Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

8 érdekes tény a Himnuszról

8 érdekes tény a Himnuszról

1.

195 éve írta meg Kölcsey Ferenc a Himnuszt, kézirata szerint Szatmárcsekén 1823. január 22-én fejezte be. Sokféle himnusza volt előtte az országnak, volt Rákóczi-nótánk, Boldogasszony Anyánk dalunk és osztrák császári himnuszunk is. Kölcsey Himnuszát 1903-ban az országgyűlés elismerte, de csak 1989-ben került be az Alkotmányba, mint a hivatalos himnuszunk. Az eredeti címe hosszabb volt: Hymnus – a’ Magyar nép zivataros századaiból, igaz az első megjelenésről az alcímet lehagyta Kölcsey.

2.

Gárdonyi Géza feljegyzéseiben, aki 1844-ben zenésítette meg a költeményt, így emlékezett vissza Erkel Ferenc a munkájára: „Csend van. Ülők és gondolkodok: hát hogy is kellene azt a himnuszt megcsinálni? Elém teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkodok. És amint így elgondolkozom, eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem és hang-hang után olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a himnusz…”

3.

Erkel vezényletével először 1844 júliusában a Nemzeti Színházban mutatták be, első alkalommal pedig szintén 1844. augusztus 10-én énekelték az Óbudai Hajógyárban a Széchenyi gőzös vízre bocsátásakor.

4.

A köztudatban él egy anekdota, hogy Rákosi Mátyás le akarta cserélni Kölcsey Himnuszát és Illyés Gyulával akart újat íratni, de Illyés visszautasította őt, majd Kodály is hasonlóan tett, így végül nem változott meg a nemzeti himnuszunk.

5.

A Himnuszt előadni nem egyszerű, mert az egyik sorának „hozz rá víg esztendőt” hét szótagnak kellene lennie a könnyebb énekelhetőség miatt. Két verzió is él a megoldásra, a legtöbbet használt a „ho-ozz rá víg esztendőt”, a másik verzió szerint „reá-t” kell énekelni.

6.

Kölcsey Himnuszát lefordították az angol, a francia és a német mellett többek között héberre, kazahra és arabra is, összesen harminc nyelvre. A külföldiek gyakran tartják a himnuszt szomorúnak, viszont emelkedett, ünnepi hangulatúnak is.

7.

Többször előfordult, hogy az olimpián nem a magyar himnuszt kezdték el játszani, hanem az osztrák Gott erhalte-t. Így volt ez az első olimpiai bajnokunk, Hajós Alfréd 1896-os győzelmekor Athénban, majd 1900-as párizsi olimpián Bauer Rudolffal is.

8.

A több mint kétperces Himnusz túl hosszú volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, mert az éremátadásokon 60-90 másodpercet lehet csak lejátszani, ezért 2013-ban a Dohnányi Ernő féle ma ismert Himnuszt áthangszerelték. Somogyváry Ákos karnagy, Erkel szépunokája és az Erkel Ferenc Társaság elnöke a MÁV Szimfonikus Zenekarral készítettek egy gyorsabb, kevésbé szomorú változatot, ami belefért az NOB által megszabott másfél percbe. Ez a verzió egyébként közelebb van az eredeti, Erkel által komponálthoz.