Durva bizonyítványt kapott Varga Mihály: Afrikához képest is kaotikusabb a magyar büdzsé

Durva bizonyítványt kapott Varga Mihály: Afrikához képest is kaotikusabb a magyar büdzsé

Nemhogy a régiós, de még az ázsiai szintet sem üti meg a magyar költségvetés átláthatósága egy 115 országban készült felmérés szerint.

Borzasztó értékelést kapott a magyar költségvetés átláthatósága az International Budget Partnership (IBP) nevű nemzetközi civil szervezet Open Budget Survey elnevezésű felmérésében.

Az elérhető 100 pontból Magyarország 46 pontot hozott össze,

ami a vizsgált 115 ország között csak az 57. helyre elég. A előző, 2015. évi felmérésben elért 49 pontos eredményhez képest ez romlást jelent, miközben régiónkban az átlag inkább emelkedett.

A gyenge eredmény oka, hogy a kormány a nemzetközileg elfogadott 8 legfontosabb költségvetési dokumentum közül hármat – a költségvetési irányelveket, a féléves jelentést és a polgárok költségvetését – el sem készíti,

a másik öt közül négynek a tartalma pedig még a régiónkban jellemző színvonaltól is elmarad. A két évvel ezelőtti eredményhez képest a legfontosabb különbség, hogy a tavaszra előrehozott költségvetési vita miatt a költségvetési törvényjavaslat már az előző évi tényszámokat sem tartalmazza – olvasható a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFIB) közleményében.

Az International Budget Partnership (IBP) nevű nemzetközi civil szervezet Open Budget Survey elnevezésű felmérése az egyetlen olyan adatbázis, amely rendszeresen, nemzetközi szinten és időben összehasonlítható módon méri a nemzeti költségvetések átláthatóságát, a nyilvánosság bevonását és a költségvetést felügyelő intézmények, a parlamentek és számvevőszékek erejét. Magyar részről a szintén civil szervezetként tevékenykedő Költségvetési Felelősségi Intézet készítette el a felmérést.

A korrupció melegágya

A költségvetési átláthatóság lényege, hogy az állampolgárok időben, könnyen és közérthető formában hozzájutnak a közpénzekkel kapcsolatos részletes információkhoz. Az átláthatóság hiánya ellehetetleníti a hatékony elszámoltatást, tágítja a korrupció lehetőségeit, komoly hátrány a nemzetközi tőkebefektetésekért és a donor-pénzekért folytatott versenyben, valamint növeli az államadósság finanszírozási költségeit.

Az átláthatóság növelése nem pénz, hanem politikai akarat kérdése.

Ezt bizonyítja azoknak a Magyarországnál sokkal szegényebb országoknak – köztük öt fekete-afrikai nemzetnek – a példája, amelyek már régóta a miénknél sokkal átláthatóbb rendszereket működtetnek, vagy éppen az elmúlt években előztek meg bennünket ezen a területen. Az elmúlt évek magyar kormányzati intézkedései – mint a költségvetési törvényjavaslat gyorsított tavaszi elfogadása, a háttérszámítások titkosítása vagy a közérdekű adatokhoz való hozzáférés szűkítése – ezzel szemben kifejezetten romló tendenciát vetítenek előre.

Romlik a magyar helyzet

Az Open Budget Survey multilaterális intézmények által kidolgozott, nemzetközileg elfogadott kritériumok felhasználásával, 109 mutató segítségével méri a költségvetési folyamat átláthatóságát. E mutatók révén értékeli, hogy a központi kormányzat megfelelő időben nyilvánosságra hozza-e a nyolc költségvetési kulcsdokumentumot, és hogy az ezekben található adatok teljeskörűek és jól hasznosíthatóak-e. 2015 óta a magyar kormány rontotta a költségvetési információk elérhetőségét,a költségvetési törvényjavaslat információtartalmának csökkentésével. Ezenfelül a magyar kormány elmulasztotta megtenni az átláthatóságot javító alábbi lépéseket:

  • Az elkészített féléves jelentést nem hozta nyilvánosságra.
  • Nem hozott nyilvánosságra költségvetési irányelveket.

Az egész világban romlik a helyzet

A szervezet ezért olyan, nem meglepő ajánlást tesz, hogy a kormány készítse el ezeket a hiányzó anyagokat és hozza azokat nyilvánosságra. A hatékonyabb költségvetési felügyelet érdekében arra is javaslatot tett, hogy a parlament még a büdzsé benyújtása előtt – annak kereteiről – tartson előzetes vitát, a költségvetés évközi alakulását pedig szakbizottságok ellenőrizzék.

Az IBP javasolja, hogy a parlament vegye vissza a kormánytól a költségvetés évközi módosításának jogát, úgy, hogy ezekről kormánynak előzetesen be kell számolnia a parlamentnek és hasonlóan kellene eljárni a terven felüli évközi bevételek elköltésekor, vagy kiadások zárolása esetén.

Mindezért lehetne, s alapvetően kell is mérgesen az asztalra csapni. Ugyanakkor nem csak a magyar költségvetés szeret sötétben maradni. A felmérésben résztvevő 115 ország közül 89 nem tesz közzé elégséges információt az ország büdzséjéről. A helyzet ráadásul romló tendenciát mutat a legutóbbi 2015-ös felméréshez képest, ezzel megfordult a tíz éve javuló tendenciát mutató trend.