Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Tényleg nincsenek eltitkolt számok a menekültek körül

Tényleg nincsenek eltitkolt számok a menekültek körül

A Helsinki Bizottság honlapján már elérhetőek azok az az adatok, amik Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal honlapján még nem, pedig az állami szervezettől származnak. Ezekből kiderül, hogy egészen pontosan 1216 menekültet fogadtunk be tavaly. Ennek a számnak azonban semmi köze a kvótákhoz és jóval alacsonyabb mint az uniós átlag.

„Egy a kormánypropagandától megzavart államtitkár tett egy nagyon rossz nyilatkozatot, amiben igazodni próbált munkaadója kommunikációs szándékaihoz. Szerette volna bemutatni, hogy kemények vagyunk Brüsszellel és a migránsokkal, de irgalmasak az igazi menekültetekkel szemben. Ez nem sikerülhetett. Az ellenzék pedig most azt dörgöli a kormány orra alá, hogy titkosan, 1300 menekültet fogadtunk be. Hervasztóan nívótlan ez mindkét részről. Valójában ugyanis arról van szó, hogy Magyarország egészen pontosan 1216 embert fogadott be tavaly, de egyáltalán nem titkosan” – mondta lapunknak a Helsinki Bizottság sajtómunkatársa.

Hintázó gyerekek a röszkei tranzitzónában. Fotó: Veres Viktor

Előbb az ENSZ-nek küldik az adatokat

Zádori Zsolt hangsúlyozta, ezek nyilvános adatok, amik a Bevándorlási és Menekültügyi Hivataltól származnak (BMH). Ebből dolgozik a jogvédő szervezetük is, ez alapján készítettek részletes statisztikai összeállítást. A szakértő elmondta, ezeket az adatokat kötelező nyilvánosságra hozni, és továbbítani kell az uniós statisztikai hivatalnak az Eurostatnak is, ezért is volt teljesen értelmetlen az államtitkár titkosításról szóló nyilatkozata. A novemberi és decemberi adatok pedig azért nincsenek még fent a BMH honlapján, mert nem csak menekültügyi statisztikákat közölnek, hanem más, például idegenrendészetieket is, amelyek begyűjtésére, feldolgozására kell némi idő. A Helsinki Bizottság pedig úgy jut a friss menekültügyi adatokhoz, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Budapesti regionális irodájának együttműködő partnerei. A genfi egyezmény alapján ez a szervezet a kormánytól, azaz BMH-tól megkapja a friss menekültügyi adatokat, még mielőtt a hivatal közzé tenné a honlapján. A szóvivő hangsúlyozta, az 1216 elismerés a genfi konvenció, az Alaptörvény és a magyar menekültügyi törvény alapján történt.

Akkor miért 1296?

Altusz Kristóf egy máltai lapnak adott interjúban ugyanakkor 1296 emberről beszélt. A Helsinki Bizottság sajtómunkatársa a különbséget azzal magyarázta, hogy a magyar jog befogadottnak nevezi azt a nemzetközi védelemre szoruló külföldit, akit nem lehet hazájába visszaküldeni, mert ott üldözés, kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód, illetve halálbüntetés áldozata lenne, de mégsem jogosult sem menekült, sem oltalmazott státuszra. A befogadott státuszt egy évre adják, ez utána hosszabbítható, és magában foglalja a munkavállalás lehetőségét, azonban csak előzetesen megszerzendő munkavállalási engedéllyel. Zádori Zsolt szerint a helyettes-államtitkár ezt a 70-80 az embert is beleszámolta az általa említett 1296-ba.

„Ennek az áthelyezési kvótához valójában semmi köze sincs.

Nem arról van szó, hogy Magyarország titokban mégis teljesítette azokat a kötelezettségeit, ami az uniós tagságból adódik. Az áthelyezési kvóta a gyakorlatban arról szólt volna, hogy Görögországból és Olaszországból a 2017 szeptember közepéig érkezők közül 1294 szíriai menedékkérőt kellene átvenni. Nagyjából 75 százalékos elfogadási rátával számítva, ez mintegy ezer ember befogadását jelentené. Csakhogy ezzel az uniós döntéssel Magyarország nyíltan szembement” – mondta a szakértő.

Forrás: Magyar Helsinki Bizottság

Alig fogadunk be valakit

Szerinte sokkal komolyabb probléma, hogy csak 1216-en kaptak itt menedéket, illetve, hogy milyen jogtipró eljárásban lehet hozzájutni a védelemhez, és az mit is jelent a gyakorlatban. Ez a szám valóban magasabb a korábbi évek néhány százához képest. Ám az elfogadási arány így is jócskán az uniós ötven százalékos átlag alatt van, nálunk ez mindössze 30 százalék. Komoly gond az is, hogy mint ismert, március óta csak a tranzitzónákban lehet menedéket kérni Magyarországon, ami a strasbourgi bíróság szerint jogellenes fogvatartást jelent. A menekülteknek meg kell várniuk, amíg lezajlik velük szemben az eljárás, addig rács mögött tartják őket. A menedékkérők fele gyerek, harmaduk nő, a többség sérülékeny csoportokhoz tartozik. 83 százalékuk háborús övezetből érkezett, a legtöbben Afganisztánból. Tavaly egyébként összesen 3397 menedékkérelmet adtak be Magyarországon. Azért ennyire keveset, mert a magyar állam önkényesen csak napi tíz kérelmezőt enged be a röszkei és tompai tranzitzónába.

Zádori Zsolt elmondta, valójában azokkal, akiket elismer Magyarország, ugyanaz történik, mint azokkal, akiket nem fogadnak be. Hivatalosan senkit sem sikerül visszairányítani Szerbiába, mert a szomszéd ország nem fogadja őket. A tranzitzónás menekültügyi eljárás után ezért azok a családok, amelyeket nem fogadunk be, azok idegenrendészeti szállásra kerülnek, egy hónapig tartózkodhatnak itt. Utána szabadulva aztán továbbállnak nyugatra. Az 1216 védelmet kapott emberrel gyakorlatilag ugyanez történt: egy hónapot kaptak arra, hogy nyílt menekülttáborban legyenek Vámosszabadin.

Ez alatt az idő alatt meg kellene tanulniuk magyarul, munkát és szállást kellene találniuk.

Ezután még néhány hónapig jár nekik egészségügyi ellátás, de utána minden állami segítség megszűnik. Ezért ők ugyanúgy továbbállnak, mint akiket nem fogadtunk be. Korábban egyébként két évet kaptak az integrációra, 2016. június 1-jétőlazonban megszüntették a támogatásukat. Tavaly talán néhány tucat új menekült ember talált itt reményt rövid időre, de előbb-utóbb ők is továbbmennek.