovább a harcot és kibaszok mindenkit”.

Közben azonban már attól is tartott, hogy valamilyen baleset éri: „Kinyírnak, lelőnek, elüt egy autó”.

Ki is nyírták Simicskát, csak nem úgy

Ha Simicska Lajos élete nem is került közvetlenül veszélybe, miután nyilvánosan szakított Orbánnal, semmi jóra nem számíthatott sem egykori barátjától, sem a Fidesztől, sem pedig a kormánytól. Bár médiabirodalma tulajdonosi viszonyait rendezte azután, hogy a G-napon lelkiismereti okokra hivatkozva lemondott a Magyar Nemzet, a Lánchíd Rádió és HírTV vezérkara,

a Fidesz környékén azonnal új médiabirodalom kiépítése kezdődött meg:

a Napi Gazdaság romjain létrejött a Magyar Idők, majd a 888.hu és a Karc FM, Ripost és Lokál néven újabb napilapok indultak, a Matolcsy-családhoz került az Origo.hu, Mészáros Lőrinc megvette az Echo Tv-t, Andy Vajna pedig elhappolta Simicska elől a TV2-t.

A G-nap után erősen ellenzékivé formálta médiabirodalmát Simicska Lajos Fotó: Halász Nóra

Az addig egymás után nyert milliárdos állami megbízások gyorsan apadni kezdtek a Simicska-cégbirodalom zászlóshajójánál, a Közgép Zrt.-nél is. Míg az utolsó „baráti” évben, 2014-ben még a cég 11 milliárd forint osztalékot termelt, majd a „kifutó” tenderek még 2015-ben is fenntartották a felszínen, 2016-os mérlege szerint a Közgép előző évi 101 milliárdos forgalma az ötödére, 19 milliárdra esett, adózott eredménye pedig a huszadára, 9,6 milliárdról 540 millióra. Ráadásul nem sokkal a G-nap után a Közbeszerzési Döntőbizottság a céget megkísérelte három évre minden közbeszerzésből kizárni, ám ez végül nem sikerült, Simicskáéknak adott igazat a Kúria is.

A földekről is igyekezett kitúrni a kormány az ellenséggé lett milliárdos érdekeltségeit MTI Fotó: H. Szabó Sándor

A Simicska-érdekeltségek ráadásul sorra kezdték elveszíteni az állammal kötött földbérleti szerződéseiket is. Ezt a kormányzati szándékot pedig olyannyira nem titkolták, hogy 2015 nyarán a földügyi államtitkár jelentette ki: „A következő években biztosan nem fog növekedni a Simicska Lajos tulajdonában lévő állami földterület”. Néhány hónappal később a hirdetési piacon kapott pofont Simicska: a Fővárosi Önkormányzat felbontotta a plakátcégével 25 évre kötött szerződést, és elkezdte elbontani köztéri hirdetőoszlopait. Ez a vita is a bíróságon ért véget, méghozzá a közgépes csörtéhez hasonlóan Simicska győzelmével.

„Csapásokat adunk és csapásokat kapunk”

Az első ütést, a „gecizést” Orbán Viktor nem vette igazán magára, legalábbis elegánsan csak annyit mondott, hogy „sem én, sem a kormány nem veszünk részt ilyen vitákban”. Egy hónappal később, amikor Simicska új frontot nyitott azzal, hogy azt állította, Orbán Viktor a katonaságnál jelentett róla, már megjegyezte: Simicskából a sértettség beszél, amikor „csinn-bumm cirkusszá silányítja a politikát”.

Miközben az ügynökvádat a Miniszterelnökség iratokkal igyekezett cáfolni, a fideszesek verbálisan estek neki Simicskának. Kövér László például arról beszélt, hogy a milliárdos a gazdasági érdekeltségeit ért sérelmek miatt sértődött, ezért esküdött bosszút, Deutsch Tamás pedig egyszerűen leterroristázta Simicskát.

Az ügynökvád után Simicska jó ideig nem hallatott magáról, de a tavaly tavasszal kitört újabb plakátháború miatt ismét lépett. Miután a kormány jogszabállyal lehetetlenítette el a pártok politikai hirdetéseit, a plakáthelyekkel előbb titkoltan, majd nyíltan a Fidesz legveszélyesebb politikai ellenfelét, a Jobbikot segítő Simicska cége feljelentést tett a Fidesz 2010-es kampányhirdetései ügyében. Ezeket ugyanis a Simicska-érdekeltségek intézték, akkor még „barátilag”.

A Fidesz átverhette az ÁSZ-t

Éppen a Jobbik és Simicska Lajos közti, gyanúsan kedvezményesnek vélt hirdetési szerződései miatt a nyáron felháborodó Fideszről derült ki, hogy a mostani kormánypárt hét éve töredékáron kapott plakáthelyeket a Fidesszel akkor még baráti viszonyban lévő Simicska érdekeltségétől, így a listaáron milliárdokat érő választási plakátkampánya csak bruttó 98 millió forintba került. Ráadásul a Fidesz az Állami Számvevőszéknek küldött elszámolásában már ennél is jóval kisebb összeget, mindössze 36 millió forintot tüntetett fel a kiadási oldalon. Ebben az ügyben a nyáron az MSZP-s Nyakó István tett bejelentést a Fővárosi Főügyészségnél, mondván: a kormánypárt átverhette az Állami Számvevőszéket a kültéri kampányköltségek elszámolásánál. Az ügyészség szerint azonban nem történt csalás, ezért elutasította a beadványt és nem indított nyomozást.

Erre a kabinet a kormányhivatalokat mozgósítva leszedette a Jobbik plakátjait, és azokat is, amelyek csak hasonlítottak rájuk. Céljukat elérték, de Simicska megint dühös lett, és saját plakátjaira pingálta fel örökzöld üzenetét: „Orbán egy geci”. Később ezt a nemzeti konzultációs plakátokon is megismételte, amit az Állami Számvevőszék lépése követett: százmilliókra büntették a Jobbikot.

Nem változott a véleménye Forrás: Helyi Válasz Facebook-oldala

Eközben a kampány közeledtével a kormánypárt politikusai és a Fidesz sajtója verbálisan is nagyobb fokozatra kapcsolt. Simicskát a szintén milliárdos Soros Györggyel együtt igyekeztek minden hájjal megkent, a kormányra és Orbán Viktorra, sőt egész Magyarországra veszélyt jelentő közellenségként láttatni, miközben a kormánysajtó a Jobbik és az LMP Simicska általi felvásárlását mantrázta. Erre Simicska azzal vágott vissza: „Nem foglalkozom pártok felvásárlásával.” Hozzáfűzte, csak egy politikai formációhoz fűzte szorosabb kapcsolat, a Fideszhez, de 4 éve velük is minden kapcsolatot megszakított,

„amikor világossá vált számomra, hogy egyszerű hazaárulókkal és tolvajokkal van dolgom.”

Legutóbb tavaly decemberben eredt meg Simicska nyelve, amikor Orbán Viktor lehazaárulózta, illetve azt is elárulta, miért szakítottak, és milyen szerepet játszottak ebben az oroszok. Erre már Orbán nem is reagált, sajtófőnöke is csak annyit: „Egy reménytelen helyzetben lévő ember kétségbeesett nyilatkozatait, aki 2015 februárjában és azóta többször is nyomdafestéket nem tűrő szavakkal beszélt Magyarország miniszterelnökéről, nem kívánjuk kommentálni.”

Akit Orbán magánál is okosabbnak tartott

Néhány évtizede a Fideszben még egészen másként tekintettek Simicska Lajosra, és ő is Orbánra. „Egy srác volt közöttünk, aki idősebb volt (…) a Simicska Lajos. Ő is volt a legokosabb közöttünk” – mondta róla 1989-ben például Orbán Viktor (az alábbi videón 3:38-tól).

A későbbi miniszterelnök itt a Bibó szakkollégiumi évekre gondolt, pedig már korábban is találkoztak a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban. Orbán itt tanult 1977 és 1981 között, míg Simicska 1975 és 1979 között töltötte diákéveit ugyanitt – Orbán angol szakra járt, Simicska matekra specializálódott.

Simicska kezdettől részt vett az 1983-ban alapított ELTE-szakkollégiumban, amely 1985-ben vette fel Bibó István nevét, és ekkor lett kollégista – Áder János jelenlegi államfő és Lévai Anikó, Orbán felesége mellett – Orbán is. Később, a ’90-es évek elején is elismerően szólt Orbán Simicskáról:

„Lajosnak annyi esze van, mint tíz professzornak együttvéve.”

Noha Simicska maga nem volt ott a 37 Fidesz-alapító között, 1993-ban már formális tisztséget is kapott a pártban a frissen elnökké választott Orbántól: ő lett a Fidesz gazdasági igazgatója.

Ebben az időben mellette gazdasági kérdésekben megkerülhetetlen volt a Fidesznél a később csalás, csempészés, és sikkasztás miatt jogerősen elítélt Varga Tamás is. Ők ketten bonyolították az azóta is a Fidesz ősbűneként emlegetett székházügyet, amikor több százmilliós „luxusprofitra” tettek szert – az MDF-hez hasonlóan – azzal, hogy az államtól ingyen megkapott értékes ingatlant magas áron megvette tőlük az állami résztulajdonú MKB Bank.

Simicska: a politikához is pénz kell

Talán emiatt is pártolt el a Fidesztől az 1994-es választáson a négy évvel azelőtti szavazóinak 60 százaléka. A látványos bukás ellenére Orbán és Simicska is megőrizte pozícióját. Utóbbi ekkoriban nyilatkozta azt – utalva Montecuccoli híres bon-mot-jára –, hogy

„a politikához ugyanaz a három dolog kell, mint a háborúhoz”.

Ennek szellemében igyekezett a már a választás előtt az érdekeltségébe került, privatizált Mahir után mind több területen megvetni a lábát a gazdaságban. A Fidesz 5-ös számú párttagkönyvének tulajdonosa, Bayer Zsolt publicista ekkoriban hagyta el formálisan a pártot Simicska miatt, mert mint jellemezte: körülötte

„egyre több volt a fegyveres őr, s lassan kezdtünk úgy kinézni, mint valami kokainbáró rezidenciája Kolumbia alsón.”

Állami pozíciót a Fidesz 1998-as választási győzelme után kapott Simicska: kinevezték az APEH-elnökévé. Ekkoriban „fantomizálódott” – pontosabban került két külföldi vendégmunkás, Kaya Ibrahim és Josip Tot nevére – tucatnyi Fidesz-közelinek mondott cég, jókora veszteségeikkel együtt. Utóbb nem nyert bizonyítást a Fidesz legendáriumába a „hosszú bájtok éjszakájaként” bekerült gyanú, miszerint éppen a fenti érintett Fidesz-közeli cégek adatait törölték vagy manipulálták az APEH számítógépes rendszerében.

Fotó: Túry Gergely/HVG

Mindenesetre Simicska politikai össztűz alá került, és 1999-ben lemondott. Ezután tovább építgette gazdasági érdekeltségeit, főleg építőipari és sajtóbirodalmát. Előbbi ékköve a Közgép volt, amely főleg 2010 után, a Fidesz második ciklusában futott föl. Támadta emiatt Orbánt az ellenzék, leoligarcházva Simicskát, ám a kormányfő védelmében vette bizalmasát: „Oligarchák a nemzeti együttműködés rendszerében nincsenek, és nem is lesznek (…) de a magyar nagytőke képviselői ott vannak.”

Ekkor védte meg Simicskát Orbán Viktor utoljára.