Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Szegény fekete nő, Amerika Mónikája vagy az USA következő elnöke?

Szegény fekete nő, Amerika Mónikája vagy az USA következő elnöke?

Magyarországról csak egy átlagos műsorvezetőnek tűnik, de Oprah Winfrey felfoghatatlanul hatalmas ember. A megtestesült amerikai álom vasárnap éjjel is tabudöntögető beszédet mondott, úgyhogy nézzük is meg kicsit jobban, hogy ki az az Oprah, aki még a világ leghatalmasabb emberévé is válhat.

Oprah Winfrey-ről két dolgot szokás tudni felénk is:

1. A hozzánk is eljutott amerikai sorozatok és filmek alapján a színvonaltalan szórakozás megtestesítője, leginkább otthonülő háziasszonyok számára.

2. Kicsit az előző állításból következően ő az amerikai Mónika, a The Oprah Winfrey Show pedig értelemszerűen az amerikai Mónika Show.

Az első állítás jogosságát leginkább a Rém rendes családra alapozhatjuk, amiben a semmittevő Peggy Bundy tulajdonképpen egész nap a kanapén ült, és várta Oprah-t, de azért ennyire nem egyszerű a dolog. Bár a sorozat még épp akkor készült, amikor Winfrey valóban klasszikus bulvárral foglalkozott, amiben a híres vendégek leginkább magánéletükről tettek könnyes vallomásokat, ez pedig tonnaszámra hozta a világ dolgai iránt annyira azért nem érdeklődő nézőket is, az 1990-es évek közepétől nagyon tudatosan kezdett nyitni a nagybetűs világ felé témaválasztásban. Egyre erőteljesebben foglalkozott olyan ügyekkel, mint a függőségek, a rákbetegségek vagy geopolitika, és többek közt

ennek a nyitásnak köszönhető, hogy az amerikai celebvilág nem csupa hülyeségeket beszélő haknikirályból áll.

Ezt azzal érte el, hogy a meghívott híresembereket nemcsak vicces történetekről kérdezte, hanem állásfoglalást is kicsikart belőlük, legyen szó feminizmusról, elnökválasztásról vagy az állatok jogairól. A 2000-es évek közepén szinte egyedüliként tehette meg, hogy felhívja a figyelmet az amerikai rapperek nőkkel szemben erőszakos szövegeire, és értelmes vitát tudott folytatni a szcéna szereplőivel.

Fotó: Afro American Newspapers/Gado/Getty Images

A második állítás viszont stimmel, és nemcsak azért, mert Erdélyi Mónikát és Oprah Winfreyt is a keresztnevén szokás emlegetni, hanem mert Mónika Show és az Oprah Winfrey Show közti különbségek nagyon jól érzékeltetik a magyar és az amerikai szórakoztatóipar közti különbségeket is. Ameddig Erdélyi Mónika szintén unatkozó nőknek szánt műsorába kilenc éven át leginkább kétes szavahihetőségű, viszont szívük baját boldogan a világ elé táró átlag vagy átlag alatti embereket hívtak meg ordibálni, addig Oprah már a kezdeti műsoraiban is rendszeresen hívott meg melegeket a műsorába, rengeteg híres és nem híres vendég beszélt az ő műsorában először homoszexualitásáról. Ez az 1980-as évek USA-jában egyáltalán nem volt annyira magától értetődő, mint manapság, Oprah pedig nagyon sokat tett azért, hogy az amerikai átlagemberek ne fertőző betegségként tekintsenek a homoszexualitásra.

Maga a „coming out” kifejezés is az ő műsoraiból ered, így hívják angolul azt, ha valaki először vállalja fel ország-világ előtt a nemi identitását. Egy percig sem lenézve Erdélyi Mónika életművét, Oprah produkciója pontosan annyival tartalmasabb a Mónika Show-ban látottaknál, mint amennyivel a Rolling Stones jobb az Eddánál.

Oprah nagy szerencséje az volt, hogy ilyen korán a társadalom számára fura embereket mutatott be, hiszen az mindig hoz nézettséget, elég csak megnézni Jerry Springer karrierjét, aki tényleg arra épített egy életművet, hogy összeverekedtek a vendégei a stúdióban. Oprah ki tudott emelkedni ebből a közegből, mert empátiával és humorral közelített minden témához, sok erősebb történeten pedig ő maga is elsírta magát. A kritikusok a beszélgetéseit nyilvános gyónásokhoz hasonlították, mivel bizalmaskodó stílusával sokszor olyan dolgokat mondatott ki vendégeivel, amiket eredetileg nem akartak vagy nem mertek volna.

Winfrey persze nem a semmiből lett több generáció társalkodója, a háttere is tökéletesen adott: egy fekete nő, aki saját bevallása szerint olyan mélynyomorban nőtt fel, hogy ruha helyett krumpliszsákban kellett járnia néha iskolába. Mivel 9 évesen nemi erőszak áldozata lett, 14 évesen pedig már terhes volt, de elvetélt, tényleg minden adott lett volna hozzá, hogy ő legyen a sokadik tragikus sorsú fiatal, aki heroinistaként végzi az utcán, de Winfrey óriási küzdelmek árán nemcsak kitüntetéssel végezte el a középiskolát, de egy szónokverseny megnyerése után ösztöndíjjal került a Tennessee Egyetemre, itt már újságíróként is dolgozott.

fotó: Kevin Mazur/Hand in Hand/Getty Images

Az első munkáját egy kis, chicagói tévénél kapta, ahol bemondó volt, viszont érzelmes stílusa miatt a főnökei átrakták egy beszélgetős műsorba. A talk-show neki köszönhetően a nézettségi listán az utolsó helyről néhány hónap alatt az elsőre ugrott. A sikert látva a műsort 1986-ban Oprah Winfrey Show-ra keresztelték át, az ország pedig azzal szembesült, hogy

egy fekete nő leuralta azt a műfajt, amit évtizedeken keresztül szigorúan fehér férfiak műveltek.

1993-ban már 36 millió néző kísérte figyelemmel a popsztár Michael Jacksonnal folytatott beszélgetést, ez azóta is az ország történetének negyedik legnézettebb műsora. Érdekes, hogy 2011-ben épp Michael Jackson miatt döntött úgy, hogy lezárja évtizedek óta futó műsorát: egy, az énekesről szóló cikket olvasott, ami arról szólt, hogy az énekes első számú problémája az volt, hogy nem vette észre, a Thriller mennyire megismételhetetlen lemez volt. Saját bevallása szerint ezek után gondolta úgy, hogy nem szerette volna, ha valaha is azt mondják rá, hogy már három éve vissza kellett volna vonulnia. Közben a Harvard díszdoktora lett.

Elnöki érdemrend Barack Obamától. fotó: Gettyimages/Leigh Vogel/WireImage

Magyarországról nézve tényleg nagyon nehéz elképzelni azt, amit Oprah maga köré épített: az egy dolog, hogy nagyon sok pénze van (ő a világ leggazdagabb afroamerikai nője), hiszen végülis sok pénze Csányi Sándornak is van, de Csányival ellentétben Oprah Winfrey szavára annyira illik figyelni, hogy sokak szerint már inkább egyháza van, mint rajongói. Az amerikai zsargonban létezik az Oprah-hatás kifejezés: ha Oprah megemlít valamilyen terméket vagy márkát, azonnal kimutathatóan fellendültek az eladások, de

a becslések szerint Barack Obama egykori amerikai elnöknek is nagyjából egymillió szavazatot hozott pusztán az, hogy Winfrey nyilvánosan kezdte támogatni.

Minden szerző álma bekerülni Oprah rendszeresen megjelenő könyvajánlóiba, mert ha szerinte jó, akkor az a könyv biztosan bestseller lesz. Sokatmondó adat még, hogy amikor 2009-ben már rég minden az online előretöréséről és a nyomtatott sajtó haldoklásáról szólt, az Oprah Magazine – aminek minden címlapján ő szerepel – hat százalékkal növelni tudta eladásait.

Oprah Winfrey Michelle Obamával.
fotó: Cheriss May/NurPhoto via Getty Images

Ezek után nem is lehetett kérdés, hogy a vasárnap leginkább a filmiparon belüli szexuális zaklatásokkal és nemi egyenlőtlenségekkel árnyékolt Golden Globe-on neki kell kapnia az életműdíjat, amit természetesen még soha nem vehetett át fekete nő. A díj átvételekor mondott beszéde pedig természetesen az egész gála csúcspontja volt.

„Ma este szeretném kifejezni a hálámat a nők iránt, akik évekig elviselték a bántalmazást és a velük szembeni visszaéléseket, mert – ahogy az én édesanyámnak is – gyerekeik voltak, akiket etetni kellett, befizetendő számláik voltak, és voltak megvalósítandó álmaik. Ezek azok a nők, akiknek soha nem fogjuk megtudni a nevét. Háztartásbeliek és földművesek. Gyárban dolgoznak, éttermekben, vagy egyetemeken mérnöknek, orvosnak, tudósnak tanulnak. Részei a tech világnak, a politikának és a pénzügyi életnek. Ők a sportolóink az Olimpián és a katonáink a hadseregeben.”

Fotó: MTI/AP/NBC/Paul Drinkwater

Oprah ezután egy 1944-ben történt esetet idézett fel: hat férfi megerőszakolt egy templomból hazafelé tartó fekete nőt, Recy Taylort. A brutális támadás végül országszerte hatalmas felháborodást keltett, viszont új lendületet adott a polgárjogi mozgalomnak. A mindössze pár nappal ezelőtt 97 évesen elhunyt Taylor példáját hozta fel a szomorú, de lezárt múltra utalva:

„Ő, ahogy mi is, túl sokáig éltünk egy olyan kultúrában, amit tönkretettek a brutálisan erős férfiak. Túl sokáig nem hallották meg, és nem hittek azoknak a nőknek, akik ki merték mondani az igazságot ezeknek a férfiaknak a hatalmáról. De az ő idejük most lejárt.

Azt szeretném, ha minden lány, aki nézi, tudná, hogy új nap kel fel a horizonton.

Ha pedig felkel, az a rengeteg csodálatos nőnek köszönhető – akik közül sokan most is itt ülnek – és a számos fantasztikus férfinak is, akik azért harcolnak, hogy olyan vezetők legyenek, akik elvisznek minket abba a világba, ahol soha többé nem kell senkinek azt mondania, hogy: me too.”

A Hollywoodban fejüket felütő problémákra ezt leszámítva elég kesztyűs kézzel reagáló díjátadó egyértelmű csúcspontja volt Oprah Winfrey beszéde, és talán senkitől nem lett volna ennyire hiteles, mint a társadalom legaljáról érkező, mostanra az ország egyik legbefolyásosabb figurájává nőtől.

A beszéd óta újra felerősödtek azok a hangok, amik szerint a most 63 éves Winfreynek indulnia kéne az amerikai elnökválasztáson 2020-ban. Senki ne lepődjön meg, ha tényleg megtörténik.

források: Vanity Fair, Thought Co, Guardian

kiemelt kép: Paul Drinkwater/NBCUniversal via Getty Images