Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Minimálbér-ígéretek: a Munkáspárt nyerte a „a kié nagyobb” kampányt

Minimálbér-ígéretek: a Munkáspárt nyerte a „a kié nagyobb” kampányt

Az ellenzéki pártok – választási győzelmük esetén – tovább emelnék a január elsejétől nettó 92 ezer forintra nőtt havi minimálbér összegét. A kampányígéret-versenyt a Munkáspárt nyerte 200 ezerrel, de a többiek is bemondtak 100-150 ezret.

Mint a rendszerváltás óta oly’ sokszor, a legtöbb politikai hasznot hozó kampányígéreteknek ezúttal is azok tűnnek, amelyek a választókat vastagabb pénztárcával kecsegtetik. Ennek jó fokmérője az, hogy melyik párt mekkora minimálbért ígér kormányra kerülése esetén. A pártok ezen ígéretét annak apropóján gyűjtöttük össze, hogy január elsejétől a bruttó minimálbér összege 138 ezer forintra nőtt, ami nettóban 91.770 forintot jelent. Ennél minden ellenzéki párt többet ígér.

A Fidesz nem vacakol ígéretekkel

Nem véletlenül csak ellenzéki pártokról írunk. A Fidesz-KDNP kampányígéretét nem tudtuk számszerűsíteni, lévén, hogy a kormánypártoknak nincs sem közös, sem pedig önálló választási programjuk néhány hónappal a parlamenti választások előtt. És információink szerint nem is lesz.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

A Fidesz ugyanis a jelek szerint úgy vág neki a 2018-as kampánynak, ahogy a 2014-esnek is: nem készített szakpolitikai programot, nem tájékoztatja potenciális szavazóit vízióiról, elképzeléseiről, nem mutatja be nekik – később rajta számon kérhető – terveit.

Vagyis a kormánypártok programja a sorosozás mellett ezúttal is kimerül a „folytatjuk” szlogenben. Emlékezetes: 2014-ben Orbán Viktor a Facebookján hozta nyilvánosságra a világtörténelem talán legrövidebb, egyszavas választási programját, amit bővebben is csak két szóban foglalt össze.

Az emelés a vállalkozásokon csattan

Akárhogy is, egy esetleges minimálbér-emeléssel a hatalmon lévő vagy éppen hatalomra kerülni igyekvő pártok nem sokat kockáztatnak. Hiszen ennél éppen az a trükk, hogy az emelés nem az államnak, a központi költségvetésnek, hanem a munkáltatóknak jelent többletterhet.

A minimálbér-emelés ugyan az államot, mint foglalkoztatót is érinti, ám a versenyszférában megemelt bérek után befizetett plusz adók és járulékok általában többet is hoznak a költségvetésbe. Vagyis a minimálbér-emeléssel az állam és a munkavállalók is nyernek, de a cégek veszítenek.

Egyszer nagyon, egyszer semennyit nem nőtt

A minimálbért 1988-ban vezették be, összege havonta bruttó 3000 forint volt. Ezt követően gyorsan, öt év alatt a háromszorosára nőtt: 1993 év elejétől már 9000 forint volt. Ezután viszont a növekedés lelassult, az összeg újabb triplázódásához már hét év is kevés volt: 2000-től 25 500 forint volt a bruttó minimálbér. Az első nagy ugrás a rendszerváltás után az első Orbán-kormány alatt következett be:

egy év alatt 56,8 százalékkal nőtt a minimálbér összege, így lett 2001-re 40 ezer forint.

Ekkora arányú növekedés sem addig, sem azóta nem volt. Az első Orbán-kormány jelentős emelését némi visszaesés követte, amikor az időközben 50 ezer forintra nőtt minimálbért a következő, a Medgyessy-kormány egyáltalán nem emelte 2003 év elején. A rendszerváltás óta ez volt az egyetlen olyan év, amikor nem nőtt a minimálbér összege – ezt azonban ellensúlyozta a Medgyessy-kabinetnek azóta is felrótt, az ország teherbíró-képességét figyelembe nem vevő 100 napos programja. 2004-től aztán ismét emelkedett a minimálbér összege, bár a ’90-es évek elején tapasztalt jelentős évenkénti növekedést arányaiban már nem tudta megismételni a mindenkori minimálbér.

A Munkáspárt havi nettó 200 ezret ígér

A minimálbér-emelés vagy éppen a minimálbér adómentessé tétele a legtöbb ellenzéki pártnál megjelenik ígéretként, még ha nem is feltétlenül számszerűsíthető formában. Amelyeknél igen, azok között a legnagyobbat a Thürmer Gyula vezette Munkáspárt ígéri. Ők nem aprózták el, hiszen a jelenlegi minimálbér több mint dupláját ígérik kormányra kerülésük esetén: havi nettó 200 ezret.

A Thürmer-párt programja alapvetően is a munkásokra, a szegényekre és a kiskeresetűekre koncentrál, már a bevezetőben is az olvasható: „Ha Ön milliárdos, szupergazdag, ne olvassa tovább! Ez a program nem önnek szól!” Pontosabban azért egy kicsit mégis, hiszen a harmadik oldalon már szerepel az „egyszeri, 45%-os vagyonadó kivetése a milliárdosokra, szupergazdagokra”.

Az LMP -vel 10-ből 9-en jól járnának

Az LMP is jelentősen növelné a nettó minimálbért. A még tavaly nyilvánosságra hozott programjukban az akkori, nettó 85 ezer forintos minimálbér 30 százalékos emelését ígérték 2018-ra. Ez éppen 110 ezer forintra jön ki, ami a már megemelt idei összegnél is 20 százalékkal magasabb. A párt adómentessé is tenné a minimálbért.

Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

Az LMP a munkavállalói járulékok csökkentését is ígéri. A közszférában a bértáblát a minimálbérhez kötnék. Progresszív, többkulcsos adórendszer-javaslatuk a párt számításai szerint a 0, a 12 és 24 százalékos személyi jövedelemadó-kulcsokkal az emberek 90 százalékánál több pénzt hagyna.

Gyurcsányék visszafogottan ígérnek

Kerüli a számháborút Gyurcsány Ferenc pártja, amely a többieknél jóval visszafogottabb ajánlatot tesz. A következő parlamenti ciklus végére ígérnek csak 110 ezres nettó minimálbért – tudta meg a Zoom.hu a párt politikusától, Arató Gergelytől. A párt programja is azt írja: öt éven keresztül az infláció felett 3-5 százalékkal növelnék a minimálbért.

A DK nem híve a választási évben tett egyszeri, jelentős emelésnek, inkább hosszú távon kiszámítható mechanizmusban, átfogó bérmegállapodásban hisz.

Arat Gergely hozzátette: a minimálbér-emelkedéssel párhuzamosan a kisvállalkozásokat és a hátrányos helyzetű térségekben működő cégeket járulékcsökkentéssel kompenzálnák.

Az MSZP havi nettó 100 ezret ígér

Ahogy az MSZP programjáról elsőként író Zoom.hu beszámolt, a szocialistáknak az igazságos közteherviselést célzó javaslata szerint nettó 100 ezer forintnál senki nem kereshetne kevesebbet, vagyis ennyi lenne a nettó minimálbér – ez mintegy 10 százalékkal magasabb összeget jelentene a mostaninál.

Tegyünk igazságot! – ez az MSZP programjának címe, a kampány arca pedig Kunhalmi Ágnes Forrás: MTI/Zoom

Az MSZP többkulcsos adórendszert is bevezetne, beemelve programjába a Botka-féle „Fizessenek a gazdagok!” retorikát. A Zoom.hu erről is írt: ez azt is jelentené, hogy átlagkereset alatti jövedelem után havi 15 ezer forintos adó-visszatérítés járna, míg a havi 700 ezer forintos jövedelemre 10, az egymillió forint feletti részre 20 százalékos különadót vetnének ki.

A Párbeszéd nettó 150 ezret ígér

A Párbeszéd választási programja a legbőkezűbb a Munkáspárté után, mivel javaslatuk szerint a nettó minimálbér 150 ezer forint lenne. Továbbá a párt a gyerekek után havi 30 ezer, a felnőtteknek pedig havi 60 ezer forintos alanyi jogon járó alapjövedelmet ígér, hangsúlyozva, hogy az alapjövedelem nem csodaszer, de egy új társadalmi, gazdasági berendezkedésnek lehet a kiindulópontja.

Az Együtt ugyanakkor nem ígér konkrét számot, viszont ígér új gazdaságpolitikai megközelítést – tudta meg a Zoom.hu Spét Judit elnökségi tagtól. Felhívta a figyelmet, hogy

az állami-önkormányzati szférában gyakran nincs meg a fedezete a minimálbér-emelésnek, így egyre több közmunkást alkalmaznak,

pedig az ő nettójuk csupán a minimálbér 60 százaléka.

A Fodor Gábor-féle Magyar Liberális Párt szerint is a jelenleginél magasabb összegű minimálbért látna kívánatosnak. Azt is bírálják: 25 évre volt szükség ahhoz, hogy a nettó minimálbér elérje legalább a létminimum szintjét, ami elfogadhatatlan. A párt szerint a minimálbér-emelésnek a gazdaság teljesítményéhez kellene igazodnia.

A Jobbik a bérunióban hisz, de mi az?

Azonos munkáért egyenlő bért Párizstól Nemesmedvesig, Malmőtől Battonyáig! – kétségkívül népszerű kezdeményezés a Jobbik béruniós kampánya, amely a választók széles rétegét érintő kérdésre keres választ: miért lehet ugyanazzal a munkával Nyugat-Európában a magyar bérek négy-ötszörösét is megkeresni? A probléma ennél azonban bonyolultabb, mert a megélhetés költségei, a legtöbb áru és szolgáltatás ára között is van ekkora különbség Nyugat- és Kelet-Európa között. A Zoom.hu is írt arról, hogy Bokros Lajos volt pénzügyminiszter ízekre szedte a Jobbik béruniós kezdeményezését, amit röviden úgy jellemzett: az egy „kapitális baromság”.