Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A Matolcsy-alapítványok 100 milliárddal tömték ki a saját cégüket

A Matolcsy-alapítványok 100 milliárddal tömték ki a saját cégüket
  • A jegybank alapítványai 2017 végén vállalati kötvény formájában közel 100 milliárdot toltak saját vagyonkezelő cégükbe, a pénzt állampapírokból csoportosították át. Az átcsoportosításnak a nagy Váci úti ingatlanprojekthez lehet köze.
  • Az Európai Központi Banknak régóta szúrja a szemét, hogy az alapítványok állampapírban tartják a pénzüket. Ráadásul a jegybank cégei nem árulják el részletesen, mihez kezdenek a pénzzel, amit a jegybank beléjük fektet. Vállalati kötvények formájában az alapítványok már összesen 150 milliárdot fektettek saját cégeikbe, összvagyonuk több, mint felét.
  • Az alapítványok korábban (szintén vállalati kötvény formájában) 20 milliárddal meghitelezték a Matolcsy György unokatestvéréhez, Matolcsy védencéhez és Mészáros Lőrinchez kötődő MKB Bankot. Pár milliárdot pedig mindig tartanak Matolcsy unokatestvérének bankjában, az NHB-ben.

A jegybank Pallas Athéné alapítványai a 2017 utolsó negyedévi állás szerint 146 milliárd forintos befektetést tartottak a saját cégeikben – derül ki a részletes adatokból, amiket vagyonkezelőjük, az Optima Zrt. közadat-igénylésben adott ki a Zoom.hu-nak. Az alapítványok összvagyona 268,5 milliárd volt, vagyis

az alapítványok gyakorlatilag vagyonuk több, mint felét saját magukba fektették.

Ráadásul az alapítványok cégei nem árulják el saját befektetéseik összetételét, így részletesen nem lehet tudni, mi történik ezzel a szűk 150 milliárd forinttal.

A nagy Váci úti projektre kellhet a pénz

A Magyar Nemzeti Bank alapítványai 2017 utolsó negyedévében összesen 96 milliárd forinttal tömték ki az alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt-t. A befektetés egész pontosan úgy történt, hogy az Optima 2032-ben lejáró kötvényeket bocsátott ki szeptember elején, amiket az alapítványok megvásároltak. Ezzel párhuzamosan az alapítványok 80 milliárdnyi forintállampapír-portfóliója a töredékére, 7,6 milliárdra olvadt.

Nem egyértelmű, hogy miért kellett majdnem 100 milliárd forintot átcsoportosítani az Optimába. A vállalat 2017 végén, 2018 elején nem számolt be nagyobb ingatlanvásárlásról. Magyarázatul a nagyszabású ingatlanfejlesztés szolgálhat, amire a jegybank vagyonkezelője Budapesten, a Váci úton, a volt Csavargyár helyén készül. Az új negyedben 150 ezer négyzetméter iroda épül, a fennmaradó 50 ezer négyzetméteren üzletek, szolgáltatói bázisok, lakások, új, revitalizált közterek, parkok is lesznek majd – közölte az Optima a 24.hu-val 2017. december elején. A Fővárosi Rendezési Szabályzat (FRSZ) módosításához benyújtott műszaki dokumentációból úgy tűnt, a Váci útra egy 90 méter magas toronyházat is építenének. Az Optima a toronyházat (sőt a lakásokat) közleményben tagadta.

Fotó: Google Maps

2017 elején kezdődött a vagyon kiszervezése

A PA-alapítványok már 2017 második negyedéve óta tartanak Optima-papírt (ezek euró-papírok, körülbelül 5,2 milliárd forint értékben). Emellett az alapítványok birtokában van 46 milliárd forintnyi kötvény egy sor Optimum nevű kft.-től (Alfa, Béta, Delta, Omega, Penta). Az Optimum-cégeket 2016 közepén alapította anyavállalatuk, az Optima. Bejegyzett tevékenységi köreikből már akkor nyilvánvaló volt, hogy ingatlanfejlesztésre, -kiadásra, -üzemeltetésre hozták őket létre, azonban nem lehetett tudni, hogyan fognak betagozódni a jegybank alapítványainak ingatlanügyeibe.

Az alapítványok a Zoom.hu-nak elküldött adatokhoz az érintett sorokon apró magyarázatot csillagoztak, e szerint a cégekbe alapítványos ingatlanberuházások kerültek,

a cégek azért bocsátottak ki kötvényt, hogy azokból finanszírozzák az ingatlanvásárlásaikat.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jegybank alapítványai a kötvényvásárlásokkal hitelt adtak a saját cégeiknek a saját ingatlanjaik átvételéhez és kezeléséhez.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

Az EKB-nak nem tetszik, amit az alapítványok csinálnak

A legkézenfekvőbb (és legkevésbé rosszhiszemű) magyarázat arra, miért szervezték ki az alapítványok vagyonát ingatlancégekbe az, hogy az Európai Központi Bank (EKB) már többször figyelmeztette az MNB-t az alapítványok miatt. Az EKB nehezményezi egyrészt, hogy az alapítványok a jegybank pénzéből folytatott „társadalmi tevékenységükkel” (oktatás, kutatásfinanszírozás, könyvkiadás például) állami funkciókat látnak el; másrészt, hogy ingatlanüzleteikkel piaci tevékenységet folytatnak, beavatkoznak az ingatlanpiac működésébe; harmadrészt, hogy állampapír-vásárlásaikkal az államadósságot finanszírozzák és beavatkoznak az állampapírpiac működésébe. Az első években az alapítványok vagyonuk nagy részét állampapírokban tartották, 2017 végére (különösen az Optima 100 milliárdos kitömése után) alig maradt ilyen befektetésük.

Az alábbi grafikonon azt ábrázoltuk, hogyan változott az alapítványok befektetési portfóliója megalapításuk óta, alatta a táblázatban pedig 2017. 4. negyedévi részletes befektetési portfóliójuk látható. A grafikonon és a táblázatban csak az alapítványok közvetlen befektetései vannak rajta, az Optimáé és leányvállalataié nincsenek:

Az alapítványok befektetései közül két tételt érdemes még kiemelni:

  • A 20 milliárd forintnyi MKB Bank-kötvényt,
  • és a 4 milliárdos NHB Bank-betétet.

Alaposan meghitelezték az MKB-t

A PA-alapítványok vásároltak összesen 64 millió euró (ez közel 20 milliárd forint) értékű MKB-s kötvényt. A kötvények 2024-ben járnak le, vagyis kizárásos alapon arról a 70 millió euró össznévértékű kötvénysorozatról van szó, amit az MKB 2017. májusban hozott zártkörű forgalomba. „A kötvények az MKB Bank Zrt. nem biztosított és alárendelt kötelezettségeit testesítik meg” – írta a bank a kibocsátásról szóló tájékoztatóban. A zártkörű kibocsátás azt jelenti, hogy a kötvényeket nem vehette meg bárki, az összegekből pedig látszik, hogy a nagyját a jegybanki alapítványok vitték el. A kötvények felvásárlásával az alapítványok gyakorlatilag

20 milliárd forintos hitelt nyújtottak az MKB-nak, aminek fedezetéül „nem biztosított és alárendelt” kötelezettségek szolgálnak.

Az MKB-t 2014-ben vásárolta fel az állam. A bank pocsék állapotban volt, évek óta hatalmas veszteségeket termelt, tele volt rossz hitellel. A bankot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szanálta, a rossz hitelek és vagyonelemek nagy részétől megszabadította. Az MKB újjászervezését jegybanki alelnökként Matolcsy védence, Balog Ádám vezényelte le, aki a bank 2016-os eladása után vezérigazgatója lett. Az ádásvétel (pontosabban annak utóélete) elég kalandosra sikeredett, jelen állás szerint az MKB 45 százaléka a Metis Magántőkealapé, amiről nem tudni, kinek a pénze van benne, de 2017 júniusa óta a Konzum Alapkezelő kezeli, aminek többségi tulajdonosa Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, miniszterelnöki jóbarát. Az MKB 10 százaléka a Pannónia Nyugdíjpénztáré, 15 százaléka a munkavállalóké (köztük a vezérigazgatóé, Balog Ádámé), 20,19 százaléka a Bankonzult Kft.-é (vagyis Szemerey Tamásé), 9,81 százaléka a Promid Invest Zrt.-é, ami Balog Ádám cége.

MTI Fotó: Kallos Bea

Matolcsy unokatestvérének bankjába mindig jutott betét

A PA-alapítványok megalakulásuk után rögtön majdnem 30 milliárd forintot helyeztek el betétként a Növekedési Hitel Bankban (az NHB-ban). Az NHB-ban tartott összeg a következő negyedévben, 2015 elején már csak bő 2,5 milliárd volt, azóta 2,5-4,5 milliárd közt ingadozik, 2017 egészében stabilan 4 milliárd forint volt.

Az NHB tulajdonosa Bankonzult nevű kft.-jén keresztül Szemerey Tamás, Matolcsy György unokatestvére. Az NHB elsősorban kis- és közepes vállalkozásoknak nyújt hiteleket. Matolcsy Ádám (Matolcsy György fia) például NHB-s hitel segítségével vett bútorgyárat, Száraz István egyik cége pedig még azelőtt kapott NHB-s hitelt, hogy egy másik megvette az Origót. Amit egyébként később Matolcsy Ádám szerzett meg tőle, saját bevallása szerint főként hitelek átvállalásával.

Az NHB, az MKB és a jegybanki alapítványok közti összefonódásoknak és tranzakcióknak itt még messze nincs végük. A cégadatbázis tanúsága szerint ugyanis az alapítványok cégei számláikat vagy az MKB-nál, vagy az NHB-nál, vagy mindkettőnél vezetik. A már készen vett cégek között akad, amelyiknek más pénzintézetnél is van számlája.