Megvan, ki támadta meg a Kúriánál a metrós népszavazást

Megvan, ki támadta meg a Kúriánál a metrós népszavazást

Január 30-ig kell döntenie a Kúriának a 3-as metró teljes akadálymentesítését célzó népszavazási kezdeményezésről. A referendum ügye azért került a legmagasabb bírói fórumhoz, mert bár decemberben jóváhagyták a népszavazásra bocsátandó kérdést,

valaki nem akarja, hogy erről a budapestiek dönthessenek.

A Zoom.hu írta meg elsőként, hogy január 3-án, vagyis szerdán kezdték volna az ellenzéki pártok gyűjteni az aláírásokat az MSZP-s Horváth Csaba kezdeményezésére a népszavazás kiírásához, ám az utolsó pillanatban egy magánszemély megtámadta a Fővárosi Választási Bizottságnak a budapesti népszavazást hitelesítő határozatát.

Sztárügyvéd nyújtott be kifogást

A Zoom.hu úgy értesült, hogy a népszavazási kezdeményezést megtámadó titokzatos magánszemély nem más, mint egy kártérítési ügyekre specializálódott budapesti sztárügyvéd, Dr. Sipos Balázs Tihamér. Az ügyvédet többször kerestük telefonon, valamint lépésének indokairól érdeklődtünk nála e-mailben és sms-ben is, de választ két napja nem kapunk. (Ha mégis megérkezik a válasza, cikkünket frissítjük.)

Most a Kúrián a sor: január 30-ig kell dönteniük a népszavazási kérdésről Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

Információink szerint az ügyvéd felülvizsgálati kérelmében arra kérte a Kúriát, hogy változtassa meg a Fővárosi Választási Bizottság – amúgy egyhangú – határozatát, a népszavazási kérdés hitelesítését pedig utasítsa el. A Zoom.hu értesülései szerint a kifogást benyújtó ügyvéd más mellett arra hivatkozott, hogy a kérdés nem egyértelmű. A népszavazási kérdés pontosan így hangzik:

Akarja-e Ön, hogy a 2017-2020 között történő budapesti M3-as metróvonal felújításával egyidejűleg valósuljon meg ezen metróvonal valamennyi megállójának teljes értékű akadálymentesítése, az 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ának 1. pontjában meghatározottak szerint?

A kérdés hitelesítésének megtagadását kérő ügyvéd információink szerint arra hivatkozik, hogy a kérdésben szereplő „teljes értékű” akadálymentesítés értelmezése sem egyértelmű, ahogy a megjelölt törvényi passzus által előírt követelményeké sem az.

De ki az a Sipos Balázs Tihamér?

Dr. Sipos Balázs Tihamér nevével gyakran lehet olyan hírekben találkozni, amikor személyi sérüléssel járó balesetekben indítanak kártérítési pert. A legutóbbi, jelentős ügy, amelyben ügyvédként részt vesz, az a tragikus veronai buszbaleset – itt az egyik áldozat hozzátartozóit képviseli. Néhány éve pedig egy másik, nagy port kavart ügyet vitt: itt egy wellnesshotelban kapott fertőzésben meghalt férfi családját képviselte.

Az ügyvéd kifogása miatt egyelőre az aláírásgyűjtés sem kezdődhetett el a népszavazás kiírása érdekében MTI Fotó: Ujvári Sándor

Az ügyvédről a JogászVilág.hu-n megjelent portréból viszont az is kiderül, hogy korábban egy osztrák-magyar ügyvédi irodában volt ügyvédjelölt, majd Magyarországon alapított egy másik ügyvéddel saját irodát.

Autóban a SAAB, étteremben a Halászbástya, ételben a balatoni fogas, borban a Badacsonyi Kéknyelű a kedvence.

Családja borászattal is foglalkozik, az ő nevét viseli a badacsonyi Sipos Borház. Dédnagyapja a herceg Eszterházyak badacsonyi vincellére volt egészen 1945-ig, majd az államtól vásárolt kis szőlőterületen folytatta tovább a gazdálkodást – a borászkodás azóta pedig azóta apáról-fiúra száll a családban.

Horváth Csaba: ez csak időhúzásra jó

A népszavazást kezdeményező Horváth Csaba korábban a Zoom.hu-nak azt mondta, biztos benne, hogy a Kúria elutasítja az állampolgár kifogását, vagyis szerinte az egész

„másra nem jó, minthogy valaki politikai okból, a Fidesz és Tarlós István főpolgármester szándékainak megfelelően húzza az időt,

hogy így ne kezdődhessen el az ellenzéki aláírásgyűjtés”.

Horváth Csaba MSZP-s politikus kezdeményezte a népszavazási aláírásgyűjtést MTI Fotó: Kovács Tamás

A szocialista politikus úgy vélte, az időhúzás és a kieső egy hónap talán arra lesz jó, hogy közben a kormány megegyezik a főpolgármesterrel abban: biztosítja a teljes akadálymentesítéshez szükséges 20 milliárd forintos pluszforrást, amit „saját sikereként könyvelhet el a Fidesz és Tarlós”. Ez politikailag máshogy néz ki, mintha egy népszavazás eredményeképpen az emberek kényszerítették volna ki ugyanezt.

A Zoom.hu írt arról: ahhoz, hogy a fővárosi közgyűlés kiírja a helyi referendumot, legalább 138 ezer aláírást kell összegyűjteni 30 nap alatt. A gyűjtéshez több szervezet felajánlotta a segítségét: az MSZP, az Együtt, a Párbeszéd, az LMP, a Demokratikus Koalíció, a Liberálisok, a MoMa, a Momentum és a Magyar Szolidaritás Mozgalom.

Miért éppen 138 ezer?

A jogszabályok szerint a helyi népszavazás kiírásához a választásra jogosultak 10 százalékának támogató aláírását kell összegyűjteni. Mivel az idén januári adatok szerint 1 385 262 ember jogosult választásra Budapesten, a szükséges létszám 138 ezer körüli. Ebbe beletartoznak a fővárosban állandó lakóhellyel rendelkezők mellett azok a fővárosi tartózkodási hellyel rendelkezők is, akik a legutóbbi általános önkormányzati választáson Budapesten szavaztak. A 10 százalékos küszöb egy kistelepülésen, de még egy vidéki nagyvárosban sem ad ki nagy számot, a főváros esetében azonban a 138 ezres szám már majdnem eléri egy országos népszavazás kiírásához szükséges 200 ezres határértéket.

A többség akadálymentesítés-párti

A Zoom.hu is írt arról is, hogy a Magyar Liberális Párt számára decemberben a Závecz Research által készített közvélemény-kutatás azt mutatta: a budapestiek 92 százaléka gondolja úgy, hogy szükség van a 3-as metró teljes akadálymentesítésére, még akkor is, ha ez többletköltségekkel jár.

Tavaly novemberben több tucat civil szervezettel közösen a Rehab Critical Mass egy figyelemfelhívó akcióban mutatta meg, mennyire nehéz közlekedni a föld alatt a mozgáskorlátozottaknak, kerekesszékeseknek vagy akár csak a bottal járóknak. A Zoom.hu videót forgatott az eseményről:

Korábban Tarlós István főpolgármester arról beszélt: azért indokolatlan a 3-as metró teljes akadálymentesítése, mert a vonalat mozgáskorlátozottak mindössze néhány ezreléke használja.

Csakhogy a mozgáskorlátozottak nem azért nem használják a metrót, mert nem akarják, hanem mert nem tudják.

Talán ezt belátva újabban a főpolgármester is hajlik a teljes akadálymentesítésre, és decemberben már azt mondta, „nem elképzelhetetlen”, hogy a Bálna eladásából befolyó összeget fejlesztési célokra, akadálymentesítésre fordítsák. A Bálna Duna parti épületegyüttesét a főváros 11 milliárd forintos minimáláron hirdette meg, majd nem sokkal később Lázár János miniszter bejelentette, hogy „megvesszük a főváros által eladásra hirdetett Bálnát a Magyar Turisztikai Ügynökségnek”.