Eltűnik, de magasabban születik újjá Budapest egyik szégyenfoltja

Eltűnik, de magasabban születik újjá Budapest egyik szégyenfoltja

Novemberben még úgy tűnt, perrel támadhatják meg a rózsadombi volt SZOT-üdülő újjáépítését, mostanra egyértelművé vált, megépülnek a luxuslakások az évtizedekig torzóként álló épület helyén. A húszmilliárd forintos beruházást a miniszterelnök két bizalmasa tartja kézben.

1971-re készült el, az 1990-es évek elején bezárt Budapest egyik szégyenfoltja, a rózsadombi SZOT-szálló. Volt a hírhedt Globexé, Sopron városé, majd a CIB Banké. Több mint 25 évig rohadt, majd 2016 végén megvásárolta a fuvarozásból milliárdossá lett Wáberer György érdekeltsége.

Fotó: Veres Viktor

A Waberer’s korábbi tulajdonosa 2016 nyarán adta el a részesedését az általa felépített fuvarozási cégben. Ezután vette meg a CIB Banktól az egykori SZOT-üdülőt. A vételárat nem hozták nyilvánosságra, de az épülettorzó a 2000-es évek végén 6,62 milliárd forintért cserélt gazdát.

A SZOT-üdülő helyén épülő új ingatlan terveire még az adásvétel előtt kiírták a pályázatot, ennek lezárulta után vette meg a vállalkozó az épületet.

Wáberer a Világgazdaságnak tavaly nyáron azt mondta, hogy összességében húszmilliárdos beruházásról van szó, amelyet 2019 júniusában adnak majd át. A vállalkozó arról is beszélt, hogy a költségeket a cége eladásából, valamint bankhitelből fedezik.

Az ingatlant a Rózsadomb Panoráma Ingatlanfejlesztő Kft.-n keresztül birtokolja Wáberer. A kft. ügyvezetője Czakó György, aki korábban a Waberer’s gazdasági vezérigazgató-helyetteseként dolgozott. A Rózsadomb Panoráma egyetlen tulajdonosa a szintén a milliárdos vállalkozó által irányított W-NEW Holding Kft.

Fotó: Veres Viktor

Az is Wáberer tavalyi nyilatkozatából derült ki, hogy a kivitelezést a miniszterelnök bizalmasának nevezett Garancsi István többségi tulajdonában álló Market Zrt. végzi majd. Wáberer és Garancsi máshol is dolgoznak együtt: az Alkotás utca és a Csörsz utca kereszteződésében épülő irodaház beruházását is együtt jegyzik.

A rózsadombi egykori SZOT-szálló megmagasítását korábban a világörökségi panorámára hivatkozva sikeresen akadályozta meg a Budapest Világörökségéért Alapítvány (BVA). 2006-ban bírósági ítélet nyomán érték el, hogy az akkori beruházó, a Pro-Hill Kft. ne növelje 21 méterről 32 méterre az épület magasságát. A cég már megkapta a II. kerülettől az építési engedélyt, a BVA a jogerőre emelkedés előtt fellebbezett, majd az aarhusi egyezményre hivatkozva igazolta ügyféli jogát az eljárásban. (Az aarhusi egyezmény egy nemzetközi megállapodás, amelyet 1998 júniusában, nevét adó dániai városban fogadtak el. A dokumentum a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szól.)

A Fővárosi Bíróság a civileknek adott igazat, így a Fővárosi Közigazgatási Hivatal építésügyi vezetője már kénytelen volt érdemben megvizsgálni a fellebbezést, és a jogsértő engedélyt visszavonatni. A Pro-Hill nyilvános sajtótájékoztatón ismerte el “vereségét”, és vállalta a magasság növelése nélküli átépítést. Ami aztán nem bizonyult elég rentábilisnak, ezért állt egy évtizedig torzóként az épület.

„Ez a jogi lehetőség azonban most már nem áll fent, a magyar szabályozás úgy változott, hogy alapítvány már nem jelentkezhet be az eljárásba, mert civilszervezetnek számít, nem társadalmi szervezetnek. Ezért nem értesültünk időben az építési engedély kiadásáról, így nem tudtunk két héten belül fellebbezni. Csak peres úton támadhattuk volna a mostani beruházást, de ügyféljogunk hiánya ezt is ellehetetlenítette – mondta el a Zoom.hu-nak Korompay Katalin, a BVA főépítésze. – A pert arra lehetett volna alapozni, hogy nem egy fennálló épület átépítéséről van szó.”

A megváltozott koncepció szerint ugyanis nem átépítik az egykori üdülőépületet – amelynek a szerkezetét pedig az előző évtizedekben többször meg is erősítették -, hanem a teljes bontás után új épületként húzzák fel a még nagyobb házat az eredeti alapokra.

„Ez egy új helyzetet teremt, új eljárást, új engedélyezést, tervtanácsot igényelt volna. Tehát nincs egy »fennállási« helyzet, hogy ennek az épületnek ‘szerzett joga’ van itt állnia. Meg lehetett volna, meg kellett volna vizsgálni, hogy építhető-e ide egy ekkora épület. A korábbinál magasabb lesz, hogy minél több négyzetméter legyen, és nemcsak statikai okokból, hiszen itt luxuslakások épülnek majd.”

Fotó: Veres Viktor

A SZOT-szálló eredeti 2,55 méteres belmagassága egyértelműen alkalmatlan lett volna nagy tereket magukba foglaló luxuslakások kialakítására, ezért lett szükséges az eredeti épület elbontása. Az új épület 7,3 méterrel lesz magasabb, mint a régi, mégis csak egy emelettel lesz több szintje.

A BVA azt is kifogásolta, hogy a Pest megyei Kormányhivatal még 2016 végén azt állapította meg, hogy a beruházásnak „jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges”. Azonban Korompay Katalin szerint

az építkezésnek igenis lehetnek jelentős környezeti hatásai, hiszen itt húzódik a Molnár János-barlangnak a telek egyharmadát érintő védőterülete, meleg vizű gyógyforrások fakadnak itt és a felszínmozgás veszélye is fennáll. A világörökségi panorámában az épített környezetre gyakorolt hatásáról nem is beszélve.

A Budapest Világörökségéért Alapítvány főépítésze szerint az új épület szebb lesz annál, amelynek a megépítését 2006-ban sikerült megakadályozni, a kialakítása oldja majd a hatalmas tömeget. Attól, hogy nagyon nagy, közel 120 méteres hosszú és majdnem 30 méter magas épület jön létre, gyakorlatilag egy harmadik vár lesz a Citadella és a Budai Vár mellett a budapesti városképben. Korompay Katalin emlékeztetett rá, hogy amikor 1987-ben az UNESCO a világörökség részének nyilvánította a budapesti Duna-part látképét, az akkori kormány vállalta, hogy a budapesti látképben nem létesítenek több, a pesti parton felhúzott szállodákhoz hasonlóan magas, nagy tömegű, az értékes városképet sértő épületet.

A beruházással kapcsolatban kerestük a fejlesztőt is, de egyelőre nem kaptunk választ a kérdéseinkre.