Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Téli olimpiai legek: elsők, tragédiák, csalások és sikerek

Téli olimpiai legek: elsők, tragédiák, csalások és sikerek

Hamarosan megkezdődik a dél-koreai Pjongcsangban a huszonharmadik téli olimpia, és a részvevők tökéletesen tisztában lesznek vele, hol is versenyeznek majd. Ellentétben a Téli Sportok Nemzetközi Hetének (amelyet a NOB csak később nyilvánított hivatalosan olimpiának) résztvevőivel, akik 1924-ben, Chamonix-ban versenyeztek az érmekért.

Ekkor még nem volt olimpiai láng, megnyitó gyanánt a sportolók felvonultak a francia kisváros utcáin. Mindenkinek örültek a helyiek, csak a polgármester kapott füttyöt, mert benyomta a francia hokicsapatba a fiát. Eltérő számokat találni, hogy hányan vettek részt az első téli olimpián, 258 és 313 között változik a résztvevők száma, akik 16 országból érkeztek, hat sportágban és tizenhat számban osztottak érmeket.

Az olasz csapat Chamonix-ban. Fotó: Bettmann Archive-Getty Images

A chamonix-i játékok végén Pierre de Coubertin bejelentette, hogy a jövőben négy évente megrendezik az olimpia téli változatát. Ez egészen a 70-es évekig biztosnak tűnt, de a NOB agg elnöke, az amatőr sport felkent papjaként működő, brit Avery Brundage 1972-ben kijelentette, reméli, négy év múlva, Denverben a játékok „tisztes temetést” kapnak és ez lesz a legutolsó a sorban.

Az egyetlen visszalépő

Aki nem emlékszik a denveri téli olimpiára, ne magát okolja: a coloradói város az egyetlen a sportesemény történetében, amely visszalépett egy elnyert olimpia rendezésétől. Az állam lakói 72 novemberében népszavazáson mondtak nemet plusz anyagi források biztosítására. A téli olimpia szerencséje az volt, hogy Brundage néhány hónapja már nem volt elnök, ő ugyanis büszkén hirdette, ha rajta múlik, nem lesz beugró rendező. De lett, így 1964-ben Innsbruck rendezett újra. A svájci Sankt Moritz már ekkor is kétszeres rendező volt (1928, 1948), az amerikai Lake Placid 1980-ban lett duplázó (először 1932-ben rendezett olimpiát).

Ha Avery Brundage-n múlt volna, akkor 1964-ben Innsbruck nem rendezett volna olimpiát. Fotó: WATFORD/Mirrorpix/Mirrorpix via Getty Images

A téli változatot eredetileg a nyári olimpiával egy időben tartották. Ez 1992-ig maradt így, az albertville-i (Franciaország) olimpia után két évvel a norvégiai Lillehammerben is megrendezték a játékokat, és innentől következik kétéves váltásban a téli és nyári változat.

Elszálltak a költségek

A téli olimpia nyilván nem jár akkora költségekkel, mint a sokkal több versenyszámot és sportolót felvonultató nyári, de a kiadásokkal már 1968-ban Grenoble is nagyon elszállt: 240 millió dollárt költöttek a franciák a rendezésre, ez hatszor annyi volt, mint a 64-es innsbrucki olimpia, és 12-szer került többe, mint a nyolc évvel korábbi Squaw Valley játékok.

Az olimpiai falu Grenoble-ban. Fotó: Bettmann Archive – Getty Images

Pedig téli olimpiák eddigi legmeglepőbb helyszínét, az amerikai síparadicsomot nulláról húzták fel, az olimpia kedvéért a kaliforniai Lake Tahoe közelében. A megálmodója, egy New York-i ügyvéd, Alexander Cushing műanyag makettekkel és prospektusokkal győzte meg a NOB-tagokat 1955-ben, akik az addigi legszorosabb szavazásban Innsbruck elé helyezték Squaw Valley-t. Az ígéretek bejöttek: egyszerű, tiszta játékokat rendeztek, alacsony költségekkel és a helyszínek majdnem mindegyike gyalog, kényelmesen elérhető volt. Ekkor hoztak létre először kifejezetten olimpiai falut a sportolók elszállásolására.

A költségek drasztikus emelésében Vlagyimir Putyinnal senki nem versenyezhet. A legutóbbi, 2014-es szocsi olimpiára és az ahhoz szükséges fejlesztésekre majdnem 50 milliárd dollárt költöttek ezzel az összes olimpia közül a legdrágább lett. És még ez lett volna a kisebb botrány, hiszen az oroszokról kiderült, államilag irányított doppingprogrammal, csalásokkal érték el, hogy az éremtáblázat élén végezzenek.

Botrány és csalás

Persze nem ez volt az első igazán emlékezetes botrány a téli olimpiák esetében, a 2002-es házigazda, az amerikai Salt Lake City bizonyítottan csalással nyerte el a rendezést. A helyszínről döntő, 1995-ös budapesti NOB-kongresszus előtt az olimpiai bizottság egyes tagjait ajándékokkal, a családtagjaiknak nyújtott juttatásokkal vették meg a szervezők. Salt Lake City stiklijeit nem egy rivális göngyölítette fel, hanem egy helyi tévéállomás tárta fel 1998-ban. Mégsem vették el a rendezést az amerikaiaktól, kevesebb mint fél évvel a szeptember 11-i terrortámadás után egészen jól olimpiát hoztak végül össze. A rendezésről szóló döntés elcsalása az olimpiák történetének legnagyobb botránya lett, és mélyreható, de mégsem elégséges változásokat hozott a NOB-ban.

Fotó: George Frey/Getty Images

Tragédiák árnyékában

A legszomorúbb olimpia mégis az 1964-es innsbrucki volt: ketten is meghaltak a megnyitó előtt. Négy nappal a versenyek előtt a szánkópályán a lengyel származású brit Kazimierz Kay-Skrzypeski úgy bukott, hogy belehalt sérüléseibe. A szokatlan meleg is az okok között lehetett (az osztrák város környéki hegyekre a katonaság hordta a havat), de az iglsi bobpálya már az egy évvel korábbi tesztversenyen, a vébén nagyon veszélyesnek bizonyult. Két nappal később pedig a sízők között is tragédia történt: szintén edzés közben a 19 éves ausztrál Ross Milne kicsúszott a pályáról és egy fának ütközött. A szervezők a tapasztalanságát nevezték meg a halálos baleset indokaként, az ausztrálok azonban a pálya túlzsúfoltságát okolták. Fekete karszalagos, félárbócra eresztett zászlós lett az osztrákok első olimpiája.

Az 1964-es innsbrucki olimpia megnyitója. Fotó: Keystone/Getty Images

Tragédia történt az 1992-es albertville-i olimpián is: a bemutató sport, a gyorsasági sízés egyik edzésén a svájci Nicholas Bochatay vesztette életét. Országa sportolói ezért nem mentek el a záróünnepségre.

Akárcsak 1964-ben, 2010-ben is a jégteknőben és a megnyitó előtt történt haláleset: a grúz szánkós, Nodar Kumaritasvili 145 kilométeres óránkénti sebességgel kirepült a pályáról és belehalt sérüléseibe. A grúzok majdnem visszaléptek, végül maradtak a kanadai városban.

A legelső bajnokok

A téli olimpiát érthető módon általában hegyekben rendezik, de 2010-ben Vancouver lett a legelső város, amely tengerpartiként lett házigazda. 2022-ben pedig Peking lesz az első, amely a nyári és a téli változatnak is helyet ad (a 2008-as nyári olimpia után).

Charles Jewtraw Fotó: George Rinhart/Corbis via Getty Images

Az első téli olimpiai bajnok az amerikai Charlie Jewtraw volt, aki a gyorskorcsolyázók 500 méteres számát nyerte meg 1924-ben. Többszörös amerikai bajnok volt, de nem az európai szabályokat szokta meg és a chamonix-i versenyek előtt már visszavonult. Az amerikai olimpiai bizottság azonban reaktiválta. Jewtraw egyébként soha nem profitált abból, hogy ő volt az első bajnok. Az első női téli arany is megszületett 1924-ben, ezt a műkorcsolyázók között nyerte az osztrák Herma Planck Szabo (akinek a neve ellenére nem voltak magyar gyökerei).

Az éremhalmozók

Az első többszörös olimpiai bajnok is meglett a Mount Blanc alatt fekvő francia kisvárosban: a gyorskorcsolya első világklasszisa, a finn Clas Thunberg, aki három elsőséget szerzett Chamonix-ban. Pedig a finn 28 éves volt, amikor először vébén vett részt és az olimpián már 30 éves volt. Az öntörvényű Thunberg végül ötszörös olimpiai bajnok lett, de amikor a kilencszeres olimpiai bajnok csodafutóhoz hasonlítva a jég Nurmijának hívták, kikérte ezt magának: szerinte inkább Nurmi volt az atlétika Thunbergje.

Clas Thunberg Fotó: Getty Images

Ötszörös olimpia bajnok a szintén gyorskorcsolyázó Eic Heiden is, annyi különbséggel, hogy az amerikai egyetlen olimpián, 1980-ban Lake Placidben vett részt és nyert öt számban.

Egyik sem fér be a legeredményesebb téli olimpikonok közé, a sílövő Ole Einar Björdalen (1998 és 2014 között versenyzett) és a sífutó Björn Daehlie (1992-1998) is nyolcszoros bajnok. 4-4 ezüstöt is szerzett mindkettő norvég, azonban Björndalen egy bronzot is szerzett 2006-ban, így ő 13-szoros olimpiai érmes. A legeredményesebb nő a téli olimpiákon szintén egy norvég síző, Marit Björgen (2002-2014), a sífutó hat aranyat, három ezüstöt és egy bronzot szerzett.

Meglepő országok érmesei

A téli olimpiákat nehezen kötjük a meleg éghajlatú országokhoz, nem véletlenül. A déli félteke sportolói egészen 1992-ig még érmet sem szereztek, ekkor az új-zélandi alpesi síző Annelise Coberger szlalomban nyert ezüstöt. A „déliek” legelső aranyára még tíz évet kellett várni: 2002-ben a rövidpályás gyorskorcsolyázó, Steven Bradbury szerezte meg. Bradbury elsősége egyben a téli olimpiák legvalószerűtlenebb győzelme is egyben. 1000 méteren az elődöntőben is többen kiestek előle, majd a döntőben az utolsó körben egy tömeges bukás során mindenki elesett előtte és így nyert aranyat. Bradbury mégsem egy szerencsés kókler volt, hiszen 1994-ben váltóban részese volt már az első ausztrál téli éremnek is.

Debi Thomas Fotó: Gilbert Iundt; Jean-Yves Ruszniewski/TempSport/Corbis/VCG via Getty Images

A fekete sportolókat sem szoktuk a téli sportokhoz asszociálni: az első közülük, aki érmet nyert, az amerikai műkorcsolyázónő, Debi Thomas volt 1988-ban egy bronzzal. Az első afroamerikai győztes a bobos Vonetta Flowers volt 2002-ben, kettes bobban, az első fekete férfi szintén 2002-ben a kanadai hokis, Jarome Iginla volt. Az első fekete egyéni bajnok pedig a gyorskoris Shani Davis lett, 2006-ban, Torinóban.