A Facebook átalakul, Zuckerberg kevesebb pénzre és felhasználói időre számít

A Facebook átalakul, Zuckerberg kevesebb pénzre és felhasználói időre számít
  • Mark Zuckerbergék alapjaiban szabják át a felhasználók hírfolyamait szerkesztő algoritmust.
  • A hírfolyam az ipari tartalmakkal (újságok, cégek, csoportok, lapok posztjai) szemben az ismerősök kontentjeit részesíti majd előnyben.
  • A passzív befogadásról az interakciókra helyezik a hangsúlyt, ezért az alapján jelennek majd meg tartalmak a hírfolyamokban, hogy mennyire kommentelik, lájkolják őket.
  • Rövid távon Zuckerberg arra számít, csökkenni fog a Facebookon töltött idő, ami a cég bevételének sem fog jót tenni.
  • A bejelentésre a Facebook részvényeinek árfolyama 4 százalékot zuhant, ami a piaci érték 23 milliárd dolláros csökkenésével egyenértékű.
  • Hosszú távon Zuckerberg várakozásai szerint az emberek elégedettebbek, boldogabbak lesznek, jobb lesz a Facebookon töltött idő.
  • Az átalakítások miatt újságok, cégek komoly eléréstől eshetnek el, a felhasználók még jobban bezáródhatnak saját buborékjaikba.
  • Az átalakítások fékezhetik az álhírek és a propaganda terjedését, a vitát generáló tartalmak előtérbe helyezése miatt a felhasználók többet találkozhatnak a magukétől különböző véleményekkel.

A Facebook alapvetően megváltoztatja, hogy milyen tartalmakat tesz ki a felhasználók hírfolyamába (News Feed-jébe). A jövőben az algoritmus előnyben fogja részesíteni a felhasználók ismerősei által termelt kontentet (posztokat, videókat, hozzászólásokat, lájkokat), és mivel a hírfolyam mérete fizikailag korlátozott, ez azzal jár, hogy az ipari tartalmakból (vállalkozások, médiumok, csoportok, oldalak posztjai) kevesebbet mutat majd. Sőt, az algoritmus az olyan tartalmakat fogja preferálni, amik sok interakciót generálnak, vagy amiről azt jelzi előre, hogy sok interakciót fognak generálni.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Facebook hanyagolni fogja például a felhasználó által követett újságok posztjait, cserébe ha valamelyik ismerőse olyasmit oszt meg, amit sokan kommentelnek, lájkolnak, azt előre veszi. Azért az ipari tartalmak sem tűnnek el a hírfolyamokból, de azok közül is

azokat válogatja majd be az algoritmus, amik az emberek közti „értelmes interakciókat bátorítják”

– legalábbis ezt ígéri Mark Zuckerberg, a Facebook alapító-vezérigazgatója. „Ma egy videó megnézése, a hírolvasás vagy egy oldal frissüléséről kapott értesítés túl gyakran nem több passzív élménynél” – ez az, amit meg akar változtatni.

Vissza a gyökerekhez

Mindez sok szempontból visszalépést jelent a Facebook egy korábbi, és a mostanitól gyökeresen eltérő állapotába. A közösségi oldal az elmúlt években ugyanis egyre kevésbé közösségi, és egyre inkább nyilvános tér lett. Magánszemélyek mellett belakták cégek, médiumok, különféle szervezetek oldalai, adott témák köré szerveződött csoportok. Az ezek által termelt tartalmak fokozatosan háttérbe szorították a társas funkciókat, a változást pedig a Facebook maga is előmozdította, amit jól mutat, hogy a kezdőképernyő nevét falról hírfolyamra változtatták. Az ipari tartalmak előtérbe helyezése üzleti értelemben racionális döntés volt:

hirdetésekért az ipari tartalomgyártók rengeteg pénzt költenek a Facebookon,

míg a felhasználók nem fizetnek egy vasat sem (legalábbis pénzt nem, a figyelmükkel fizetnek azért, hogy pénzfizetés nélkül használhassák a Facebookot).

Az ipari tartalmak háttérbe szorítása Zuckerberg szerint rövid távon nem lesz jó a Facebooknak. A változtatásokat bemutató posztjában a következőket írja: „[…] arra számítok, az emberek kevesebb időt fognak a Facebookon tölteni, és csökkenni fog egyes aktivitások mértéke. De az is a várakozásim között szerepel, hogy a Facebookon töltött idő értékesebb lesz. És hiszem, hogy ha helyesen cselekszünk, az hosszú távon a közösségünknek és az üzletünknek is jó lesz.” A döntést állítólag tudományos és saját kutatások alapján hozták meg.

A rövid távú veszteségek már meg is jelentek, a Facebook részvényeinek árfolyama a bejelentés hírére 4 százalékkal esett. A részvényárfolyam 4 százalékos esése a Facebook piaci értékének 23 milliárd dolláros csökkenésével egyenértékű.

Jól eltöltött idő

Zuckerberg újévi fogadalmában ígérte meg, hogy 2018-ban megjavítja a Facebookot. Az ígéret értelmezhető része az volt, hogy valamit kezdeni akar a közösségi oldalon terjedő álhírekkel, gyűlöletbeszéddel, illetve azzal, hogy vannak, akik visszaélnek a Facebook kínálta lehetőségekkel (nemzetállami beavatkozást említett, ami egyértelmű utalás volt az amerikai elnökválasztásba történt orosz beavatkozásra). Az ígéret kevésbé könnyen értelmezhető része szerint azt tűzte ki célul, hogy „a Facebookon eltöltött idő jól eltöltött idő” legyen.

A hírfolyam átszabását magyarázó posztjából az derül ki, hogy

„jól eltöltött idő” alatt a társas funkciók erősítését, az emberi kapcsolatok előtérbe helyezését érti a passzív befogadással szemben.

Zuckerberg azt írja, a kutatások szerint az emberek közérzete szempontjából előnyösebb, ha a közösségi médiában általuk kedvelt ismerősökkel lépnek kapcsolatba, mintha csak passzívan tartalmakat fogyasztanak (attól függetlenül, mennyire informatívak vagy szórakoztatóak ezek a tartalmak). És mivel az elsődleges cél a felhasználók boldogsága, úgy döntöttek, a hírfolyamban ezentúl a személyes kapcsolatokat helyezik előtérbe.

Adam Mosseri, a Facebook hírfolyamért felelős igazgatóhelyettese azért a saját bejegyzésében igyekezett megnyugtatni a felhasználókat. Egyrészt hangsúlyozta, hogy nem tűnnek el az ipari tartalmak, másrészt a Facebook továbbra is kiemelten kezeli majd a hírfolyamban azoknak az oldalaknak a posztjait, amiknél a felhasználó beállította, hogy első helyen akarja őket látni.

Lehet, hogy jó lesz, lehet, hogy nem

A hírfolyam megreformálásának számos előnye és hátránya lehet. Ami az előnyöket illeti:

  • A Facebooktól függetlenül a kutatások valóban arra mutatnak, hogy a társas interakciók javítják az emberek közérzetét és lelki állapotát, szemben a passzív befogadással.
  • A vitát generáló tartalmak előnyben részesítése még akár jó is lehet abból a szempontból, hogy a felhasználók nem csak a sajátjukkal megegyező véleményekkel találkoznak.
  • Az álhírek és a propaganda sok esetben ipari tartalomgyártóktól kerülnek be a Facebookra, ezek háttérbe szorítása az álhírek és a propaganda háttérbe szorulását hozhatja.

A lehetséges hátrányok:

  • Az ipari tartalomgyártóknak (például újságok, cégek) komoly elérést jelent a Facebook, a hírfolyamokban való háttérbe szorításuk sokukat nehezen érinti majd.
  • Mivel a felhasználók főleg a saját ismerőseik által létrehozott, osztott, kommentelt tartalmakkal találkoznak majd, erősödhet a szűrőbuborék, az a jelenség, hogy az emberek nem találkoznak a sajátjuktól eltérő véleményekkel, világnézetekkel.
  • Hiába szorítják háttérbe az álhíreket és propagandát terjesztő ipari tartalomgyártókat, ha az ilyen tartalmak sok interakciók váltanak ki, akkor a Facebook hírfolyama kiemelten kezeli majd őket, ezzel elősegíti terjedésüket.

(New York Times, Quartz, CNBC, Guardian)