Tarlósék tízszeres árat fizetnek a Városháza homlokzatáért

Tarlósék tízszeres árat fizetnek a Városháza homlokzatáért
  • Budapest a Városháza homlokzatának felújítására készül, az önkormányzat 100 milliót szán a tervezésre.
  • Az önkormányzatnál vannak a fiókban kész tervek, amik 2012-ben készültek. Akkor a közbeszerzést 70 milliós keretösszeggel írták ki, a megbízást végül ínséges időkben, erős verseny mellett 11,5 millióért vitte el egy iroda.
  • A mostani megbízásban több munka szerepel, az árak nagyon felmentek 2011 óta, ráadásul minden tervezőiroda tele van munkával. Ezért reális a 100 milliós keretösszeg, a végső ár se valószínű, hogy sokkal alacsonyabb lesz.
  • A tervpályázat nyertesének szerződéskötéskor átadják a kész terveket, úgyhogy nem kell majd mindent nulláról kezdeni. A kiírás szerint a minőségi kritériumok többet nyomnak a latban, mint az árajánlat.
  • Az önkormányzat egyelőre nem tudja megmondani, maga a felújítás mennyibe kerül majd. A költségvetésben évek óta szerepel rá előirányzat, ami bő kétmilliárd forint, de ez a szám hasraütésszerű.
  • Az épület műemlék, a homlokzat rossz állapotban van, érdemi munkát a II. világháború utáni felújítás óta nem végeztek rajta.

A budapesti önkormányzat 108,5 millió forintos irányárral írt ki közbeszerzést a Főpolgármesteri Hivatal (a Városháza) homlokzata felújításának engedélyezési és kiviteli terveinek elkészítésére, a pályázat december közepén jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben. Az ügy érdekessége, hogy

ugyanerre a feladatra 2011-ben már írtak ki tendert, az eljárás végén az önkormányzat le is szerződött

az Építész Kaláka tervezőirodával. Az a szerződés 11,5 millió forintról szólt, vagyis a 2017. végi kiírásban szereplő ár tizedéről.

Ínséges idők voltak az építőiparban

A szerződés teljesítésében volt egy kisebb fennakadás, az önkormányzat menet közben módosításokat kért, de a tervek végül elkészültek, az iroda átadta őket az önkormányzatnak, Budapest pedig kifizette a vételárat – mondta el Kalo Emese, az Építész Kaláka ügyvezetője és társtulajdonosa a Zoom.hu kérdésére.

Kalo Emese szerint 2011-ben ennek a munkának a Magyar Építész Kamara (MÉK) által ajánlott tervezési díja körülbelül 60 millió lehetett. A közbeszerzést akkor 70 milliós irányárral írták ki. Az Építész Kaláka három okból vállalta jóval olcsóbban a megbízást:

  • A kiírásból nem volt teljesen egyértelmű a feladat nagysága, jóval kevesebb munkára számítottak, körülbelül a felére.
  • A válság közepén voltak, szükségük volt a munkára.
  • Közbeszerzésben jelentősen kamarai árak alatt lehetett akkor munkát megszerezni.

Azóta változtak a körülmények

A pályázat részletes dokumentációjában található műszaki leírásban az önkormányzat többek közt az alábbi fontos (és a 2012-es állapottól eltérő) körülményekre hívja fel a pályázók figyelmét:

  • Öt év amortizációja a homlokzatot sem kímélte, állagát ezért az újabb tervezés során újra fel kell mérni.
  • Folyamatban van a Városháza épületegyüttes energetikai korszerűsítése, ami miatt a 2012-es tervek egyes műszaki tartalmi elemeit korszerűsíteni kell.
  • Folyamatban van az épület új villámvédelmi rendszerének tervezése. A tervezés során meg kell vizsgálni, van-e kihatása a villámvédelmi terveknek a homlokzat felújítására, a tervben szereplő kapcsolódó elemeket figyelembe kell venni, és be kell építeni a műszaki dokumentációkba.
  • Az engedélyeztetési eljárásokat a tervezőnek kell majd intézni saját költségen.
  • A kiviteli terveket úgy kell megcsinálni, hogy a felújítás során az önkormányzat és az épületben levő tűzoltó laktanya is működni fog, ráadásul párhuzamosan zajlik majd az energetikai korszerűsítés.

Ugyanakkor a nyertes pályázó szerződéskötéskor meg fogja kapni az Építész Kaláka 2012-es terveit, vagyis nem kell a nulláról indulnia.

Az árak felmentek, az irodák tele vannak munkával

Nagyon valószínűtlen, hogy a versenyben úgy egymás alá ígérjenek az irodák, mint 2011-ben – véli Kalo Emese -, ugyanis ma minden építész iroda tele van munkával. 2011-ben 18 ajánlat érkezett, vagyis nagyon erős volt a verseny.

Az Építész Kaláka ügyvezetője szerint a kivitelezési árak időközben körülbelül 50 százalékkal emelkedtek. A tervezési díjak alapja a bekerülési költség, azaz lényegében ugyanennyivel emelkedtek a tervezési díjak is. Ráadásul a mostani kiírás több feladatot tartalmaz, ezekből nagyságrendileg számolva reális lehet a 100 milliós keretösszeg.

70 éve alig nyúltak hozzá

Az önkormányzat a felújítás szükségességét kérdésünkre a következőkkel indokolta: „A homlokzat rossz, helyenként kritikus műszaki állapota, az ideiglenes védelmi szerkezettel ellátott kritikus állapotban lévő főpárkányzat, valamint városképi szempontok indokolják a felújítást. A Városháza átfogó homlokzati felújítására legutóbb Gerő László tervei alapján 1949-ben került sor. Az elmúlt közel 70 évben mindösszesen a homlokzatok részleges átfestése történt meg.”

Bal oldali bejárati kapu, 1987. Forrás: Fővárosi Önkormányzat/Hild-Ybl Alapítvány archívuma

Azt is szerettük volna megtudni, miért csak 2017 végén írtak ki új közbeszerzést új tervek készítésére. December 19-én elküldött kérdéseinkre nem kaptunk választ, ha esetleg ez megtörténik, a cikket frissítjük.

Nem tudják, mennyibe fog kerülni, valamit azért mindig beírnak

Ami a kivitelezés (a fizikai felújítás) költségeit illeti, az önkormányzat azt közölte, csak a tervek elkészülte és az építkezésre kiírt közbeszerzés után tudnak pontos számot mondani, a pénzt saját és pályázati forrásból kívánják biztosítani.

A budapesti közgyűlés határozatainak és a főváros költségvetéseinek átböngészése után azért kijelenthető, hogy

az önkormányzatnak legalább valami megközelítőleges elképzelése van róla, mennyibe fog ez az egész kerülni.

A jegyzőkönyvek arról is tanúskodnak, hogy a felújítás milyen régen napirenden van (és mivel eddig egy vésővágás sem történt: mennyire nem sikerül nyélbe ütni).

A 2007-es költségvetésben már biztosan volt pénz előirányozva a felújítás előkészítésére. A 2012-es költségvetés zárszámadásában a 2011-2017 közti időszakra 1,15 milliárd forintos becslés szerepelt a homlokzat felújításának jogcímén. A 2015-ös költségvetésben a felújításra szánt időintervallum 2011-2020-ra hízott, az előirányzott pénz pedig 2,3 milliárdra.

A 2017-es költségvetésbe 2016-2019-es intervallummal bő 2 milliárdot írtak,

amin belül 2017-re 365 millió, 2018-ra 1,2 milliárd, 2019-re 500 millió volt betervezve. Az évről-évre előirányzott számokat persze már csak azért sem érdemes komolyan venni, mert a homlokzatfelújítás ügyében a gyakorlatban semmi nem történt onnantól, hogy az Építész Kaláka átadta a terveket, odáig, hogy 2017 végén újra kiírták a tendert a tervek elkészítésére/aktualizálására.

Az Invalidus-házból lett laktanyából lett Városháza

A homlokzat restaurálása és felújítása várostörténeti szempontból (is) mindenképpen indokolt Pest egyik régi, és hányatott múltú épületéről van szó, I. védettségi kategóriába tartozó műemlék. Az épület eredetileg katonai kórház és invalidus-ház volt. A város (akkori) szélén, a városfalnál található telkeket 1716-ban a bécsi haditanács 4 850 forintért vásárolta fel, az alapkőletétel 1716. augusztusában volt. Az építkezés az 1720-as évek elején döcögve haladt (volt, hogy évekig semennyit sem), 1728-ban indult újra, 1729-ben már invalidusokat szállásoltak el a kész részben. Az építkezés első szakasza 1741-ben ért véget.

A teljes kiépítés terve, 1739. Forrás: Fővárosi Önkormányzat/Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattár: Fol.lat.: 3747

1783-ban II. József döntött a kaszárnyává alakításáról. Az invalidusok a következő év tavaszán átköltöztek Nagyszombatra, a templomszárnyban az utolsó mise márciusban volt, a templomszárnyat később háromszintesre osztották, gránátosok költöztek bele. A történészek nem tudnak róla, hogy az 1848-49-es szabadságharcban az épület sérült volna, vagyis ha érte is kár, az csak kisebb lehetett.

Forrás: Fővárosi Önkormányzat/BTM, metszettára

A főváros a felduzzadt adminisztráció elhelyezésére már 1886-ban kiszemelte a kaszárnyát, amit 1894-ben sikerült megszereznie, az utolsó katona 1899 végén hagyta el az épületet, azóta városházaként működik. Az 1900-as évek elején jelentős átépítések zajlottak, felmerült, hogy teljesen elbontják a volt kaszárnyát, de erre nem került sor. Az épület a II. világháború során három helyen súlyosan megrongálódott, 1949-ben az egészet felújították.