Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Még keresik a hamis papírokkal magyar állampolgársághoz jutó bűnözőket

Még keresik a hamis papírokkal magyar állampolgársághoz jutó bűnözőket

Öt-hatezer posztszovjet bűnöző juthatott magyar állampolgársághoz egyszerűsített honosítás keretében sajtóhírek szerint. A Zoom.hu-nak – nem hivatalosan – 60-70 ittlétét már elismerték a hatóságok.

Legkevesebb három tucat olyan, döntően az egykori Szovjetunió területéről származó bűnözőt keresnek még a magyar hatóságok, akik csalással juthattak magyar állampolgársághoz az egyszerűsített honosítási eljárás keretében – tudta meg a Zoom.hu nevük elhallgatását kérő kormányzati forrásokból.

Informátoraink szerint

a hatóságok 60-70 olyan új magyar állampolgárt azonosítottak, akik mások irataival, vagy Ukrajnában fiktív személy számára 15-20 ezer euróért vásárolt hivatalos papírokkal jutottak magyar állampolgársághoz és ezzel útlevélhez.

Egy részüket (mintegy harminc hamis személyazonossággal érkezőt) már azonosítottak és elfogtak. Ők szerepelnek azon a több ezer nevet tartalmazó listán szerepel, akiknek az állampolgársági kérelmét az elmúlt években elutasították.

A HírTv Célpont című műsora meg nem nevezett forrásainak becsléseire hivatkozva pénteken azt közölte, hogy öt-hatezer posztszovjet bűnöző és terrorista juthatott hamis iratokkal magyar állampolgársághoz egyszerűsített eljárással. Kormányzati forrásaink az ötezres számot erősen eltúlzottnak tartják, de azt elismerték, hogy az eljárás, amellyel elsősorban a határon túli magyarokat próbálták magyar állampolgársághoz juttatni, sok sebből vérzik.

A legnagyobb gond a megbízható ellenőrzés hiánya. Bár az a tény, hogy azonosítottak 60-70 bűnözőnek tűnő új magyar állampolgárt, és közülük – forrásaink szerint – már minden másodikat el is távolítottak az országból, azt sejteti: ha utólag is, de valamiféle ellenőrzésnek mégiscsak alávetik az új magyar állampolgárokat. Ennek ellenére a kormányzati forrásból származó adatok sem megbízhatóbbak a Célpont által megszellőztetetteknél.

Egymillió ember nemzetbiztonsági ellenőrzése (csaknem ennyien kaptak eddig egyszerűsített honosítási eljárásban magyar állampolgárságot 2011 óta) minden más esetben évekig tartana. Egy volt titkosszolga lapunknak azt mondta: egy ember teljes körű átvilágítása két hétig is eltarthat, de négy-öt napot mindenképpen igénybe vesz. Persze néhány óra is elegendő rá akkor, ha csak a számítógépes nyilvántartásokban néznek utána az állampolgárságért folyamodóknak. Ez az eljárás azonban csupán ahhoz elég, hogy kiderüljön, az illetőt nem körözi sem az Interpol, sem az Europol, és egyik magyar hatóság sem.

De abból, hogy valakit nem köröznek, nincs benne az ujjlenyomata a bűnügyi nyilvántartásban, még nem következik, hogy valóban az, akinek mondja magát.

Számos esetről tudnak a magyar hatóságok is, amikor valaki pénzért jutott új identitáshoz, kitalált (magyar felmenőkre utaló) névre kiállított okmányokhoz Ukrajnában. Majd azok segítségével magyar állampolgársághoz, útlevélhez, amelyekkel már szabadon utazhatott, munkát vállalhat ott és letelepedhetett Európa bármelyik országában.

Az Index.hu már tavaly februárban cikkezett arról, hogy ezrével juthatnak magyar személyazonossághoz ukrajnai csalók. Szegény sorban élő romákat és más kiszolgáltatottságban tengődő magyarokat kényszerítettek a magyar állampolgárság „megcsinálására”, írta a portál, majd az okmányaikkal mások érkeztek Magyarországra letenni az állampolgári esküt.

Szlovákia és Ukrajna nem támogatja a kettős állampolgárságot. Fotó: MTVA/Bizományosi – Faludi Imre

A csalók azt a kiskaput használták ki, hogy a honosítás folyamatában az állampolgárságot kérelmezőnek jószerivel csak az állampolgári eskün kellett személyesen megjelennie. Fényképes okmányra sem igen volt szükségük az eljáráshoz, így soha senki nem lehetett biztos abban, hogy akinek az adataival a honosítási eljárást elindították, azonos-e azzal, aki később állampolgársági esküt tett Magyarországon.

Bár a kormány által is ismert jelentős számú visszaélés miatt (nem véletlenül utasított el 36 ezer állampolgársági kérelmet a köztársasági elnök) a rendszert később szigorították,

s ma már összevetik a kérelemhez csatolt fotót az új állampolgár fizimiskájával, az állampolgárság-biznisz mégis virágzik.

És erről nemcsak a kormány illetékesei tudtak és hallgattak.

A visszaélések és a felszínes ellenőrzés ténye a parlament szakbizottsága előtt is ismert, ám Ukrajna és Szlovákia esetében nemcsak az egyre kifinomultabb módszerekkel dolgozó csalók bűnszervezetei okoznak gondot a magyar hatóságoknak, hanem egyes szomszédos országos törvényei és saját működési rendszere is.

A szlovák és az ukrán törvények nem ismerik el a kettős állampolgárságot, és súlyos büntetéssel sújtják azokat, akik felveszik egy másik ország állampolgárságát is. Szlovákiában a szlovák állampolgárság elvesztésével büntetik azokat, akik egy másik állam állampolgárai is akarnak lenni. Emiatt hivatalos csatornákon keresztül egyetlen szlovák – és ukrán –állampolgár identitása és múltja sem ellenőrizhető. És hogy ne sodorják bajba a leendő új magyar állampolgárokat szülőhazájukban, a magyar hatóságok nem is ellenőrzik/ellenőrizték őket.

Okmányolvasó és ujjlenyomat azonosító készülék veti össze az úgynevezett második generációs, ujjlenyomatot is tartalmazó biometrikus útlevél adatait a leolvasott ujjnyommal. MTI Fotó: Beliczay László

Pedig a magyar törvények szerint meg kellett volna tenniük. És ha más nem is, a korábban leleplezett nagy számú visszaélés mindenképpen indokolná a szigorú ellenőrzést.

Ennek ellenére úgy tűnik, a köz- és nemezbiztonságot ez ügyben beelőzi Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 2014-es ígéretének teljesítése, amely szerint a parlamenti ciklus végére meg lesz az egymillió új magyar állampolgár.

Felvethető persze a kérdés, hogy mit csinált a magyar hírszerzés,

amely Lázár János egy korábbi, nagy port kavart elszólása szerint „kiválóan teljesített Ukrajnában”. A hírszerzőket, azaz a kémeket egyebek között azért fizetik, hogy olyan információkat szerezzenek meg, amelyeket egy másik ország hatóságai valamiért nem akarnak velünk megosztani.

Belügyminisztériumi forrásaink nem is értik, hogy az ellenzék miért vagy miért csak Pintér Sándorra zúdít össztüzet a Célpont anyaga kapcsán. A Pintér által felügyelt Alkotmányvédelmi Hivatal nem dolgozhat külföldön, emiatt nem is alkalmas arra, hogy egy külföldön kiállított okmány hátterét tudja ellenőrizni (tudniillik, hogy az, aki az iratot bemutatta, valóban ott született, azon a néven és ott dolgozott-e, ahol mondja).

A magyar hatóságok csak itthon ellenőrizhetnek. MTI Fotó: Ujvári Sándor

Ráadásul 2017. január elsejétől az állampolgársági ügyek már nem tartoznak a Belügyminisztériumhoz, amelynek az egyik jogszabály szerint az állampolgárságot igénylők ellenőrzésére a dolga, de mivel csak az ország határain belül működhet, erre egymaga nem is alkalmas. A Miniszerelnökség lett az illetékes az állampolgársági ügyekben, amelynek az irányítása alá tartozik a külföldi hírszerzést végő Információs Hivatal, amely viszont bár alkalmas lenne az állampolgárságot kérők által közölt adatok ellenőrzésére, de felhatalmazás hiányában nem teszi.

Kerestük az ügyben a Belügyminisztériumot és a Miniszterelnökséget is. Előbbi nem kívánta kommentálni a fentieket, a Miniszterelnökség pedig még csak nem is reagált a megkeresésünkre.