Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Az év 5 legszomorúbb infografikája a magyar hétköznapokról

Az év 5 legszomorúbb infografikája a magyar hétköznapokról

A KSH minden évben személyes interjúkkal adatokat gyűjt róla, honnan, mennyi jövedelmük van a magyaroknak, illetve mennyit és mire költenek. A felmérés eredményei közül némelyik eléggé elkeserítő képet fest a magyar társadalom állapotáról, főleg a számokból kirajzolódó hatalmas társadalmi különbségek miatt.

A szegények szegényednek, a gazdagok gazdagodnak

2016-ban (a friss kutatás arra az évre vonatkozott), a legtehetősebb háztartások tagjai fejenként közel tízszer annyi jövedelemből gazdálkodhattak, mint a legszegényebbek tagjai. A különbség ráadásul nemhogy csökkenne, az elmúlt években nagyot nőtt.

A legszegényebb háztartásokban az egy főre eső nettó jövedelem 0,4 százalékkal csökkent reálértéken

(vagyis az inflációt 2011-től figyelembe véve) 2010 és 2016 között. Eközben a legtehetősebb háztartásoknál 19,4 százalékos növekedés volt.

A legszegényebbek kevesebb szociális juttatást kapnak

A lakosság alsó jövedelmi tizedeiben a fölső tizedekhez képest kevesen dolgoznak, sok a gyerek (ezért is alacsonyabb az egy főre eső jövedelem), a munkanélküli, a közmunkás, az inaktív felnőtt. Így ezeknek a rétegeknek nagy szükségük lenne rá, hogy az állam szociális juttatásokkal enyhítse a lemaradásukat.

A legalsó tizedben a jövedelmek jelentős részét (több mint felét) szociális ellátások adják.

A szociális ellátások csökkentek 2010 óta,

összességében fejenként évi 213 ezer forintról 199 ezer forintra (és akkor az inflációról még nem beszéltünk).

Csak a legtehetősebbeknek van elég pénzük a jó élethez

A háztartások nagy részében a saját elvárásaikhoz képest nincs elég bevétel. Csak a legfölső tized háztartásai rendelkeznek akkora jövedelemmel, mint amekkorát a jó megélhetéshez elégnek tartanak.

Az átlagosnak tartott megélhetés szintjét már a 9. decilis háztartásai is megütik,

ugyanakkor az alsó négy decilis háztartásaiban nincs akkora jövedelem, mint amekkorát a szűkös megélhetéshez szükségesnek tartanak.

A közmunkásokkal már nem fest olyan jól a munkanélküliség

Az elmúlt években számottevően csökkent a munkanélküliség, és nagyot nőtt a foglalkoztatottság. Ezt a kormány minden adandó alkalommal hangsúlyozza is, ám ha a közfoglalkoztatottakat a munkanélküliek és az inaktívok mellé vesszük, a kép már korántsem olyan rózsás (bár még úgy sem rossz).

A magyarok többet adnak ki hálapénzre

2016-ban a magyarok átlagosan fejenként 51 331 forintot költöttek az egészségükre, ez az összeg 2010-ben még csak 37 831 forintot. Az egészségügyi kiadások között drasztikusan nőtt a hálapénz összege: 2010-ben a magyar háztartások fejenként átlagosan 1 798 forintot fordítottak hálapénzre, míg 2016-ban már 2 881-et. Ez 60 százalékos növekedés, ami sokkal több, mint az összes egészségügyi kiadás 36 százalékos növekedése.

Magyarország leszakad a versenytársaitól

Távolabb lépve a hétköznapok szintjétől az látszik, hogy a magyar gazdaság túl lassan fejlődik.

Magyarország GDP-je (nemzeti összterméke) 2016-ban alacsonyabb szinten volt, mint 2015-ben,

és pont akörül, mint 2013-ban. Legalábbis, ha az egy főre eső GDP-t vásárlóerő-paritáson és az uniós átlag százalékában nézzük. (Vagyis ha figyelembe vesszük az egyes országokban használt pénz helyi vásárlóerejét, hogy a különböző országok adatai összevethetőek legyenek.) Az uniós átlag persze maga is nő, sőt lassan közeledik a nyugati gazdaságokhoz, ahogy a gyorsabban fejlődő keleti országok tolják fölfelé. A probléma, hogy a magyar gazdaság gyakorlatilag csak együtt mozog az uniós átlaggal, miközben régiós versenytársai közelednek hozzá, vagyis Magyarország leszakadóban van tőlük.