Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Négymillió magyar tart attól, hogy az utcán is eldurvul a helyzet a választások előtt

Négymillió magyar tart attól, hogy az utcán is eldurvul a helyzet a választások előtt

Minden második magyar választó szerint idén tovább növekszik majd a társadalmon belüli feszültség, amely erőszakos politikai demonstrációkban is testet ölthet – derül ki a Policy Agenda közvélemény-kutatásából, amely a Zoom.hu megbízásából készült.

Az országgyűlési választáshoz közeledve egyre többször kerül szóba a magyar társadalom politikai alapú megosztottsága. A telefonon megkérdezettek mindössze 2 százaléka mondta azt, hogy nem érzékel a társadalmon belül valódi feszültséget, de az abszolút többség (52 %) szerint ez még növekedni is fog 2018-ban. A kutatás szerint – amely ezer fős reprezentatív mintán, december 12. és 18. között készült – 31 százalék számít arra, hogy nem változik a magyar társadalmon belüli feszültség.

A két nagy ellenzéki tömb (Jobbik és a többi baloldali-liberális párt) szavazóinak 70 százaléka gondolja azt, hogy 2018-ban nőni fog a társadalmi feszültség. A rejtőzködő/bizonytalan szavazók 54 százaléka szintén ezt gondolja. Ezzel szemben a kormánypárti szavazóknak csak 36 százaléka tart ettől. A két szavazóbázis gondolkodása közötti különbséget jól mutatja, hogy azoknak a választóknak, akik azt érzik, hogy Magyarországon nincsenek is valódi társadalmi feszültségek, 62 százaléka kormánypárti szavazó, míg jobbikos (10 %), baloldali-liberális (10 %), és rejtőzködő/bizonytalan (17 %) jóval kevesebb van köztük.

Célt ért a kormánypropaganda

Az elmúlt évi kormányzati kommunikáció központi eleme volt, hogy forró őszre, erőszakos tüntetésekre készülnek az ellenzéki pártok. Ez a jóslat – nem meglepő módon – megmaradt a kommunikációs panelek szintjén, arra viszont jó volt, hogy a Fidesz érdekeinek megfelelően tematizálja a közbeszédet. Ez részben sikeres is volt, hiszen a Policy Agenda kutatásából kiderül, hogy a válaszadók 49 százaléka számít 2018-ban erőszakos politikai demonstrációkra, míg 44 százalék nemmel válaszolt, 7 százaléknak pedig nem volt véleménye erről a kérdésről.

A Jobbik szimpatizánsainak 63 százaléka számít erőszakos demonstrációkra, a baloldali-liberális szavazói tömb 57 százaléka, a rejtőzködő/bizonytalan szavazók 47 százaléka, míg a legkevesebb a kormánypártok szavazói között hisznek ebben, csak 44 százalék mondta ezt. A fővárosban élők 40 százaléka véli úgy, hogy kell erőszakos politikai tüntetésekre számítani 2018-ban, ezzel szemben a kisebb városokban, falvakban élőknek a fele gondolja ezt. A megyei jogú városokban lakók számítanak leginkább (59 %) a helyzet radikalizálódására.

Ha pénz van, minden van?

A Policy Agenda kutatásából az is kiderül, mit várnak a magyarok a következő időszaktól, azon belül is a gazdaság fejlődésétől. A cég emlékeztet arra, miközben 10 százalék feletti béremelkedés volt 2017-ben és a minimálbér-emelésnek köszönhetően idén is tovább javulnak a magyar fizetések, nehéz lesz azzal kampányolni az ellenzéknek, hogy „rosszabbul élünk, mint nyolc éve…”

A kutatás során ezt igazolták vissza a válaszadók is, hiszen 30 százalék jobb gazdasági eredményeket vár, mindössze 18 százalék gondol pesszimistán a jövőre.

Pártpreferenciákat vizsgálva nem meglepő, hogy a legoptimistább a Fidesz-tábor: 54 százalékuk gondolja azt, hogy az idei év jobb lesz gazdasági szempontból a tavalyinál. A Jobbik szavazóinál ugyanez az arány 22 százalék, míg a baloldali-liberális szavazói tömbnél csak 12 százalék.

A választási tartalék szempontjából érdekes megnézni, hogy mit gondolnak azok a választók, akik még nem tudják, kire szavaznának, illetve nem mondják meg pártpreferenciájukat. Ebben a rétegben 22 százalék gondolkodik úgy, hogy az idei év jobb lesz, és 17 százalék véli úgy, hogy rosszabb. Az abszolút többség nem vár változást.

Ha életkor alapján vizsgáljuk ugyanezt a kérdést, akkor érdekes módon a középkorosztály a legpesszimistább. 25 százalékuk vár javulást, míg a 60 év felettiek esetében ez az arány 38 százalék. A 40 év alattiak esetében 28 százalék az optimisták aránya, míg a 30 év alattiaknál 24 százalékos a mutató.