Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Az Interpol és az Europol is rápörgött a Bitcoinra – de mi az, és hogyan kell vele fizetni?

Az Interpol és az Europol is rápörgött a Bitcoinra – de mi az, és hogyan kell vele fizetni?

A tavalyi őszi és év végi hatalmas rali után most durva árfolyamcsökkenést kénytelen elkönyvelni a kriptodevizák piaca, s annak legismertebb tagja, a Bitcoin is. Utóbbi jegyzése péntek délután 8500 dollár alatt is járt, szemben a decemberi 20 000 dollár fölötti szintekkel. Az ismételt árzuhanásban számos fejlemény szerepet játszott, kezdve onnan, hogy a napokban a pénzügyi guruként ismert Nouriel Roubini komoly bírálatot öntött a kriptodevizák piacára, ráadásul a – számos szuperpénz mögött álló – blokklánc-technológiára is. Emellett a Facebook azon bejelentése sem tett jót a jegyzésnek, amely szerint

a közösségi oldal kitiltja a Bitcoin-reklámokat, s az összes, ehhez a szektorhoz kapcsolható hirdetést.

Az egyik legnagyobb aktivitású Bitcoin-piacon, Indiában is egyre jelentősebb hullámokat vet a kriptopénz léte, amely után adóbevallások tömegét küldték vissza állampolgároknak, hogy az internetes pénzben álló jövedelmeiket is tüntessék fel papírjaikban.

Hab a tortán – bár sok figyelem furcsa módon nem irányult rá –, hogy a területen lendületbe jöttek az európai bűnüldöző szervek is. A napokban ugyanis Svájcban, a korrupció-megelőzéssel is foglalkozó Institute on Governance (BIoG) az Europol és az Interpol több mint 60 szakértőjével, pénzügyi szakemberével, valamint nyomozójával kiegészülve kétnapos találkozót tartott. (A Bitcoin.com oldal híre szerint az „illetékesek” 32 országból gyűltek össze Bázelben.)

A találkozó apropója alapvetően a pénzmosás elleni lépések és a terrorizmus finanszírozásának kérdése körül zajlott, ám ez több ponton is kötődött a globális pénzpiac egyik slágertémájához, a kriptovaluták bizniszéhez. Az egyeztetésen ugyanis arra jutottak, hogy

szükség van a digitális valutaváltók és pénztárca-szolgáltatók szabályozására

a jelenlegi pénzmosás és terrorizmusellenes finanszírozási jogszabályok mentén. Ez elkerülhetetlen ahhoz, hogy terrorcselekmények hátterét sokkal hatékonyabban tudják felderíteni – mondják.

Az Interpol és az Europol emberei szerint az a körülmény, amely szerint nagyon kevés hely van, ahol létezik és hatékonyan működik a kripropénzek bányászatának, adásvételének és adózásának részletes szabályozása, csak erősíti azt a tendenciát, hogy

bűncselekményekhez elkövetéséhez internetes fizetőeszközöket használnak fel.

Szerintük azt az állapotot minél hamarabb meg kell szüntetni, hogy a tranzakciók anonimizált módon menjenek végbe, vagy legalábbis nehéz legyen „visszakeresni” az ügymenetet és a mögötte álló személyeket. Az Europol részéről kiemelték, hogy szükség lenne az európai államok közötti hatékonyabb információáramlásra és együttműködésre. A Bitcoin.com szerint az Europoltól arra hívták fel a figyelmet, hogy

már akadtak olyan esetek, amikor terrorcselekményekhez kapcsolható tevékenységet kriptodeviza felhasználásával finanszíroztak. Hogy pontosan hol és milyen esetre gondoltak, az azonban nem derült ki.

Az oldal azonban rámutatott, hogy a európai bűnüldözési szervek esetleg „farkast kiáltanak”. Az Bitcoin-tranzakciók nyomonkövetésével is foglalkozó brit Elliptic szerint a bűnözői tevékenységhez kapcsolódó Bitcoin-tranzakciók aránya jelentősen, több mint negyven százalékkal csökkent 2013 óta. Becslésük szerint pedig a „tiltott tevékenységekhez kapcsolódó átutalások” az összes ügyletnek csupán 0,61 százalékát adják.

Hogy ez mennyire megnyugtató, az persze kérdés. Az viszont nem kétséges, hogy a szektor egyre nagyobb üzletet jelent, immár a „hagyományos” IT-nagyvállalatok számára is. Láthatóan egyáltalán nem szeretnének ebből a buliból kimaradni.

Ennek tökéletes jele, hogy a napokban a Samsung is bejelentette:

megkezdi a kifejezetten kriptovaluták bányászatra használható chipek (ASIC) sorozatgyártását.

Ezek a hardwerek egészen más megoldást kínálnak a bitcoinbányászoknak, mint a grafikuskártyák (GPU). Utóbbiakat ugyanis alapvetően játékcélokra készítik, ám hatalmas számítási kapacitásaik miatt alkalmasak lettek a kriptodeviza-bányászatra. Az ASIC-megoldások viszont lényegében semmire sem jók a szuperpénztermelésen kívül. Azt viszont jóval hatékonyabban teszik, mint a GPU-k, így a bányászat immár ebbe az irányba látszik eltolódni, így a Samsung piacra lépése elég megalapozottnak tetszik. Egy közelmúltban megkötött megállapodás értelmében a chipeket egy meg nem nevezett kínai Bitcoin-bányászcégnek szállítják az első körben.

Hogy a drasztikus árfolyamzuhanások ellenére egyáltalán nem kell a szuperpénzek boltját bezárni, arra az is jó példa, hogy – amint azt az MTI január utolsó hetében megírta – Haldun Sehit, a török amatőr labdarúgócsapat, a Harunustaspor elnöke (2000 török líra mellett) 2000 lírának megfelelő Bitcoint adott azért, hogy Omer Faruk Kiroglu a csapatában szerepeljen.

Ez a labdarúgás első olyan ismertté vált üzlete, amelyben kriptodevizának szerep jutott.

Mi a Bitcoin? Az első internetes fizetőeszköz.

Mikor és miért jött létre? A 2008-as globális pénzügyi válság hatására, arra adott válaszként hívták életre.

Kik alkották meg? Egy csapat kriptográfus, Satoshi Nakamoto álnév mögé bújva.

Mi az a kriptográfus? Matematikai alapvetésű és interdiszciplináris jellegű, de elsősorban informatikai tudományág, amely a rejtjelzéssel, titkosírásokkal, kódolással, azok előállításával és megfejtésével foglalkozik.

Mi a kriptovaluta? Az első, valójában nemzetek fölött álló fizetőeszköz.

Mi volt a cél a Bitcoinnal? A név mögött álló csoport az első olyan globális pénzt hozta létre, , amely fölött nem (korrumpálható) politikusok és/vagy bankárok rendelkeznek, és amely fölött nincs kontrollt gyakorló állam, bank, cég vagy egyéb szervezet.

Mi lesz a kibocsátási folyamat végén? Összesen 21 millió darab létezik majd belőle.

Hol fogadják el a Bitcoint? Számos országban és államban, például Argentínában, Gibraltáron. Japánban étteremben is lehet vele fizetni, ám van olyan ország, ahol teljes tilalom van érvényben, így Bolíviában és Ecuadorban. Magyarországon egyelőre erősen korlátozott az elfogadási szint.

Hogyan működik a Bitcoin? Működése alapvetően egyszerű: a felhasználó letölt az okostelefonjára egy úgynevezett Bitcoin-tárcát. Ebből ma már több tucat akad. A tárca automatikusan létrehoz egy Bitcoin-címet. Ez nagyjából egy bankszámlának felel meg. A tárcán keresztül, akár az ott megjelenő lehetőségekből, ajánlatokból is vásárolhat kriptovalutát a tárcatulajdonos. Ha nem ott szeretne, akkor olyan szolgáltatókhoz fordul, amely lebonyolítja számára az adásvételt, mi több, a pénztárcát is létrehozza az ügyfél számára, ha igényli. Ilyen szolgáltató például itthon a Mr.Coin, amelynek vezetője korábban nyilatkozott lapunknak.

Mit csinálnak a szolgáltatók? Jellemzően úgynevezett Bitcoin-tőzsdéken végzik az üzletet. A Mr.Coin mellett ilyen például a CoinCash.eu is. Ők az aktuális árfolyamon „felírják” a pénztárcánkba a megvett Bitcoinjainkat.

Hogyan lehet vele fizetni? A tranzakció két magánszemély között jelenleg azon múlik, hogy elfogadja-e a másik fél a Bitcoinjainkat fizetés gyanánt. Hazai aukciós oldalon már láttunk olyan hirdetést, amelynek feladója több kriptovalutát is hajlandó volt elfogadni a felajánlott termékek ellenértékeként. Ha a felek a fizetésbe belemennek, akkor lényegében a két mobiltelefonon tárcája közötti utalással ez megoldható. Hivatalos helyeken ez a fizetés már problémásabb, hiszen ahhoz alapvetően központi szabályozás, azaz állami jóváhagyás kellene. Erre pedig a világ döntő részén még valószínűleg sokat kell várni.