Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Költségvetési csalásban a vagyonőrök és a takarítók a legjobbak

Költségvetési csalásban a vagyonőrök és a takarítók a legjobbak

Egy tavalyi célvizsgálat megállapítása szerint az ellenőrzött őrzővédő cégek háromnegyede szabálytalanul foglalkoztatta a dolgozóit. Pedig már vagyonőrből és takarítóból is hiány van.

A NAV szerint az őrzővédő- és a takarítószektor a felelős a költségvetési csalásokkal okozott kár 54 százalékáért. Tavaly január 1. és szeptember 30. között – az adóhatóság kimutatása szerint – Magyarországon 1800 költségvetési csalási ügyben összesen 67 milliárd forint vagyoni hátrány érte a költségvetést.

Az 1800 ügyből 972-ben voltak érintettek vagyonvédelmi és takarítócégek, amelyek együttesen több mint 36 milliárd adóforintot nyeltek le.

A szakmai érdekképviseletek szerint ez azért van így, mert a vállalkozások kénytelenek trükközni. Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Kamara kommunikációért felelős alelnöke a Zoom.hu-nak azt mondta: a piaci viszonyok annak ellenére trükközésre kényszerítik a cégeket a jövőben is, hogy 2018-ra átfogó iparági ellenőrzéseket ígért a hatóság.

Trükközni kell

A legtöbb cég képtelen kigazdálkodni a garantált bérminimum-emelést. Ez még azokra a vállalkozásokra is igaz, amelyek közbeszerzéseken indulnak, így nekik a megbízóik nem fizethetnek kevesebbet egy-egy épület vagy ipartelep őrzéséért a vagyonvédelmei szektorra kormányrendeletben meghatározott köztelező minimális vállalási díjnál.

Csakhogy ennek összegét még nem módosították. A bérminimumot viszont már emelték. Emiatt a vagyonvédelmi cégek költségei már nőttek, a bevételeik azonban még nem.

A kötelező minimális vállalási díjat viszont csak az állam és az önkormányzatok közbeszerzési eljárásain elnyert, közpénzből fizetett megbízásoknál kell megfizetni.

A magáncégeket semmi nem kötelezi, hogy a kötelező minimális vállalási díjat kifizessék a szolgáltatásért, ha a munkát olcsóbban is el tudják végeztetni.

A minimális vállalási díj összege lényegében a vagyonőrnek fizetendő órabér és annak közterheinek az összege, plusz pár százalék nyereség. A cégek tehát semmit nem keresnek akkor, ha csak a minimális díjért vállalnak el egy megbízást. Aki ez alatt fogad el munkát, az vagy adót nem fizet, vagy rendes bért, vagy feléli a saját tartalékait.

Van, aki jól jár

Persze vannak, akik már most is jól megélnek a vagyonvédelemből.

Akik ténylegesen elvégzik a munkát éhbérért dolgoznak, és örülhetnek, ha zsebbe kapnak még egy kis kiegészítést MTI Fotó: Földi Imre

A közbeszerzéseken jellemzően néhány jó nevű Zrt. tarol. Szinte egyiküknek sincs azonban annyi vagyonőre, amennyi az elnyert munkák elvégzéséhez szükséges volna. A megbízást ezért a nyertesek jellemzően alvállalkozóknak adják tovább a közbeszerzésen elfogadott összeg 80-90 százalékáért.

A jó nevű Zrt.-k tehát szép nyereséget tehetnek zsebre a megnyert pályázatok után, és még csak dolgozniuk sem kell.

Ám abból a pénzből, amit továbbadnak, az alvállalkozók már nem képesek törvényesen elvégezni a rájuk bízott munkát. Ha talpon akarnak maradni, a fővállalkozó és a megbízó hallgatólagos beleegyezésével kevesebben vagyonőrrel teljesítik a megbízást vagy trükköznek.

Tavaly október 16. és november 10. között a munkaügyi hatóság 1026 vagyonvédelmi cégnél 2592 dolgozó foglalkoztatását vizsgálta. A vállalkozások 76, a dolgozók 68 százalékánál találtak szabálytalanságokat.

A dolgozók 19 százalékát feketén foglalkoztatták, azaz nem jelentették be őket és munkaszerződést sem kötöttek velük. Több mint a negyedüknél nem volt meghatározható, hogy ténylegesen mennyi időt dolgoztak, mennyit túlóráztak.

A cégek 58 százaléka be sem jelentette a dolgozóit; 30 százalékuk bejelentette ugyan, de munkaszerződés nélkül dolgoztatta a vagyonőröket.

A vizsgálat szerint az adó- és foglalkoztatási szabályokat úgy igyekeznek kijátszani a cégek, hogy három hónapra vagy még rövidebb időre részmunkaidős alkalmazásban foglalkoztatják a vagyonőröket a fővállalkozónál és annak alvállalkozójánál egyszerre. Így egyik cégnek sem kell a kötelező bérminimumot kifizetni nekik, s más juttatásokra sem szerez jogosultságot a vagyonőr, aki még a túlórapénztől és más pótlékoktól is elesik.

Ám ilyen feltételekkel senki nem menne el vagyonőrnek, ezért a munkáltatók a két részmunkaidős fizetést zsebbe megtoldják még pár tíz ezer forinttal, adómentesen. Így elvileg mindenki jól jár, kivéve az államot. Vagy legalábbis jobban, mintha törvényesen járnának el. A dolgozó nem keres olyan rosszul, mintha a munkaadója szabályosan foglalkoztatta volna, és a vállalkozásnak is maradt némi haszna az amúgy is alacsony áron megszerzett munka után.

Más kérdés, hogy a munkaadók egy része, ha be is jelenti a dolgozóit, nem fizeti be utánuk a járulékot, ami sokszor csak hónapokkal, évekkel később derül ki a dolgozó számára.

Hajléktalan ügyvezetők

Nem tudhatják éppen melyik cég alkalmazásában állnak MTI Fotó: Marjai János

A vagyonőröket foglalkoztató cégek nagy része székhelyszolgáltatónál bejelentett vállalkozás, amit papíron egy külföldi vagy hajléktalan ügyvezető irányít, aki a hatóságok számára utolérhetetlen. Így nem is ellenőrizhetők.

Ezek a vállalkozások a dolgozóikat többnyire

a tudtuk nélkül háromhavonta, olykor még gyakrabban, más céghez jelentik be.

Így mire kiderül, hogy a cég a bejelentett alkalmazottai után semmiféle járulékot nem fizetett, a vállalkozás dolgozóit már rég egy másik cég foglalkoztatja.

Német Ferenc szerint hatósági jogok hiányában a kamara tehetetlen. Sem a feketefoglalkoztatás, sem más munkaügyi szabályszegések ellen nem tud fellépni, és azt sem tudja megakadályozni, hogy a vagyonvélelmi cégek trükközéseihez ne asszisztáljanak azok megbízói.

Vannak azonban biztató jelek jelek – említette Német –, hogy kitörhet a szakma „a magyar gazdaság legfeketébb iparága” kategóriájából. Egyes magáncégek, és nemcsak a nagyvállalatok, mindinkább hajlandók megfizetni a kötelező minimális vállalási díjat, noha nekik nem lenne kötelező. Így az ő vállalkozóiknak már elvileg nem kell trükközniük a tisztes megélhetésért. Cserébe jól képzett szakembereket várnának.

Ám szakember egyre kevesebb van. A vagyonőr szakma munkaerőhiánnyal küzd.

Ma már a pályázatokon mindig nyertes nagy cégeknek is egyre nagyobb kihívást jelent – például – egy-egy nagy tömegeket vonzó fesztivál biztonsági szolgálatának kiállítása. Sok vagyonőr, megelégelve az éhbért és a kiszolgáltatottságot, elhagyta a szakmát. Német több esetről is tud, amikor nagy gyárak biztonsági szolgálatainak dolgozói egyik napról a másikra felmondtak az őket foglalkoztató vagyonvédelmi cégnek, és beálltak a szalag mellé dolgozni abban a gyárban, amelyet addig őriztek, dupla pénzért.

A munkaerőhiány vélhetően továbbra is a fekete- és a szürkezónában tartja a vagyonvédelmi szektort. Német emlékeztetett rá, hogy a szakma már évek óta sürgeti a vagyonvédelem átfogó törvényi újraszabályozását, mindhiába. Tavaly a Belügyminisztérium jogalkotási tervében ugyan szerepelt az új vagyonvédelmi törvény elkészítése, de a nyár közepén törölték.

Az elmúlt három év alatt megduplázódtak a takarítócégek bérköltségei, miközben a megbízóik felé jó esetben is csak húszszázalékos munkadíjemelést tudtak érvényesíteni – mondta Paár Zoltán, a Magyar Tisztátás-technológiai Szövetség (MATISZ) elnöke. Paár a NAV adatait nem kívánta kommentálni. Rámutatott azonban, hogy nem várható változás, amíg a piac nem hajlandó megfizetni a takarítás tényleges költségeit. Magyarországon több mint tízezren rendelkeznek a MATISZ adatai szerint OKJ-s takarítói képesítéssel. Többségüket a munkaügyi központok képeztették ki, de soha nem dolgoztak új szakmájukban.