Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Néha fallal választják le a szegényeket, de Kolozsvár szuper úti cél

Néha fallal választják le a szegényeket, de Kolozsvár szuper úti cél

Annak ellenére, hogy már egy ideje repül oda fapados is, Kolozsvár valamiért nem tartozik a klasszikus úti célok közé Magyarországon. Ennek leginkább az az oka, hogy a legtöbben csak lefotózzák a főtéren álló Mátyás-szobrot, aztán mennek tovább Erdély belseje felé abban a hitben, hogy majd Csíkszeredán sokkal jobb lesz megélni a magyarságunkat és okoskodni kicsit arról, hol élnek a legnagyobb magyarok igazából.

Pedig Kolozsvár simán megér magában is pár napot. Pláne, ha hozzátesszük, hogy sokszor egy átlagos MÁV-jegynél is kevesebb pénzért, egy 50 perces repülőúttal letudható az utazás, de az autós 6,5 órát is simán el lehet viselni cserébe azért, hogy messze többet ad, mint bármilyen belföldi turizmus.

Látni

Ha valaki még hisz benne, hogy turistáskodni csak a világ összes terének, szobrának és galériájának megtekintésével jó, akkor Kolozsvár nem az ő városa: tulajdonképpen 4-5 kihagyhatatlannak mondott látnivalója van, amik közül a főtér, a Szent Mihály templom, a Mátyás-szobor és Mátyás király szülőháza egy helyen van, és a Fellegvárat vagy a Sétateret sem akkora truváj bejárni onnan gyalog.

Az én helyzetemet kicsit megnehezítette, hogy épp beindult a karácsonyi vásár is, aminek az átlagosnál talán valamivel szebb fényei voltak, de az idegesítő bóvliárusok és a totyogva haladó tömeg sajnos mindenhol ugyanolyanok. Kolozsvárnak egyébként kifejezetten jó hangulata van, ha átverekedjük magunkat a mindkét oldalról elég szomorúan festő külvároson, a macskaköves utcákat járva gyorsan eszébe jut az embernek, hogy azért elég nagy szívás Trianon miatt elveszteni ezeket a 200-300 ezres városokat, mint például ez is. Nem a nemzeti összetartozás és egyéb dolgok miatt, hanem mert egyszerűen fájóan hiányzik ez a városméret tőlünk. Akármilyen szerethető is mondjuk Pécs vagy Szeged, azért elég jó, ha nem csak a sétálóutcán és közvetlen környezetében érdemes bambulni.

Mátyás király szülőháza.
MTI Fotó: Biró istván

A méret persze nem azt jelenti, hogy Kolozsvár annyira lenyűgözően szép, bár már nagy ütemben épülnek az omladozó putrik mellé is bevásárlóközpontok és lakóparkok – utóbbinál láttam olyan megoldást, hogy egy jó magas fallal választották el gazdagékat csóróéktól kerülve azokat a kényelmetlen pillanatokat, amikor a palatető alatt rongyokba öltözött bácsi nézi az új Mergával kiálló vállalkozót. Ha valaki hozzám hasonlóan rajong Kelet-Európa otthonos lerobbantságáért, akkor itt viszonylag könnyen találhat magának csodálnivalót, de pár egykori jugoszláv tagállamhoz képest azért már egész jó a helyzet.

Visszafogott kábelezés.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Fogyasztani

A város fő vonzerejét nem az utcái adják, hanem az, hogy valami teljesen érthetetlen okból a szolgáltatások átlagos színvonala messze veri Budapestét. Valószínűleg lehet, de nekem egyszer sem sikerült paraszt kiszolgálásba futnom, de ami még jobb, hogy éttermekben és kocsmákban is nehéz mellényúlni. Mivel nem különösebben turistaváros, bátran beülhettem már a főtéren is reggelizni fanyalgás nélkül.

Libamáj a Rhédey Caféban. Elnézést a szörnyű minőségű képért, én csináltam.

A Bulgakov cafétól kicsit féltem, amikor megtudtam, hogy az a magyar lakosság gyűjtőhelye, de szerencsére nem vették át az anyaországból kapott éttermi szokásokat, és a csorba levestől kezdve a micsen át egészen a sajtos-túrós nokedliig olyan dolgokat tudtam ott enni, amiket nagyon szeretnék Budapesten is. A helyzeten csak az tudott rontani, hogy az esti bulikon itt is ragaszkodtak a jól bevált Wellhello-Halott Pénz-Punnany trióhoz, de mondjuk én nem zenét hallgatni járok kocsmába.

Ha valaki nemzetközibb szórakozást akar, annak ott a La Gazette hétvégénként, amit nem csak az ország, hanem egész Európa legjobb elektronikus zenék köré épülő klubjai közt szokás emlegetni, de a Club Midi létezése is bizonyítja, hogy Romániában különösen szeretik a kevésbé lakossági szeletelést/ikszelgetést.

Visszatérve a kocsmázáshoz, melegen ajánlott még az Ursus sörfőzde, ami persze valójában már nem sörfőzde, hanem egy kocsma, és pontosan ez az a típusú hely, amire nagy szükség lenne Magyarországon is: nem soktermes, zeg-zugos, hanem egy jó nagy pulttal ellátott hodály, ahol van tér, ráadásul maga az Ursus sör is messze ver minden magyar ipari sört, különösen a szűretlen verziója.

Rendes junkfood rajongóként kiemelném, hogy a mostanában tragikusan unalmas akciókkal dolgozó magyar McDonald’s után üdítő volt látni, hogy a román hálózat árul például leveseket is a menükhöz, ráadásul állandó kínálaton van a Big Tasty is. A KFC népszerű még, Burger King nincs.

Kommunikálni nem különösebben nehéz, nagyjánól 20 ezer magyar anyanyelvű él a városban, de szinte mindenki ért angolul is annyira, hogy ne kelljen a legkilátástalanabb mutogatásba kezdeni rendeléskor.

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Megéri?

Meg. Kolozsvár kifejezetten olcsó hely, ez különösen az ételekre vonatkozik: reggeliztem átszámolva úgy 1500 forintért olyan libamájat, ami tényleg libamáj volt, de még a drágábbnak számító helyeken is 500 forint alatt van egy korsó sör. Ez nagyon fontos infó azoknak, akik szerint egy ilyen kirándulásra a világ összes pénzét el kell vinni egy hosszú hétvégére.

Maga az utazás sem drága, nekem repülővel sikerült megjárnom 8500 forintból az egészet, ami ahogy már említettem, olcsóbb, mint egy Budapest-Szombathely retúr a MÁV-nál. Érdemes megjegyezni, hogy ameddig Magyarországon a taxi szinte luxusszolgáltatásnak számít, addig Kolozsváron a mindennapok része. Nyugodt szívvel beülhet bárki már a reptéren is egy autóba, és érdemes a városon belüli közlekedést is azzal intézni, mert olcsó, kedvesek a taxisok, és nem akarnak átverni se az órával, se a távval. Sokatmondó adat, hogy a repülőtéren kifejezetten kérte tőlem a taxis, hogy kapcsoljam be a telefonomon a GPS-t neki, mert hirtelen nem tudja, merre érdemes inkább menni.

Kolozsvárt ezek közel tökéletes hétvégi úticéllá teszik, a Wizz Air péntek reggeli indulása és hétfő délutáni hazaérkezése miatt még csak korán kelni sem kell ahhoz, hogy kicsit kikerülhessünk a szürke hétköznapokból, és csak azzal foglalkozzunk, amivel igazán érdemes: bámulással, ivással és evéssel.