Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Harc a „kispöcsű” petárdázók és a „felelőtlen” állattartók között

Harc a „kispöcsű” petárdázók és a „felelőtlen” állattartók között

„Aki petárdázik, annak kicsi a pöcse!” Ez a mondat számtalan fényképes feldolgozásban minden év végén körbejárja az internetet, a jelek szerint zéró hatással. Vagy még az lehet, hogy az ország nagy részének tényleg kicsi.

Mindenesetre január első napjaiban a népi játék második felvonásaként a világhálót elöntik az elveszett kutyákról készült fotók. Köztük volt egy fiatal németjuhászé, akinek Szolnokon valamilyen pirotechnikai eszköz szétroncsolta az egyik mancsát. A kutyát egy járókelő találta meg, aki a rendőrségtől kért segítséget. A kiérkező járőrök a szolgálati autóban lévő elsősegélynyújtó eszközökkel ellátták a kutyust, steril kötszerrel bekötve a lábát.

További segítséget a helyi civil állatvédőktől kértek, akik ideiglenesen magukhoz vették a kutyát, és az interneten kértek segítséget a németjuhász elhelyezéséhez.

Ezt látta meg Balázs Teréz, az Állat- és Természetvédők Budaörsi Egyesülete titkára, a Budaörsi Állatmenhely egyik vezetője. Mint a Zoom.hu-nak elmondta, autóba ült és elhozta a kutyát, aki az Éva nevet kapta. Kiderült, Évának olyan súlyosan roncsolódott a mancsa, hogy valószínűleg amputálni kell a lábát.

Így is lett, a műtétet szerdán elvégezték, a kutya jól van. Ízület fölött kellett csonkolni a lábát, ha meggyógyul, a tervek szerint protézist kap majd. Az operációt végrehajtó orvos szerint elképzelhető az is, hogy nem petárda, hanem valamilyen csapda roncsolta szét a németjuhász lábát. Éva egyébként nagyszerű kutyának tűnik. Mivel nincsen benne chip és a gazdája sem jelentkezett érte, ha felépül, örökbe adják.

Az idei szilveszter országosan sokkal rosszabb volt a bepánikolva világnak eredő kutyák szempontjából, mint a tavalyi – mondta el a Zoom.hu-nak Schneider Kinga, a Noé Állatotthon Alapítvány szóvivője. Konkrét számokat nem tudott mondani, hiszen ilyen összesítés nem létezik. Hozzátette: ugyanakkor ég és föld a helyzet a chipezés bevezetése előtti időkhöz képest, akkor ugyanis a kutyák többsége soha nem került haza. Január első két napjában hozzájuk körülbelül húsz kutyát vittek be, ezek többségét már sikerült visszajuttatni a tartóikhoz.

A képre kattintva galéria nyílik. Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

A történetnek azonban itt nincsen vége: jellemzően sokan vannak, akik szilveszterkor befogadnak egy-egy elszökött kutyát, és csak néhány nap múlva fordulnak az állatvédőkhöz, amikor újból beindulnak a hétköznapok.

A budaörsiek állításuk szerint szerencsés helyzetben vannak, a településen az országos átlaghoz képest jobb az állattartási kultúra, így hozzájuk általában viszonylag kevesebb kutyát visznek be szilveszterkor, mint máshol. Idén négyet, közülük kettőt már sikerült visszajuttatni a családjához. Éva a harmadik, a negyedik pedig egy kis fehér puli, aki elképesztően rossz állapotban van.

A képre kattintva galéria nyílik. Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

Rettentően sovány, ennek megfelelően hatalmas az étvágya, a szőrét teljesen le kell nyírni, annyira átnemezesedett és vélhetően valamilyen bőrbetegsége is van. Míg mi a félelmében még mindig remegő kutyát fotóztuk, két újabb kutya érkezését jelentették be telefonon az egyik gondozónak.

A menhely egyik alapítója, Bártfay Zoltánné, Gabi néni arra is felhívta a figyelmet, hogy idén volt olyan kutya, amelyik félelmében szabadulni próbálva a láncáról, felakasztotta magát és meg is fulladt. Másokat meg elütöttek. A hangos ünnepeken, szilveszterkor, augusztus 20-án a gazdáknak gondoskodniuk kéne arról, hogy az állataik biztonságban legyenek – mutatott rá.

A képre kattintva galéria nyílik. Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

Való igaz: minden évben cikkek tucatjai hívják föl a figyelmet arra, hogy a petárdázás, tűzijáték milyen sokkos állapotot okozhat az állatokban, mégis december 31-én délután is rengeteg kutyát sétáltattak póráz nélkül a magabiztos gazdák, míg számtalan udvari házőrzőt nem engedtek be a házba.

A gyepmesteri telepeken – nem mindenhol, mert vannak olyanok, amiket állatvédők üzemeltetnek – a leadott kutyákat a törvény szerint két hétig tartják meg, utána elaltatják őket. Éppen ezért az állatvédők pánikszerűen igyekeznek minden ebet kimenteni és elhelyezni: első körben egymás közt. Gabi néni szerint a rendszer nem jó, mert az állatvédőknek fizetniük kell azért, hogy elhozhassák a jószágokat, holott ezzel megmentik őket.

A képre kattintva galéria nyílik. Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

Hozzátette: a gazdákkal is rengeteg a baj, nem csak azért, mert szilveszterkor felelőtlenek. Sokan vannak, akik játékszernek veszik a kutyát, aztán ha megnő, vagy megunják, leadják valamelyik menhelyen.

Fontos lenne az ivartalanítás is – hívta fel a figyelmet -, hogy kevesebb kóbor kutya legyen. Erre külföldön már vannak jó példák, az ivartalanítás költségeit le lehet vonni az adóból, vagy központilag támogatják, ugyanakkor akik nem végeztetik el a műtétet, azok adót fizetnek.

A HEROSZ Budapesti Állatotthonnál elmondták, rengeteg kutya elhelyezésére lenne igény ezekben a napokban, erre azonban nincsen mód, mert a menhely, hasonlóan a többihez, egész évben tele van. Náluk például hatvan kutyát tudnak elszállásolni, az örökbefogadások nyomán szinte mindig van 1-2 szabad férőhely, de ez édes kevés most. Szilveszter után rengetegen keresték fel őket, hogy segítsenek a talált kutyák chipjének – így gazdáik – azonosításában. Mint mondták, rengeteg önzetlen emberrel találkoztak, akik időt és benzint nem sajnálva segíteni próbáltak az utcán összeszedett kedvenceknek.

A képre kattintva galéria nyílik. Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

A helyzet nem egyszerű, mert a chip megléte önmagában semmit nem jelent, lehet, hogy beültették a kutyába, de sokszor előfordul, hogy elfelejtik regisztrálni, így azon nincsenek adatok. Ez a gazdák felelőssége, mert ha máskor nem, az évenkénti oltásokkor lekérdeztethetik az adatokat az állatorvostól. Alkalmasint attól, aki elfelejtette felvinni az adatokat a rendszerbe. Az, hogy a chip nincsen regisztrálva, illetve leellenőrizve, azt is jelenti, hogy sokan a kötelező oltásokat sem adatják be kedvencüknek.

És persze még mindig rengeteg kutya él – az egyébként kötelező – chip nélkül, ezeket nincsen esély beazonosítani, hacsak valaki fel nem ismeri őket.

A képre kattintva galéria nyílik. Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

Létezik egy internetes oldal, a PetVetData, ami a mikrochipes állatazonosítóval és/vagy EU-s állatútlevéllel rendelkező kisállatok nyilvántartására szolgál.

Az állatvédők szerint ezzel csak egy baj van: a tulajdonos adataihoz csak az oldalra belépési jogosultsággal rendelkező állatorvosok férhetnek hozzá. Így a leolvasóval rendelkező menhelyek csak annyit tudnak mondani az utcán összeszedett kutyákkal hozzájuk érkezőknek, hogy van-e értelme állatorvoshoz vinni őket, hogy kiderülhet-e ki a gazdájuk. A budaörsi menhelyen dolgozók tapasztalata szerint a kutyák 60 százalékában van chip.

A Debreceni Kutyaház Állatotthonban egy önkéntest sikerült elérni, mint mondta, aki nyilatkozhatna, az éppen állatorvosnál van, mert szilveszterkor sok állat meg is sérül a petárdáktól, tűzijátékoktól.

A képre kattintva galéria nyílik. Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

Nem csak az állatok, az emberek is megzavarodhatnak mások szilveszteri ünneplése miatt. A Paraméter.sk beszámolója szerint a tűzijáték és a petárdák robbanása hatására menekült el csöllei otthonából szilveszter éjjelén egy 90 éves férfi, akit azóta sem találnak.

A tűzijátékok betiltásáért aláírásgyűjtés indult a peticiok.com oldalon, amit cikkünk megjelenéséig több, mint 27 ezren szignóztak. A petíció részletesen felsorolja, milyen károkat okozhat a szilveszteri rakétázás. Mint olvasható, nem csak a kutyákat, vad- és háziállatokat, idős embereket rémíti halálra, de a tűzijátékok hanghatása a csecsemőknek is maradandó pszichés károsodást okozhat.