Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Soros az új piréz: manipulált a magyarok valóságképe

Soros az új piréz: manipulált a magyarok valóságképe

„Fontos tudni, az ilyen kutatások nem azt jelentik, hogy a magyarok buták. Inkább arról szól, hogy a fejükbe ültették Soros Györgyöt. Így a vele kapcsolatos minden állítást automatikusan valóságosnak tekintenek ” – mondta lapunknak Policy Agenda kutatásával kapcsolatban Sík Endre szociológus. A Zoom.hu megbízásából készült felmérésből az derült ki, hogy a magyar választók kétharmada abban a tudatban él, Soros György Pártja (SGYP) is részt vesz az április 8-i országgyűlési választáson.

Csak minden negyedik válaszadó tudja, hogy nem is létezik ilyen párt.

A pirézek után a Soros-párt létezésében is hisznek a magyarok

A pirézek után a Soros-párt létezésében is hisznek a magyarok A magyar választók kétharmada abban a tudatban él, hogy Soros György Pártja (SGYP) is részt vesz az április 8-i országgyűlési választáson – derül ki a Policy Agenda közvélemény-kutatásából, amely a Zoom.hu megbízásából készült. Csak minden negyedik válaszadó tudja, hogy nem is létezik ilyen párt.

Soros, az új piréz

Sík Endre, a Tárki kutatóintézet vezető kutatója volt az ötletgazdája az elhíresült felmérésnek, ami a fiktív népcsoportról, a pirézekről szólt. 2007-ben a kutatóintézet felmérése szerint Magyarországon nőtt az idegenekkel szembeni elutasítás.

2006 júniusában a megkérdezett magyarok 59 százaléka, 2007 februárjában már a 68 százalékuk utasította el a pirézek befogadását.

A kutató szerint a közelmúltban történt szomorú esetek, mint például az őcsényi vagy a ceglédi is, arra vezethetők vissza, hogy az emberek valóságként élik meg, amit a fejükbe ültettek. Kialakul bennük a veszélyérzet, meglátnak egy sötétebb bőrű embert az utcán sétálni, és azonnal terroristát kiáltanak. A Policy kutatásánál ugyan kicsit más a helyzet, hiszen ebben az esetben egy nem létező ismeretelem került fel a kognitív térképükre. Ez nem az ő hibájuk, hiszen manipulálva fogadják be az információkat.

Fotó: Halász Nóra

Amerikai példa

Mint Sík Endre elmondta, még

a ’40-es években, az Egyesült Államokban találták ki, hogy egy fiktív etnikumon keresztül vizsgálják az előítéletességet. Az ottani kutatók a pireneusi népcsoportra kérdeztek rá.

„Innen jött az ötlet nekem is, ezért születtek meg magyar nyelven a pirézek. A módszert ugyanakkor több magyar kutatás is alkalmazta már. Egy kérdés például arról szólt, hogy az emberek mennyire bíznak a különböző állami intézményekben. Több fiktív szervezetet is a kérdések közé rejtettek, a legtöbb embernek fel sem tűnt, hogy valójában nem léteznek ” – mondta Sík.

Szerinte a propaganda társadalmi hatása, hogy torzul az emberek kognitív térképe, nem valóságos elemként rögzülnek be a kitalációk. Ehhez jönnek különféle emocionális viszonyok, ami torz világlátást eredményez.