De mitől világnézet az, ha valaki nem eszik húst és nem iszik tejet?

De mitől világnézet az, ha valaki nem eszik húst és nem iszik tejet?

Az állati eredetű termékek elutasítása szinte a modern kor kezdete óta velünk van, de igazán csak pár évtizede ágyazódott be.

Lehet szórakozni és röhögcsélni rajta, a veganizmus a 2010-es évek végére megkerülhetetlenül a világ életének részévé vált. Már minden magára valamit is adó boltban külön szekciója van a vegánokak. Nyilván üzletileg is jó, hiszen a vegán termékek általában sokba kerülnek, cserébe a vásárlók úgyis megveszik, hiszen belül mindenki szeretne néha mondjuk pudingot enni, de a fő ok az, hogy tényleg egyre többen választják nemcsak a húsételekről való teljes lemondást, hanem úgy általában az állati eredetű termékek kivonását az életükből. Igen, itt már nincs halvacsora, tojás reggelire vagy tejeskávé, szigorúan növényi étrend van. Sokszor még a gomba is hiányzik, bár arról a mai napig megy a vita, hogy tisztességes vegán megeheti-e azt.

A veganizmus első ránézésre most is inkább az unatkozó belvárosiak bulijának számít, ez már nagyon a kezdetekkor se volt másképp: már a XIX. században is léteztek szigorú vegetariánusok, akik a húsételek mellett kerülték a tojást és a tejtermékeket is, ekkoriban értelemszerűen nem létezett a vegán kifejezés sem. Eredetileg inkább az étkezésről szólt a vegetarianizmus is, de szép lassan kezdett életformává válni: az első ismert cikk 1851-ben jelent meg Angliában arról, milyen alternatív lábbeliket hordhatunk a bőr helyett, ezt pedig az International Vegetarian Union azóta is úgy értékeli, hogy már akkor is megindult a küzdelem a minden állati eredetű terméktől való elszakadásért.

Mahátma Gandhi már nagyon korán világnézeti kérdést csinált az étkezésből.
Fotó: Dinodia Photos/Getty Images

Kis túlzással ki lehet jelenteni, hogy a vegetarianizmus az 1900-as évek elején közelebb állt a most már veganizmusként ismert mozgalomhoz, és az évtizedek alatt lazult fel annyira, hogy új nevet kellett maguknak találni azoknak, akik szerint a természet megerőszakolása az, amit mi a tehenekkel teszünk fejés közben. Erre utal Mahátma Gandhi 1931-es felszólalása is, aki a Vegetariánus Társaság londoni találkozóján emelte ki, hogy a vegetarianizmusnak világnézeti kérdésnek kell lennie, nem pedig egészségügyinek. Az viszont vicces, hogy már akkor feltűnt neki az, amiből most is mémek ezrei születnek:

„A vegetáriánusok szokása, hogy semmi másról nem beszélnek csak ételről és csak betegségről. Úgy érzem, ez a dolog kezelésének legrosszabb módja.”

Gandhi persze nem pontosan arra gondolt, amit ma látunk, de a vegánokkal szembeni kritikák közt mindig az elsők között szokott szerepelni, hogy megállás nélkül az étkezésről beszélnek, ezek a prekoncepciók pedig különösen erősek lettek, amióta a Youtube-ot is ellepték a csak és kizárólag a veganizmusról szóló csatornák.

Klasszikus vegánellenes mém. Szöveg: Nem eszik húst, nem tud róla kussolni.

A vegán szót 1944-ben használták először, miután a Vegetariánus Társaságon belül egyre erősebbek lettek azok a hangok, amelyek szerint aggasztó a tejfogyasztás jelenléte. A társaság két tagja, Donald Watson és Elsie Shrigley eredetileg csak egy vegetariánus alcsoportot akartak alapítani a különösen jól hangzó tejtermék nélküli vegetariánusok néven, de mivel ezt elvetette a kissé érthetetlen szempontok szerint műkötő tanács, létrehoztak egy teljesen új szervezetet, maguknak pedig a vegán nevet adták. Aki valami nagy titkot lát a név mögött, el kell keserítenünk: minden fellelhető adat szerint mindössze azért hívják magukat így, mert ez a vegetarian angól szó első három és utolsó kettő betűje, egyébként semmi jelentése nincs. Független szócikk 1962-ben lett a vegán, akkor az Oxford Illustrated Dictionary írta körül úgy, hogy “olyan vegetariánus, aki nem eszik vajat, tojást, sajtot vagy tejet”.

Ami ezen a képen látható, az nagyon nem vegán.
Forrás: Pexels

Bár a szócikk is az étkezésre koncentrál, a vegánizmus nagyon komolyan vette Gandhi 30 évvel korábbi szavait, és világnézeti kérdést csinált a nélküle akár egyszerű diétának is felfogható étrendből. 1951-ben a brit Vegán Társaság alelnöke, Leslie Cross már lerakta az alapokat azzal, hogy a vegánok nem az állatok jólétéért küzdenek, hanem a felszabadításukért. Ez annyit tesz, hogy nem csak nem eszik vagy fejik meg az állatokat, de munkavégzést sem várhatnak el tőlük. Bár a tagság teljeskörű egyetértését várták el, az utolsó szempontból valójában a mai napig vita van a világ vegánjai között: a radikálisabb szárny úgy tartja, tulajdonképpen már kutyát tartani is kizsákmányolás, hiszen az ember nem birtokolhat állatot.

Bár első ránézésre úgy tűnhet, a veganizmus valójában nem járt mindig kéz a kézben a keleti kultúrával. A nagy egymásra találás az 1950-es évek végén kezdődött, amikor a mumbai-i H. Jay Dinshah ábrándult ki annyira a húsevésből, hogy nem csak elhagyta azt, de az állatok ilyen típusú védelmét már filozófiai alapra vitte, és elővette a szanszkrit ahmisza szót, ami magyarul “nem bántást” jelent. A veganizmus filozófiai oldaláról 1965-ben és 1985-ben jelentek meg fontos könyvek.

Ez sem valami vegán.
Forrás: Pexels

A nyugati jólét növekedése következtében természetesen egyre több embernek jutott ideje foglalkozni az étkezés filozófiai vetületével is, az internet megjelenésével pedig egyre könnyebben eljutottak ezek az erre fogékony közeghez is. Mivel ennyire szigorú világnézetről van szó, a veganizmus a világ baloldali aktivistái között kezdett a leggyorsabban terjedni, hiszen az állatok kizsákmányolásának elutasítását nagyon jól rá lehet illeszteni az antiglobalista vagy sima környezetvédő gondolatokra is. Ami biztos jele a veganizmus balos aktivista beágyazottságának az, hogy a német antifa futballcsapat St. Pauli lelátóján is egyre erősebben jelen van a közösség, a stadionjukban pedig elsőként kezdtek el vegán menüt árulni.

Ahogy a világ egyre tudatosabban kezdett étkezni, úgy lett egyre népszerűbb a veganizmus a felsőligás hírességek körében is: ma már meg se kell lepődni, hogy akkora emberek büszke vegánok, mint Miley Cyrus, Jared Leto, Ariana Grande, Jennifer Lopez, a Jay-Z-Beyoncé házaspár, és még lehetne sorolni.

A képen egy lelkes vegán látható, mellesleg a világ egyik legnagyobb énekesnője. Fotó: Instagram/ Beyonce

Természetsen ennek is volt egy undergorundja, amikor a veganizmus még inkább számított fura hülyeségnek, mint az amerikai high class hobbijának. A politikai témákra amúgy is vevő hardcore színtérnek már az 1990-es években megszületett egy kifejezetten vegán ága, az alább is hallgató Earth Crisis zenekar lett talán a leghíresebb közülük, pedig belehallgatva a produkcióba kevés magyar átlagpolgár gondolná, hogy ezek a srácok semmit nem akarnak ártani a világnak.

Magyarországon nagyon sokra nem vitte kifejezetten vegán hardcore zenekar, de a külföldön is jól futott Bridge to Solace tagjai például büszke vegetariánusok voltak, az énekes Jakab Zoltán egy interjúban vázolta fel, hogy kötődött össze a zajongós punkzene az állatok tiszteletével. „A vegetáriánus/vegan életmód elterjedése először talán egy New York-i klasszikus, a Youth Of Today egyik számához kötődik. A Youth Of Today egy straight edge (antialkoholista hácések – a szerk.) zenekar volt, és ők voltak azok, akik először hirdetői lettek a vegetáriánus életmódnak. (…) A hardcore mindig is egy, az átlagtól élesen elkülönülő életformát jelentett, politikai aktivitással, átlagnál nagyobb társadalmi érzékenységgel, és természetesen az átlagnál nagyobb öntudattal, így abszolút nem meglepő, hogy az ilyen életmódok hirdetése is feltűnt ebben a szubkultúrában” – mondta.

Ahogy látjuk, azóta az életmód már kinőtt a szubkultúrából, és az elit is magáévá tette. Léteznek vegán cipők, vegán ruházat, és úgy általában mindenről érdemes hangsúlyozni kicsit, hogy vegán, ha el akarjuk juttatni termékeinket egy megbízhatóan vásárló körhöz. A magyar éttermek is egyre kiemeltebb figyelmet biztosítanak a vegánok igényeire, és megmozdulásaik is egyre hangosabbak. Izraelben már a lakosság öt százaléka vallja magát vegánnak, ami miatt a hadsereg nem bőrből készült bakancsokat is engedélyez a katonáknak, de például Svédország lakosságának négy százaléka is ezt az életmódot követi. Magyarország nyilván lassabban kullog valamivel, vidéken kifejezetten nehéz vegánnak lenni és néha étterembe is járni, de Budapesten már nem csak egyre több kifejezetten vegánokat célzó hely van.

Egy ideális vegán vacsora.
Forrás: Pexels

Bár meglepően szélsőséges reakciókat tud kiváltani a társadalomból, nagyon úgy tánik, hogy a jóléti társadalomban élők egyre nagyobb tömege utasítja el az „állatok kizsákmányolását.” Sőt, már a vegánoknak is vannak alcsoportjai: a nyers vegánok már nem csak nem esznek semmi állati eredetűt, de tulajdonképpen csak és kizárólag nyers gyümölcsöt hajlandók fogyasztani. Mivel az étkezés fontos, ezért mindenkinek megvan róla a véleménye. Az étkezéssel kapcsolatos gyakran előkerülő szélsőséges megnyilvánulások mindkét oldalról pedig valószínűleg még évtizedekig fenntartják a szalonna-szejtán kultúrháborút.

források: Independent, Vegan Society, Vegan Australia, Wikipedia, Shock

kiemelt kép: vegán tüntetés október 31-én Toulouse-ban, Alain Pitton/NurPhoto via Getty Images