Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Választás: fontos döntést hoz ma az NVB

Választás: fontos döntést hoz ma az NVB

A héten végigfutott a hír a sajtóban és a pártok között, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) arra készül, hogy ellehetetlenítse az ellenzéki együttműködést.

A Nemzeti Választási Bizottság ülése MTI Fotó: Marjai János

A testület keddi ülésén elhangzottakról beszámoló MTI-hír alapján a Nyugat.hu azt írta: “Az NVB megakadályozza, hogy választókerületenként egy kihívója legyen a Fidesz jelöltjének”. Hasonló következtetésre jutott a merce.hu és a 444.hu is, mondván: a listaállítás feltételeiről szóló iránymutatás megnehezítheti az ellenzéki pártok dolgát. A Magyar Liberális Párt pedig úgy fogalmazott, hogy

a Fidesz az NVB-vel lehetetleníti el az ellenzéki együttműködést.

Egyelőre azonban nem tudni pontosan, mire készül az NVB, de még ha akarná se biztos, hogy sikerülne ellehetetlenítenie ezzel az ellenzéki együttműködést.

Látta már valaki az NVB-állásfoglalás pontos szövegét?

A helyzet az, hogy egy olyan állásfoglalástól tartanak sokan, amely hivatalosan még nem is létezik. Az NVB ugyanis csak ma délutáni ülésén – második napirendi pontként – dönt “iránymutatás kiadásáról a Ve. 254. § (2) bekezdésében foglalt, a pártlista törlésére vonatkozó szabály értelmezése tárgyában”.

Az NVB átírhatja a törvényeket?

Nem. Fontos tudni, hogy az NVB semmilyen jogalkotói felhatalmazással nem bír, így a tavaszi választás lebonyolítása szempontjából kulcsfontosságú választási eljárási törvény hatályos előírásait sem változtathatja meg. Vagyis nem írhatja át kénye-kedve – vagy éppen bármelyik párt szándéka – szerint a választás szabályait.

Akkor mi lesz ez az állásfoglalás?

Az NVB honlapján is szerepel a feladatai között, hogy “iránymutatást ad ki a választási szervek részére a választással és a népszavazással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése érdekében.” Tehát egyfajta szövegmagyarázatot készíthet, mankót adhat – elsősorban a voksolást lebonyolító apparátus számára – a meglévő törvények értelmezésében. Az NVB számos ilyen iránymutatást adott ki – a legtöbbet parlamenti választási évben, de ciklus közben – időközi választások – idején is.

Elképzelhető, hogy az NVB mégis túlterjeszkedik a hatáskörén?

Persze nem zárható ki, hogy a testület a törvény szövegének értelmezése helyett túlterjeszkedik hatáskörén és a jogszabályban nem kellően részletezett, esetleg abban nem is szereplő lehetőségeket, helyzeteket igyekszik állásfoglalásában (újra)szabályozni. Ha így lenne, az NVB határozata megtámadható a Kúriánál.

Vannak erre utaló jelek?

Az MTI híradása alapján az iránymutatás szükségességét felvető szerdai NVB-ülésen Gáva Krisztián, a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese arról beszélt, hogy “kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában” kellene az NVB-nek iránymutatásban “rendeznie” bizonyos kérdéseket. Patyi András NVB-elnök pedig azt mondta, hogy a konkrét, az országos listát érintő kérdésben a korábbi választási eljárási törvény kifejezett előírást tartalmazott, a hatályos már nem. Ezekből a nyilatkozatokból valóban úgy tűnik, mintha egy, a törvényben nem szabályozott kérdésben készülne saját értelmezése szerint állást foglalni az NVB.

Mit tartalmaz most a törvény a listaállításról?

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény szerint parlamenti választáson országos pártlistát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, összesen legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Az országos listák kérdését érinti egy másik, az NVB által most értelmezni kívánt jogszabály is, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény is. Utóbbi szerint a listát törölni kell, ha a jelölő szervezet jogerősen nyilvántartásba vett, valamint a bejelentett, de még jogerősen el nem bírált egyéni választókerületi jelöltjeinek száma együttesen nem éri el a törvényben foglalt minimumot.

Milyen kérdést akarnak szabályozni, egyértelműsíteni?

Azt, hogy miként érinti egy párt már bejelentett és jogerősen nyilvántartásba vett országos listáját az, ha a listaállításhoz szükséges egyéni jelöltek száma és területi eloszlása a törvényben előírt alá csökken.

Mit mondana ki az iránymutatás?

Patyi András NVB-elnök javaslata szerint azt, hogy az országos listát törölni kell, ha a jelöltek száma 27 alá csökken, és akkor is, ha a 27 jelölt megvan, de a területi eloszlás követelményét nem teljesítik.

Mi lehet az NVB célja az iránymutatás kiadásával?

Az NVB egyik tagja, Fábián Adrián úgy érvelt, hogy visszaélésre adna lehetőséget, ha a jelöltállító szervezet egyéni választókerületi jelöltjeinek – akár az összesnek – a kiesése mellett a lista megmaradna.

Mikor állhatna elő ilyen helyzet és miért fontos ez most?

Azért fontos a kérdés, mert idén – akárcsak 2014-ben is – az, a már a Fidesz-kormány idején megalkotott választási szisztéma érvényesül, amelyben „a győztes mindent visz” elve érvényesül, és az a legnagyobb pártnak kedvez. Ez most a Fidesz, így a rendszer az ellenzéki pártokat az összefogás, a koordinált egyéni jelöltállítás felé tereli. Utóbbiról hónapok óta megy az egyeztetés az ellenzéki oldalon, de a koordináció a legtöbb helyen csak részleges, vagyis

a 106 egyéni választókörzet többségében nem sikerült előállítani azt a helyzetet, hogy a Fidesz-KDNP jelöltjével szemben egyetlen, a győzelemre esélyes ellenzéki jelölt induljon.

Ettől függetlenül sok helyütt lépett vissza egyik vagy másik párt egyéni jelöltje a másik párt esélyesebbnek tartott jelöltje javára, és még további visszalépések is várhatóak.

Van esély arra, hogy egy párt egyéni jelöltjeinek száma 27 alá csökken?

László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint aligha várható ilyen helyzet. A szakember elemzése kitér arra, hogy az elmúlt években amúgy is minden ellenzéki párt úgy készült, legalább 27 jelöltjét versenyben kell tartania ahhoz, hogy országos listájára a választás napján szavazni lehessen. Ha nem így lett volna, nem vált volna alapvetéssé, hogy az ellenzéki koordinációban csak legalább 27 jelölttel lehet részt venni. László Róbert felhívta a figyelmet arra is: eddig senki nem állt elő olyan javaslattal, hogy bizonyos ellenzéki pártok indítsanak el legalább 27 jelöltet, és majd ha bejegyezték az országos listájukat, elég, ha alig néhány marad állva közülük. Ellenkezőleg. Ebben a százmilliós nagyságrendű kampánytámogatásnak is szerepe lehetett, de minden szereplő úgy készült, hogy legalább 27 aspiránsnak versenyben kell maradnia, a mentő megoldási javaslat pedig az volt, hogy a számukra bizonyosan nem nyerhető kerületekben egymás ellen is induljanak el. Ha kalkuláltak volna azzal, hogy nincs szükség 27 talpon maradó jelöltre, ez a verzió fel sem merült volna.

Milyen érvek lehetnek a lista fenti esetben történő törlése ellen és mellett?

Ugyancsak László Róbert vázolta fel azt a szélsőséges esetet, hogy 106 egyéni jelöltet állít egy párt, jogerősen nyilvántartásba veszik az országos listáját, majd mind a 106 jelöltjét visszalépteti. Ez esetben

a törlés mellett érvelők azt mondhatják, miért is lehessen egy olyan pártra szavazni, amelyiknek egy darab egyéni jelöltje sincs?

Másrészt viszont, miért is kellene törölni egy pártlistát, ha már a törvényben foglalt feltételeknek eleget téve bizonyította társadalmi támogatottságát azzal, hogy a kellő számú aláírást összegyűjtötte? Vannak tehát érvek az NVB szándéka mellett és ellene is.