Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Káosz az „eltitkolt” 1300 menekült körül: hazugságspirálban a magyar állam

Káosz az „eltitkolt” 1300 menekült körül: hazugságspirálban a magyar állam

A menekültek, oltalmazottak és befogadottak száma nyilvános adat – szögezte le a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal. De a legfrissebb adatok mégsem érhetők el a hivatal honlapján.

Alighanem gumicsontot dobott az ellenzéknek Altusz Kristóf külügyi helyettes államtitkár, amikor a Times of Malta című lapnak adott múlt szerdai interjújában azt állította: tavaly Magyarország titokban befogadott 1300 menekültet, akiknek a kilétét csupán a biztonságuk érdekében nem hozták nyilvánosságra. Már most semmi nem utal arra, hogy bármi alapja volna e kijelentésnek.

Ennek ellenére az ellenzék ráharapott a témára: keresi az 1300, titokban befogadott menekültet: rendkívüli parlamenti ülés összehívását tervezi a témában, és a Nemzetbiztonsági Bizottság elé várja a miniszterelnököt is. Orbán Viktortól akarja hallani a magyarázatot arra, hogy a Soros-, Brüsszel- és bevándorlás-ellenes kampány közepette, amire évek alatt sok milliárd forintot költöttek, a magyar állam miért fogadott be tavaly titokban 1300 embert.

Egyes vélemények szerint az a helyzet, hogy ha igazat mondott Altusz Kristóf, amikor 1300 menekült befogadásáról beszélt, akkor az azt jelenti, hogy

Orbán Viktor titokban végrehajtotta az általa oly hevesen támadott Soros-tervet.

A Zoom.hu is érdeklődött az 1300 titokban befogadott menekült felől a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnál. Hétfő délelőtt írásban megküldött kérdéseinkre kedd késő délután válaszoltak. Már amelyikre válaszoltak. Mert valójában a hivatal csak azt hangoztatta, hogy mindig, mindent a hatályos jogszabályoknak megfelelően tett és teszi a dolgát. Ugyanakkor a hivatal a kapott válaszban leszögezte: a nemzetközi védelemben részesülők száma nyilvános adat.

Ezzel összhangban hétfőn a Kormányzati Tájékoztatási Központ is azt hangoztatta – lényegében cáfolva Altusz Kristóf állítását –, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal honlapján bárki megnézheti, hány menekültet fogadott be Magyarország az úgynevezett Genfi egyezmények alapján.

Csakhogy ez nem igaz. És ezt a hivatal is elismerte lapunknak írt válaszában:

a kormány által közölt adatok a hivatal honlapján nem mind érhetők el.

Közlésük szerint „a 2017-es adatok vonatkozásában a menekültügyi statisztika lezárt összesítése novemberig találhatók meg” a honlapján. Arra nem adtak magyarázatot, hogy akkor a Kormányzati Tájékoztatási Központ vajon mi alapján állította, hogy 2015-ben 508, 2016-ban 432, 2017-ben 1291, 2018-ban pedig már 37 személy nemzetközi védelemben részesítéséről döntött a hatóság (miközben az összes védelmezettből csak 490-en maradtak Magyarországon). A hivatal közlése szerint „az adatok felöltése időszakosan történik, ezért nem érhető el minden információ a hivatal honlapján”. Ez után felsorolja a Kormányzati Tájékoztatási Központ által korábban közzétett (és nem tudni, milyen forrásból származó) számokat.

Kérdeztük volna még a hivatalt a

2015-ben állítólag szintén titokban befogadott ezer iraki keresztény és egyiptomi kopt keresztény családról is,

de erre a kérdésünkre még csak nem is reagáltak.

Pedig mintha a történelem ismételné önmagát. 2015 őszén meglehetősen nagy port kavart Balog Zoltán EMMI-miniszter egy párizsi konferencián megejtett bejelentése, amely szerint Magyarország 2013-ban és ’14-ben ezer keleti keresztény családot fogadott be biztonságos módon, a nyilvánosság kizárásával és a magyar állampolgárság megadásával. Ha minden családnak csak egy gyereke lett volna, ez akkor is háromezer ember, egy nagyobb falu népessége. Az eljárás viszont olyan titkos volt, hogy arról sem az egyiptomi, sem a magyarországi koptok még csak nem is hallottak. Ennek ellenére hónapokig zajlott a polémia, hogy „ezt törvényesen meg lehetett-e tenni”. Majd, ahogyan lenni szokott, az ügy feledésbe merült.

Ha nem három hónappal a választások előtt lennénk, nyilván az 1300, állítólag titokban befogadott menekült ügye is erre a sorsra jutna. Még akkor is, ha nagy valószínűséggel nincsenek titokban befogadott menekültek. Abból egy van, ráadásul vele kapcsolatban valóban titkosítottak minden információt.

Az egykori 519-as guantánamói fogoly ügye az egyetlen titkos eljárás.

Igaz, annyira azért az sem titkos, hiszen a guantánamói fogoly befogadásáról kormányhatározatban döntöttek, ami nyilvános, de minden más azonban már valóban titok vele kapcsolatban.

A 2017-ben befogadott (1296) menekülteket illetően semmi nyoma semmiféle titkosításnak. A hivatal korábban sem hozta nyilvánosságra a menekültek, oltalmazottak és befogadottak személyes adatait. Csak azt, hogy egy adott időszakban mely országokból hányan érkeztek.