Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Tiborcz István cégeinek közbeszerzései azonnal megbuknak egy egyszerű teszten

Tiborcz István cégeinek közbeszerzései azonnal megbuknak egy egyszerű teszten

Két év vizsgálódás után indulhat magyar büntetőeljárás a korábban Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Elios Innovatív Zrt. korrupciógyanús közbeszerzései miatt. Nem kell két év, hogy kibukjanak a Tiborcz-cég ügyei korrupciógyanús közbeszerzésekként – elég lenne egy gyors teszt.

A nemzetközi tőzsdei világ egyik első számú hírforrása, a Wall Street Journal kürtölte világgá, hogy az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) kétéves vizsgálódás után arra a következtetésre jutott, hogy Orbán Viktor miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak egykori üzleti vállalkozása, az Elios Innovatív Zrt. korrupciógyanús körülmények között nyerte meg sorra ügyleteit. Az Elios volt Tiborcz István azon vállalkozása, amelyből első millióit/milliárdjait nyerte ki, ám az önkormányzati közvilágítási piacon mindent vivő cégből 2015-ben Tiborcz kiszállt. Az OLAF a két év alatt a cég 35 közvilágítási projektjét nézte át.

Az Eliost, illetve jogelődjét Tiborcz István alapította, a cégbe 2011-be beszállt a miniszterelnökkel akkor még jó barátságban lévő Simicska Lajos Közgép Zrt-je, ezután a cég nyerte sorra az önkormányzati közvilágítási tendereket. E közbeszerzésekkel nem volt minden rendben, a hírek szerint a lámpatesteteket a cég túlárazta, miközben

volt, ahol az új lámpák felszerelése után sötétebb lett a városban.

Az Elios közbeszerzéseiről első ízben a Direkt 36 közölt írást, ami alapján feljelentés is született. A feljelentés nyomán az első magyar nyomozások 2015-ben indultak, ám a rendőrség egy idő után lezárta az eljárásokat, mindezt megelőzően pedig Tiborcz kiszállt az Eliosból. Tavaly – két évvel az Eliosból való kiszállás után – az Origonak adott interjúban Tiborcz István úgy nyilatkozott, hogy „az Eliosban való részvételem és az abból való kiszállásom kapcsán megértettem, hogy Magyarországon a miniszterelnök családtagjaként nem foglalkozhatom bármivel.” Ezután aktivizálódott az üzletember az ingatlanpiacon.

12 milliárdot visszakérhetnek

A cég ügyei most újra reflektorfénybe kerültek az OLAF kétéves vizsgálódásai után. Az uniós csalás elleni hivatal arra a következtetésre jutott, hogy az Elios 2011 és 2015 között szabálytalanul jutott uniós pénzekhez, ezért azt javasolja a döntéshozó Európai Bizottságnak, hogy kérjen vissza magyar kormánytól 40 millió euró (12,4 milliárd forint) támogatást.

Ezzel együtt az OLAF a magyar ügyészségez fordult, hogy tegyen jogi lépéseket az ügyben.

A magyar ügyészség minden OLAF-megkeresés esetén nyomozást indít – ám ezekből a legritkább esetben lesz bírósági ítélet: tavalyi adatok szerint az OLAF 2012-2017 között összesen

33 bűncselekmény gyanújára okot adó ügyet továbbított a magyar hatóságoknak, ezen ügyekben összesen 9 vádemelés történt

és 2 elmarasztaló bírósági ítélet született. Az OLAF jelentése nem nyilvános – több ellenzéki politikus annak nyilvánosságra hozatalát követelte. Korábban a 4-es metróról készült jelentést nyilvánosságra hozta a kormány.

Messziről bűzlik a korrupció

Pedig nagyon könnyű lenne kiszűrni a korrupciógyanús közbeszerzéseket, ha erre egy kicsit is igény lenne az erre hivatott Közbeszerzési Hatóságnál. A Korrupció Kutató Intézet Budapest (angol rövidítésével CRCB) már évek óta alkalmazza azokat a statisztikai módszereket, amelyek segítségével a nagy elemszámú adatbázisból a tipikustól eltérő adatok kiszűrésével könnyen leválogathatóak a korrupciógyanús ügyletek. Az eredmények normálistól eltérő eloszlása ugyanis korrupciót sejtett, ami önmagában még

nem bizonyíték, de alapja lehetne egy célvizsgálatnak.

A statisztikai módszerrel végzett kockázatelemzés széles körben elterjedt, azokat többek között a NAV is alkalmazza.

A CRCB az elmúlt években több alkalommal is vizsgálta a NER MGST-cégeinek közbeszerzéseit. Az “MGST” elnevezés a NER-milliárdosok nevének kezdőbetűinek összeolvasásából jön ki: Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos, Garancsi István, miniszterelnöki kötélbarát-milliárdos, Simicska Lajos egykori fideszes oligarcha és Tiborcz István miniszterelnöki vej. A kutatóintézet munkatársai 253 MGST-közbeszerzésnél vizsgálták meg a relatív áresést, vagyis azt a százalékos különbséget, amely a tenderkiíró becslése és a végeredmény között volt.

A közbeszerzési eljárásoknál ugyanis a kiírók – igaz nem minden esetben – megadnak egy becsült értéket a legmagasabb piaci árra. A sokszereplős valódi közbeszerzési eljárásoknál a becsült árhoz képest lényegesen olcsóbb ajánlatok születnek, vagyis

minél nagyobb az áresés, annál inkább a piaci verseny dönti el a közbeszerzés sorsát, s nem a a korrupció.

Harminc százalék is lehet a korrupciós felár

A CRCB szerint a minimális korrupciós kockázatú közbeszerzéseknél, ahol legalább hat versenyző indul a tenderen, a becsült árhoz képest a vállalási ár átlagosan 31 százalékkal alacsonyabb lett 2010-2016 között. Ezekben az esetben alacsony volt a korrupciós kockázat, a társadalmi veszteség minimális. A magas kockázatú, verseny nélküli közbeszerzéseknél mindössze 0,5 százalékos volt az áresés.

Az MGST-cégcsoport által 2010-16 között elnyert 253 közbeszerzésen ugyanez a relatív áresés átlag 0,93 százalék volt. A kormányzati oligarchák esetében azonban más és más áresés jött ki: a Garancsi István cégei által elnyert közbeszerzéseknél 5,9 százalék volt az áresés mértéke, Simicska Lajos cégeinél pedig már csak 1,5 százalékot mértek. Ennél is gyengébben teljesítettek a Tiborcz-cégek, ahol az áresés mindössze 0,7 százalék volt, ám

a csúcsot Mészáros Lőrinc cégei tartják, ahol mindössze 0,12 százalék volt relatív áresés

a becsült és tényleges vállalási ár között. A CRCB szerint az áresések közötti különbségek a korrupciós járadék (haszon) lehetséges arányaira is fényt vetnek – vagyis akár a vállalási ár 30 százaléka is lehet a korrupciós járadék.