Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Ellen-Sorsok Háza: Lázár újra „üzent” Schmidt Máriának

Ellen-Sorsok Háza: Lázár újra „üzent” Schmidt Máriának

December végén aláírták azt a támogatási szerződést, amely a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújításának és az ott elhelyezett Együttélés Háza című kiállítás megvalósításának harmadik üteméről kötött a Miniszterelnökség (ME) és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) – tudta meg lapunk.

A Zoom.hu által megismert dokumentum szerint a MAZSIHISZ 1 milliárd forint támogatást kért a projekt harmadik fázisának megvalósulásához, ehhez képest – az Emmi és az ME által biztosított forrásokból –, csaknem 2 milliárd forintot kapott.

Azt, hogy miért és miért pont ennyit – továbbá még néhány egyéb dolgot – kedden szintén megkérdeztük a Lázár János vezette tárcától, azonban ezekre a kérdésekre nem érkezett konkrét válasz. Arra azonban „tisztelettel felhívták” a figyelmünket, hogy a támogatási szerződés mellékleteiből a szakmai program egyértelműen értelmezhető. Alább erre tettünk kísérletet.

Rumbach utca: 3 fázis – 2,45 milliárd

A projekt első és második fázisa 2014. december 1-től 2017. december 31-ig tartott, a harmadik (némi átfedéssel, de ez állítólag szakmailag indokolt) tavaly november 1-től 2019. március 31-ig tart. (A negyedik, utolsó fázis 2019. szeptember 30-án fejeződik be.)

Egyre több állami pénz jut a Rumbach utcai zsinagóga felújítására, ahol létrejöhet az Együttélés Háza.
MTVA/Bizományosi: Róka László

A kormány honlapján közzétett dokumentumban szereplő költségterv szerint a projekt 1. fázisára az ME 2015-ben 50 millió forint támogatást nyújtott, amely a zsinagóga építészeti-, belsőépítészeti- és tématervi, valamint a kiállítási forgatókönyv megvalósítására került felhasználásra.

A projekt 2. fázisára, szintén a Miniszterelnökség 450 millió forint támogatást nyújtott 2016-ban, amely támogatási szerződés keretében a füstterjedési és kiürítési tűzvédelmi modellezés, tartószerkezeti vizsgálatok, bontási és értékmegőrzési munkálatok, a víz-, csatorna-, gázhálózat bontása, felújítása, az épület meglévő térosztásának bontása és újraosztásának kezdeti munkái, valamint a tető felújítását érintő kezdeti munkálatok valósultak meg.

A zsinagóga felújítás 3. fázisának költségvetése 1,95 milliárd forint, amit két forrásból kap meg a MAZSIHISZ 2018-ban: az Emberi Erőforrások Minisztériuma 1 milliárd forint, míg a Miniszterelnökség 950 millió forint támogatást nyújt a projekt befejezésére. (Ez egyébként csak az ME válaszából vált egyértelművé.)

Tehát eddig összesen

a Rumbach utcai zsinagóga felújítására a kormány 2,45 milliárd forint támogatást adott.

A Lázár János vezette tárca által is támogatott zsinagóga felújításáról és a benne megvalósítandó Együttélés Háza-projektről 2015-ben döntöttek.

Ezt korábban az ellen-Sorsok Házaként emlegették,

bár ezt a zsidó szervezetek tagadják.

Az Együttélés Háza előzménye

A Sorsok Házára 2013-ban 7,5 milliárd forintot különített el a kormány. A holokauszt áldozatainak emléket állító múzeumnak a Józsefvárosi pályaudvar helyén kellett volna kinyitnia. 2014-ben a tárlat koncepciójának kidolgozását egy közalapítványra bízták, amelynek vezetője a Terror Háza Múzeum főigazgatója lett.

A holokauszt budapesti áldozatainak emlékére a Józsefvárosi pályaudvar egykori területén megvalósított Sorsok Háza ma is üresen áll. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Schmidt Mária a zsidó szervezetekkel azonban nem jutott dűlőre a tárlat tartalmáról, így a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége kiszállt a tárgyalásokból, pedig az épület addigra már majdnem elkészült.

Schmidt kontra Lázár

A ház állagmegóvása évente 82 millió forintba kerül. „Van egy észszerű határ, amíg szerintem a kormány bölcsen teszi, hogyha vár arra, hogy a magyarországi zsidó közösségek áldásukat adják a múzeumi koncepcióra. Hogyha ez nem megy, akkor valószínű, hogy ott mást kell csinálni” – mondta tavaly szeptemberben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Arra nem adott választ, hogy mennyi ez az észszerű határidő.

A Sorsok Háza ügyében Lázár János gyakran a nyilvánosság előtt is kemény szócsatákba bocsátkozott Schmidt Máriával. A kancelláriaminiszter az együttműködés hiányát sérelmezi, a történész tavaly szeptemberben a Facebookon azt írta, „Amíg Lázár János és személyes megbízásából a súlyos állampárti múlttal terhelt Zoltai Gusztáv kezében van a Sorsok Háza, addig annak megnyitására nincs remény.”

Egyre több jel mutat arra, hogy a Sorsok Háza politikai játszmák áldozata lehet.
MTI Fotó: Balaton József

A sorstalan Sorsok Háza

A Zsidó Közösségi Kerekasztal e heti ülése után is szóba került a Sorsok Háza ügye. A társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár újságíróknak azt mondta: továbbra is érvényes az a kormányzati álláspont, hogy a Sorsok Háza akkor nyithatja meg kapuit, ha konszenzus születik a szakmai, muzeális és képzési tartalom tekintetében. Latorcai Csaba hozzátette: még számos kérdés nyitott, így a következő hetekben, hónapokban nem számít a konszenzus létrejöttére.

Heisler András pedig arról beszélt, hogy ez a kérdés lassan ráég a kormányzatra és a zsidó szervezetekre is, ezért örülne, ha születne egy olyan előterjesztés, amelyet tudnának véleményezni. A MAZSIHISZ elnöke hozzátette: a választási időszakot követően intenzíven elő kell vennie ezt a kérdést a kormányzatnak és a zsidó szervezeteknek is. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy nemzetközi tapasztalatok szerint ilyen komoly kiállítások, projektek megvalósítása 4-8 évig is eltart, az összes nagy Holocaust múzeumnál, Varsóban, Berlinben és Washingtonban is sok évig dolgoztak azon, hogy kialakuljon egy olyan koncepció, amelyet a társadalom többsége, érintettek és nem érintettek egyaránt el tudnak fogadni.

A zsinagóga története

A Rumbach utcai zsinagóga 1869 és 1872 között épült közadakozásból, tervezője az osztrák Otto Wagner, aki a bécsi szecesszió vezető alakja volt. Az épület a második világháború óta romos, 1959 óta nem használják vallási célokra, 1979-ben a teteje is beszakadt. 1980-ig laktak az épülethez csatlakozó bérlakásban, ekkor azonban ezt kiürítették, mert az épület életveszélyessé vált.

Az 1980-as években az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat vásárolta meg a hitközségtől. Az 1990-es években állagmegőrző munkákat hajtottak végre rajta, a felújítást azonban nem fejezték be. Az Alba Regia 1992-ben csődbe ment. 1994-ben az épület az Állami Vagyonügynökség tulajdonába került. 2006-ban kapta vissza a Budapesti Zsidó Hitközség.