Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Halálos diagnózis: tragédiák sorozata jöhet, ha marad a pénzhiány

Halálos diagnózis: tragédiák sorozata jöhet, ha marad a pénzhiány

Alacsony bérek, elvándorlás, kórházi fertőzések. A sor szinte végtelen, ha a magyar egészségügy problémáit soroljuk. Az ágazattal foglalkozó cikksorozatunk első részében a gondok alapvető okát, az alulfinanszírozás kérdését járjuk körbe.

Ha azonosítani akarjuk azokat a területeket, ahol a legsúlyosabb gondokkal találkozunk, akkor az emberek nagy része az egészségügyet vagy az oktatást nevezi meg első helyen. A Zoom.hu által megkérdezett egészségügyi szakemberek egyetértenek abban, hogy azonnal pénzt kellene tenni a rendszerbe. Le kell ülni a szakmai szervezetekkel, meg kell határozni az új irányt, különben

még a mostaniaknál is nagyobb tragédiák történhetnek

a sürgősségi osztályokon, szülészeteken, de gyakorlatilag bármelyik érintett területen.

Haláleset a Honvédkórház sürgősségijén: feljelentésen gondolkodik a család

Haláleset a Honvédkórház sürgősségijén: feljelentésen gondolkodik a család Semmiképp nem fogadható el, hogy közel kilenc órán át egyetlen orvos sem tájékoztatott sem engem, sem őt az állapotáról, és fájdalmait sem enyhítették – ezt mondta a Magyar Nemzetnek annak a tavaly ősszel elhunyt férfinak a lánya, akinek az ügyében büntetőeljárás indítását fontolgatja a család.

600-700 milliárd hiányzik

Korábban a Magyar Orvosi Kamara is úgy nyilatkozott, hogy 600-700 milliárd forint hiányzik az egészségügyi költségvetésből, ezzel a számmal szakértők is egyetértenek. 2018-ra összesen 103 milliárd forinttal többet különítettek el az ágazatra, mint tavaly, de ez még mindig csak 1660 milliárd. A magyar egészségügy helyzetét közelről ismerő szakemberek egyetértenek abban, hogy mindez arra utal, nem a tényleges szükséglet határozza meg, mit és mennyi pénzből finanszíroznak. Azt demagógia lenne állítani, hogy egy kormány szándékosan teszi tönkre az egészségügyet, de a szakértelem hiánya a jelenlegi döntéshozókon egyértelműen látszik. László Imre, a Szent Imre kórház korábbi igazgatója évek óta vizsgálja az egészségügy finanszírozásának kérdését. A szakember szerint a rendszer egyik alapvető, viszont kevésbé ismert hibája, amiből a problémák is gyökereznek, hogy az illetékesek nem végeznek ráfordításmérést.

László Imre szerint sürgős beavatkozásra lenne szükség. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Eltorzult a rendszer

„Egy betegség gyógykezelésének összege számos tételből áll össze. Többek között a közreműködő személyzet fizetéséből, az eszközökből, a gyógyszerekből, a rezsiből, az étkezésből és még számos, összesen körülbelül 30-50 tételből. Korábban átlagolták a kijelölt kórházakból beérkező adatokat, és ennek alapján állapították meg egy-egy kórforma gyógykezelésének költségét, melyet egy meghatározott összeggel, az úgynevezett súlyszámmal állították arányba. 1999-ig még folyamatosan korrigálták a finanszírozás meghatározóan inflációnak kitett belső elemeit a szekszárdi központban.

Azóta azonban ezeket a változásokat nem vezették át a rendszeren, csak a súlyszám forintértékét módosítgatták, amely értelemszerűen torzulást eredményezett.

A probléma évről évre súlyosbodik, és ma már gyakorlatilag hitelesen senki sem tudja megmondani, hogy egy-egy ellátási forma ténylegesen mennyibe kerül, azaz az államnak mit is kellene fizetnie érte.

Ennek megfelelően egyre inkább távolodik a valóságtól az állam által történő finanszírozás és a tényleges ráfordítás összege. A rendszer annyira eltorzult, hogy ma már az sem oldja meg a helyzetet, ha a súlyszámokat változtatjuk. Azonnali ráfordításmérésre lenne szükség. Ezt egyébként 2008 és 2010 között végezték el utoljára, de azokat az adatokat senki sem hozta nyilvánosságra, és a rendszerbe sem építették be. Azt kellene valahogy elérni, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumát (EMMI) azonnal rendelje el a felmérést, és reálértéken kezdődjön el a finanszírozás ” – mondta a szakember.

A szlovákok rég lehagytak

Árulkodó adat, hogy az egyes nemzetek mennyit fordítanak egészségügyre. A környező országok, amelyek ugyanúgy a szocialista blokk részei voltak, és szintén nem jutottak hozzá a nyugati technikához, már leköröztek bennünket.

Egy magyar emberre az uniós átlagnak a fele sem jut.

A legfontosabb mérőszám, hogy egy állam egy évben reálértéken mennyit fordít egy polgárának az egészségügyi ellátására. Az uniós átlag 2781 euró, mi 1371-et szánunk erre. Szlovákia 1539-et, Szlovénia pedig 1983-at.

 

„Mindez azt eredményezi, hogy alacsonyak a bérek, nem áll rendelkezésre elég gyógyszer, elavulnak az eszközök és egyre rosszabb helyzetbe került az ágazat. Utoljára egy fővárosi kórházban romlott el a mammográfia. Az alulfinanszírozás tehát az egészségügy legsúlyosabb betegsége, minden más probléma ennek a következménye” – összegezte László Imre.