A nő, aki kidobta Tito mellszobrát az elnöki hivatalból

A nő, aki kidobta Tito mellszobrát az elnöki hivatalból

Az Orbán-kormányok mindenkori külpolitikáját erősen meghatározta a nemzet- és szomszédságpolitika közötti egyensúlyozás. Ebben – a Fidesz aktuális érdekeinek megfelelően – sokszor központi résztvevővé tették a határon túli magyarokat és a környező országok aktuális vezetőit. Utóbbiakról készült portrésorozatunk ötödik részében azt a Kolinda Grabar-Kitarovićot mutatjuk be, aki bevezette a horvátokat az Európai Unióba és a NATO-ba.

A horvát-magyar kapcsolatokat az utóbbi években meghatározta a horvát olajvállalatban szerzett MOL-részesedés körüli harc. Az INA 44,85 százaléka a horvát államé, tavaly december 24-én Andrej Plenković miniszterelnök pedig bejelentette, hogy vissza akarják vásárolni a MOL részét, ami több mint 49 százalék. A megállapodás több éve várat magára, ráadásul nem csak a vételár kérdéses: a sziszeki olajfinomító bezárásáról sem tudnak a felek megegyezni.

Ráadásul a tárgyalások központi alakja az a Hernádi Zsolt MOL-vezérigazgató, akit azzal vádolnak, hogy úgy szerezte meg az INA részvényeit, hogy kenőpénzt fizetett Ivo Sanader korábbi miniszterelnöknek. Sanader ugyanúgy a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnökeként üzletelt a MOL-lal, ahogyan most a jelenlegi miniszterelnök is tervezi. Andrej Plenković tanácsadókat kért fel az ajánlattételhez, aminek a határideje január 15-én jár le.

Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök érkezik az Európai Unió szociális jogokkal foglalkozó egynapos csúcstalálkozójára a svédországi Göteborgban 2017. november 17-én. Fotó: MTI/EPA/TT/Jonas Ekströmer

Amennyire népszerűtlen a jelenlegi miniszterenök, legalább annyira kedvelik a horvátok az államfőjüket. Kolinda Grabar-Kitarović, a független Horvát Köztársaság első női elnöke három éve óriási meglepetést okozott az elnökválasztáson. A közvélemény-kutatók szerint fél évvel korábban több mint 20%-kal volt népszerűbb nála az akkori elnök, Ivo Josipović, de még december elején is 14%-os volt Kitarović lemaradása. A választáson viszont mindenkit sikerült meglepnie, ugyanis miután az első fordulót alig 22 ezer szavazattal elveszítette, a második fordulóban sikerült több szavazatot gyűjtenie, mint a regnáló elnöknek – ez korábban senkinek sem sikerült Horvátországban. Huszonkét évig a jobbközép HDZ-ben politizált, hivatalba lépésekor viszont kilépett a pártból, azóta függetlenként vezeti az országot.

Fotó: Artur Widak/NurPhoto via Getty Images

Kitarović győzelme nem jött annyira váratlanul, mint amennyire a közvélemény-kutatások mutatják: a 2000-es évekbeli politikai pályafutása megalapozta elnöki karrierjét. Nem túlzás azt állítani, hogy ő vezette be a horvátokat az Európai Unióba és a NATO-ba. 35 évesen kinevezték európai integrációs miniszternek, 2005-től pedig három éven keresztül Horvátország külügyminisztere volt, és vezető szerepet játszott abban, hogy 2013-ban végül csatlakoztak az EU-hoz. Nem csak Horvátország elnöki pozícióját töltheti be először nőként, de ő volt az első női NATO főtitkár-helyettes is. Három évig dolgozott a NATO-nál, csak 2014 végén mondott le a posztról, hogy nagyobb figyelmet fordíthasson az elnöki kampányra.

Kitarović a Forbes szerint a 39. legbefolyásosabb nő a világon. Az előkelő helyezést nem csak elnöki pozíciójának, hanem határozott fellépésének is köszönheti. Évente többször is ad interjút különböző horvát és nemzetközi újságoknak, és bátran beszél megosztó témákról is. Megválasztása előtt azt nyilatkozta egy horvát magazinnak, akkor is ugyanúgy tekintene a fiára, ha meleg lenne.

Hivatalba lépése után az egyik legelső döntése az volt, hogy eltávolíttatta Josip Tito mellszobrát az elnöki hivatalból. Néhány hónappal később az Euronewsnak azt nyilatkozta, hogy nem feminista, egyenlőséget szeretne mindkét nem számára, és reméli, hogy a horvátok minél hamarabb euróval fizethetnek. Az osztrák Kleine Zeitungnak év elején adott interjújában azt mondta, „az Aleppoban maradt nők és gyerekek inkább segítségre szorulnak, mint a háborúból elmenekülő férfiak”, és hozzátette, aggódik az olyan emberek miatt, akik úgy érkeznek Európába, hogy azt tanulták, a nőknek alárendelt szerepet kell betölteniük. Kitarović a horvát és az angol mellett folyékonyan beszél spanyolul és portugálul is.

Fotó: MTI/EPA/Antonio Bat

Kolinda Grabar-Kitarovic a keresztnevét egy 1967-es horvát sláger után kapta, amit az édesapja sokszor dúdolt a születése előtti időszakban. Egy közismert horvát énekes, Nives Celzijus a megválasztott elnöknő hivatalba lépése előtti napokban kiadta a ’67-es Kolinda című dal feldolgozását, az új változat videoklipjében az énekes már a horvát, illetve az EU-s zászló előtt táncol. A dal megosztotta a horvátokat a YouTube-on, a nyolcezer kedvelés mellett hatezren a nemtetszésüket is kinyilvánították.

Fotó: Máthé Zoltán/MTI

A horvát államfő különösen jó viszonyt ápol Áder Jánossal. A magyar köztársasági elnök már Kitarović beiktatási ceremóniáján is ott volt, ő pedig megválasztása óta minden évben ellátogatott Magyarországra. 2015 őszén a magyar-szerb határkerítés felállítása után néhány héttel Áder fogadta őt a Sándor-palotában. 2016 őszén a Zrínyi-emlékév alkalmából Pécsen találkozott a két köztársasági elnök, Szigetvár ostromának 450. évfordulóján tartottak közös megemlékezést. 2017 őszén a Corvinus díszdoktori címe alkalmából érkezett Budapestre Kitarović. A CEU-törvény aláírását követő napokban Áder is ellátogatott a horvát fővárosba, két napot töltött Zágrábban, ahol a nyugat-balkáni bevándorlási útvonalról és uniós ügyekről is tárgyaltak.