Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Egy használaton kívüli gázvezetékért 34 milliárd – Jó üzletet köthet Mol a kormánnyal

Egy használaton kívüli gázvezetékért 34 milliárd – Jó üzletet köthet Mol a kormánnyal

Versenyeztetés nélkül 34 milliárd forintért vásárolhatja meg az állam tulajdonában lévő, Vecsés-Balassagyarmat közötti gázvezetéket a Mol leánycége a kormány döntése szerint. Bár a szakaszt eddig alig használták, ám a jövőbeni kilátásai kedvezőek, egész régi gázkereskedésének kulcsa lehet.

Jelenleg Csipkerózsika-álmát alussza a száz százalékos állami tulajdonban lévő Magyar Gáz Tranzit Zrt. tulajdonába lévő – mindössze 92 kilométer hosszú – Vecsés-Balassagyarmat közötti gázvezeték, ám szerepe már a közeljövőben felértékelődhet – mondta a Zoom.hu kérdésre Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóintézet (REKK) vezetője. A kormány az év végi kormányhatározat dömpingben döntött arról, hogy a jelenleg üresen kongó, ám stratégia jelentőségű földgázvezetéket versenyeztetés nélkül értékesíti a FGSZ Földgázszállító Zrt. részére. A Magyar Gáz Tranzit Zrt. vételárárat 34 milliárd forintban határozták meg, ebből a szász százalékos részvénypakett értéke 11,96 milliárd forint, a különbözet pedig a projekt uniós támogatásainak és hiteleinek visszafizetésre megy el. A kormány a versenyeztetés nélküli eljárás az energiaellátás biztonságával indokolta.

Felsőpetény, 2013. július 25.
A Magyar Gáz Tranzit Zrt. fővállalkozója a magyar-szlovák összekötő földgázszállító vezeték összehegesztett szakaszainak árokba fektetését végzi Felsőpetény közelében 2013. július 25-én.
MTI Fotó: Komka Péter

A vevő a Mol-csoport “földgázüzletága”, a FGSZ Zrt. lapunknak megerősítette, hogy a cégnek valóban szándékában áll megvásárolni a Magyar Gáz Tranzit Zrt.-t, amelynek Vecséstől a szlovák határig (balassagyarmati kilépési pont) tartó gázvezetéke jól kiegészíti az FGSZ meglévő nagynyomású gázvezeték hálózatát. A tárgyalások még folyamatban vannak – válaszolták a cégnél, ezért a FGSZ jövőbeni terveiről nem kívántak nyilatkozni. Annyit elárultak, hogy a vásárlással és a most még épülő határkeresztező gázvezetékeknek köszönhetően jelentősen javulhat a térség és Magyarország energiabiztonsága. Az ügylet zárására 2018. szeptember 30-ig hagyott időt a kormány.

Stratégia vezeték, amely megteremtette a közös kelet-európai gázpiacot

Magyarország földgázellátását az orosz állami gázholdinggal, a Gazprommal kötött hosszú távú szerződések biztosítják, ennek megfelelően a legtöbb gáz Ukrajnán keresztül érkezik Magyarországra. A másik fontos szállítási útvonal Ausztria felől vezet Magyarországra: a Baumgarten-Mosonmagyaróvár szakasszal akár az Északi-tengeri földgázmezők is elérhetőek, ám olcsósága miatt Ausztria felől is jellemzően orosz gáz érkezik Magyarországra. A harmadik betáplálási pont a Magyar Gáz Tranzit Zrt. szóban forgó vezetéke, ami 2015-től működőképes, ám a lényegében kihasználatlan, mert a másik két vezeték bőven kiszolgálja az országot és a régiót. Az első komolyabb kereskedelmi szállítások tavaly decemberben indultak volna, amikor is az Ausztriában a baumgarteni gázterminálon történt robbanás miatt leálltak a gázszállítások Ausztria felől, ám a helyzet egy napon belül rendeződött.

Kulcs az orosz gázfüggőség ellen

Bár a vezeték kihasználatlan, mégsem meglepő a kormány azon döntése, hogy eladja a Mol-számára, igaz korábban más forgatókönyvek is felmerültek – nyilatkozta a Zoom.hu-nak Kaderják Péter. A Balassagyarmat-Vecsés közötti 92 kilométeres csőkígyó, a készülő európai észak-déli gázvezeték-rendszer része, amelyen keresztül az lengyel és a német források is elérhetőek lesznek – ha majd kiépül a lengyel-szlovák vezeték.

 

Léteztek alternatív forgatókönyvek is

Korábban felmerült, hogy nem a Mol-leány vásárolja meg az az állami vezetéket, hanem a magyar állam vette volna meg az olajipari társaság cégét, az FGSZ Zrt.-t. Ezek után pedig a szerzeményt hozzácsapták volna az országos nagyfeszültségű elektromos hálózatot felügyelő Mavir Zrt-hez. Így a forgatókönyv szerint létrejött volna egy egységes országos elektromos és földigázpiac rendszerirányító, amely az infrastruktúrát üzemeltette volna. Az elképzelések szerint a FGSZ Zrt. árát a magyar állam a tulajdonában levő Mol-részvényekkel egyenlítette volna ki. A magyar állam jelenleg a Mol részvények 25,2 százalékát birtokolja.

A vezetéken kétirányú kereskedelem lehetséges, így nem csak a Szlovákia felől lehet rajta gázt szállítani, hanem északi irányba is. Nagy lehetőségek vannak a frissen feltárt Románia fekete-tengeri gázmezőiben is: az itt kitermelt gáz a most épülő magyar-román vezetéken keresztül elérheti az észak– és nyugat–európai piacokat. Tovább növelné magyar-szlovák vezeték jövőbeni jelentőségét a horvát LNG-terminál megépülése. Ezzel egyébként teljes lenne az Európai Unió által is szolgalmazott észak-déli gázfolyosó, amely így teljes mértékben megszüntetné unió keleti régiójának orosz gázfüggőségét.

Mindezek kulcsa Magyar Gáz Tranzit Zrt. vezetéke, hisz ezt kapcsolja össze ezeket a piacokat.

Bár a vezeték az átadása óta “Csipkerózsika álomban” van, valójában a puszta létével “megteremtette” azegységes cseh-szlovák-magyar gázpiacot. Ráadásul az új tulajdonos az egységes vezetékrendszert vélhetően hatékonyabban tudja üzemeltetni – mondta Kaderják Péter.

Gigaüzlet lehetne a INA ügylet lezárása

A jövő hétfőn jár le a horvát kormány tanácsadói pályázata, január 15-ig jelentkezhetnek a horvát olajtársaság, az INA újraállamosításban részt vevő cégek. Mint ismert az INA részvényeinek 49,08 százaléka a Mol Nyrt.-é, és a magyar cég gyakorolja az irányítói jogokat is. A horvát állam részesedése a vállalatban 44,85 százalék, ám Zágráb évek óta küzd a Mol részvénycsomagjának megszerzésért. A magyar olajipari társaság az elmúlt években eljutott arra a pontra, hogy ha jó árát kap érte, akkor kész eladni INA-pakettjét, most ehhez az ügylethez keres tanácsadókat Zágráb. A horvát kormány helyzete nem egyszerű, ugyanis nem áll rendelkezésre 2-4 milliárd dollárnyi vételár. Az INA-ügytől függetlenül a Mol már egy éve meghirdette 2030-ig szóló stratégiáját, amelyben az olajpiactól függetlenül új területeket céloznak meg: növelnék részedésüket a vegyiparban, vagy épp a kiskereskedelemben, benzinkútjaikat ennek keretében formálnák át fogyasztási cikkeket áruló kereskedelmi egységgé. Ezen tervek megvalósításhoz hozzájárulhatna akár a INA-részvények eladásából több milliárd dolláros bevétel is – bár ez a lehetőség a távoli jövő lehetősége.