Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Meddig juthat el egy viccpárt a politikában?

Meddig juthat el egy viccpárt a politikában?

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 2018-ban először indul el az országgyűlési választáson. A parlamenti küszöbtől ugyan messze vannak, de európai példák sora bizonyítja, hogy a viccpártokból is válhat komoly politikai tényező.

Nemzetközi szinten is kevés az olyan viccpárt, amely évtizedes múltra tekinthet vissza. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt viszont 2006 januári alapítása óta már aktív résztvevője a hazai politikai életnek, bár az első hivatalos megmérettetésükre tavaszig még várni kell. A szervezet a 2014-es önkormányzati választások előtt nem sokkal lett bejegyzett párt (a határidő előtt 16 perccel fogadták el a regisztrációjukat), de az önkormányzati választásokon való induláshoz aláírásokat is gyűjteniük kellett volna.

A kétfarkúak az utóbbi években jelentős erőfeszítéseket tettek arra, hogy a közvélemény azon része is megismerje őket, akiket nem csak a politika vicces oldala érdekel. Például 2015-ben, 33 millió forintot gyűjtöttek össze a kormány migránsellenes kampányát kifigurázó plakátokra, és 800 felületet sikerült kibérelniük. A 2016-os népszavazás előtt is hasonló nagyságrendű összeget dobott össze négyezer támogatójuk: a BBC százezer euróra becsülte az ellenkampányra fordított összeget.

Kampány-ellenkampány Fotó: Facebook/MKKP

A népszavazás eredménye már valamit jelzett a Kétfarkú Kutya Párt erejéből. Budapesten sikerült közel 12 százalékot rávenniük az érvénytelen szavazásra, és országosan is 6 százalék felett volt az érvénytelen voksok aránya: 225 ezren dobtak be így a szavazólapot az urnákba, míg a külképviseleteken leadott szavazatok 13,28%-a is érvénytelen lett. Az eredményen felbuzdulva Kovács Gergely már akkor azt mondta, hogy az országos lista állítása nem megoldhatatlan kihívás 2018-ban.

Bár a népszerűségüket 1-3% közé teszik a közvélemény-kutatók, a Facebookon övék a második legkedveltebb pártoldal 260 ezer kedvelővel, csak a Jobbik előzi meg őket és még a Fidesz oldalát sem kedvelik ennyien. Ugyanakkor az elemzők nem látnak túl sok esélyt arra, hogy jövő tavasszal bejussanak a parlamentbe.

Európai példák – Európai Parlament

Az Európai Parlamentbe való bejutáshoz viszont nem kell elérni az 5%-os küszöböt. Például a német humorpárt 2004-es alapítása után nem egész tíz évvel – olyan ígéretekkel, mint Svájc körbefalazása, vagy a berlini fal visszaállítása – már bejutott az EP-be. A Die Partei a Facebookos aktivitás szempontjából is követendő példa lehetett a Kétfarkúaknak. 320 ezer kedvelőjük versenyképes a legnépszerűbb párt, a szélsőjobboldali AfD kedvelőinek számával. (A két koalíciós pártnak, a CDU-nak és a CSU-nak összesen sincs annyi kedvelője, mint az AfD-nek.) Politikai erejüket jelzi az az akció is, amikor megszerezték több AfD-s Facebook-csoport jelszavát, nyilvánossá tették a zárt csoportokat, és trollkodni kezdtek az adminisztrátorok nevében. A Die Parteinek ráadásul ifjúsági szervezete is van, amit Hintner Jugendnek neveznek, ami nevében is a korábbi nemzetiszocialista pártot, az NSDAP-t parodizálja ki.

A viccpárt jelensége különösen érdekes Belgiumban, ahol a 18 év felettieknek kötelező részt venniük a választáson. Így azok is voksolni kényszerülnek, akik kiábrándultak az összes pártból vagy elegük van a politikából – ezt akarta kihasználni a 2005-ben alakult NEE nevű párt. Kezdetben csak annyit ígértek, hogy beülnek a parlamentbe, és minden javaslatot leszavaznak majd, később viszont ezt megváltoztatták, és azt ígérték, hogy nem is vennének részt az üléseken. A 2007-es parlamenti választásokhoz viszont az sem volt elég, hogy a 25 éves pártvezető, Tania Derveaux levetkőzött egy plakát kedvéért: a reklám nagyobb sikert aratott az interneten, mint a szavazófülkékben, ahol csak 0,18% választotta őket. Végül abban az évben fel is hagytak a politizálással.

Tania Derveaux Fotó: Mark Renders/Getty Images)

Akiknek már sikerült

Egy humorpárt felfuttatásához nem mindig kellenek hosszú évek. Szerbiában 2016 márciusában hozta létre Még nem kóstoltad a töltött káposztát nevű pártját a 24 éves Luka Maksimovic. Ő Beli becenévvel kezdett politizálni, ami az öltözékére utal. Legtöbbször ugyanis fehér öltönyben jelenik meg a nyilvánosság előtt, sok ékszert hordott, és luxusautóval közlekedett. A gengszterparódia annyira jól sikerült, hogy áprilisban Maksimovic szülővárosában, Mladenovacban a helyi választásokon 21%-ot szerzett, pártja pedig 13 mandátumot szerzett az 55 fős önkormányzatban.

Beli fehér lovon, fehér öltönyben jelent meg a szerb poltikában Forrás: Youtube

Az igazi áttörést viszont a 2017-es elnökválasztás hozta meg Belinek: három héttel a választás előtt bejelentette, hogy elindul Aleksander Vucic ellen, és össze is gyűjtötte a szükséges tízezer aláírást, pontosabban 12 700-at. Belit a YouTube-videóknak köszönhetően százezrek kezdték el támogatni, és napokon belül maga mögé utasította Vucic összes többi ellenfelét: közvetlenül a választás előtt már a második helyen szerepelt a közvélemény kutatásokon. Olyan ígéreteket tett, mint Koszovó visszacsatolása Szerbiához, és hogy megszakítja az ország kapcsolatát az IMF-fel. Beli végül 345 ezer szavazatot gyűjtött, ami a harmadik helyre volt elég.

Ami Maksimovicnak önkormányzati szinten nem sikerült, az Jón Gnarrnak igen: az izlandi humoristát a Legjobb Párt színeiben megválasztották Reykjavík polgármesterének a 2010-es választáson. A gazdasági válság 2008 végén olyan mértékben érintette Izlandot, hogy az Economist az izlandi bankok összeomlását az ország méretéhez viszonyítva a valaha volt legnagyobb gazdasági összeomlásnak nevezte. Az északi országot összesen 340 ezren lakják, ami Veszprém megye népességének felel meg. A válság miatt kétségbeesett, kis létszámú közösségben hamar elkezdett terjedni a Legjobb Párt híre, és annyira sikeres volt a népszerűsítés, hogy a közvélemény-kutatások 40 százalék feletti győzelmet jósoltak Gnarrnak, aki pálmafákat ígért a reykjavíki tengerpartra. Ez a választók 34,7%-ának tetszett, Gnarr pedig négy évig vezethette – a szociáldemokratákkal együtt – a fővárost.

A sörtől Darth Vaderig

Az évtizedes kommunista uralom alól szabaduló országokban az 1990-es évek elején elkezdtek kialakulni a sörpártok. Ukrajna, Oroszország, Fehéroroszország és Csehszlovákia is megalapította a saját sörpártját, a legsikeresebb viszont a lengyel Sörimádók Párja lett, akik – leginkább azzal, hogy a vodka helyett a sört népszerűsítették – 3%-ot értek el az első szabad választásokon. Ezzel az eredménnyel 16 helyet kaptak a Szejmben, viszont nem sokkal később kettészakadtak: a párt egyik része a Demokrata Unió mögé állt be, másik részük pedig a liberális demokratákkal olvadt össze. A rendszerváltás utáni bizonytalan politikai helyzet is kedvezett a Sörimádók Pártjának.

Az ukrán sörpártnak nem sikerült az, ami az utóbbi nyolc-tíz évben az Internet Pártnak igen. Utóbbi abban is különbözik a többi viccpárttól, hogy nem humoristák alapították, hanem egy hacker és egy nehézsúlyú thai-boksz bajnok. 2015 végén azzal szereztek nemzetközi ismertséget maguknak, hogy Darth Vaderré maszkírozták az odesszai Lenin-szobrot. Egy hasonló nevű jelölt mellett Chewbaccát és Yodát is sikerült elindítani a parlamenti választásokon. A párt végül 0,36%-ot ért el, ami messze volt az 5%-os küszöbtől.