Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A BKK és a T-Systems nem egy, hanem négy pofont kapott

A BKK és a T-Systems nem egy, hanem négy pofont kapott
  • A két cégnek nem nagyon sikerült szabályosan a jegyautomatás szerződéshez nyúlni, a botrányba fulladt e-jegy-rendszer csak a jéghegy csúcsa. Hat vizsgálati pontból mindössze kettőben bizonyultak ártatlannak.
  • A szerződés egyik módosításáról 15 nap helyett másfél évvel később tettek közzé hirdetményt.
  • Az e-jegy-rendszer kifejlesztését jogtalanul passzírozták bele az automatás szerződésbe, arról külön közbeszerzést kellett volna kiírni.
  • Kétszer módosították a szerződést az eltömítéses lopások miatt, nem kevés pluszpénzzel. Annak fényében teljesen indokolatlanul, hogy a BKK alapból olyan automatákat rendelt, amiket nem lehet eltömíteni.

A Közbeszerzési Döntöbizottság nem egy, hanem négy pontban marasztalta el a BKK-t és a T-Systemset a jegykiadó automaták leszállításáról és üzemeltetéséről kötött szerződés miatt – derül ki a döntésről szóló határozatból. A BKK és a T-Systems összesen 150 millió forint bírságot kapott (előbbi 80-at, utóbbi 70-et).

Azért volt muszáj a T-Systemstől rendelni, mert úgy döntöttek, hogy a T-Systemstől rendelnek

A szabálytalanságok között a legnagyobb közérdeklődésre számot tartó tétel kétségkívül az e-jegy-rendszer ügye. A BKK már a botrány kirobbanásakor azzal indokolta a T-Systems soron kívüli megbízását, hogy az e-jegyek webshopja a T-Systems által fejlesztett és üzemeltetett jegyautomatás (TVM, ticket vending machine) rendszer része, csak a T-Systems tudta lefejleszteni, ezért nem kellett új közbeszerzést kiírni. Elég volt az eredeti TVM-szerződést módosítani az új megbízással.

A vizsgálat nyomán a döntőbizottság elismerte: az e-jegy-webshop a TVM-rendszer egyik modulja, valóban csak a T-Systems fejleszthette le.

A BKK-t azonban semmiféle objektív körülmény nem kényszerítette arra, hogy a webshopot a TVM-rendszer moduljaként rendelje meg,

ezért igenis közbeszerzést kellett volna kiírni a „webes értékesítési csatorna” kialakítására.

A döntés indoklásában a döntőbizottság emlékeztet rá, hogy a BKK-nak amúgy is van néhány értékesítési csatornája (jegy- és bérletpénztárak, például), amik bizonyos fokig nyilván műszaki kapcsolatban vannak egymással. Azonban a „TVM és a webes értékesítési rendszer között alapvetően nincs olyan szükségszerű műszaki többletkapcsolat, mint ne lenne bármely más értékesítési csatornák között.”

A BKK más indokot nem hozott fel, amivel igazolni próbálta volna a közbeszerzés kiírásának elmulasztását.

Szállnak az évek

A döntőbizottság által megállapított szabálytalanságok közül a legérthetetlenebb az, hogy a TVM-szerződés második módosításáról az előírt 15 napos határidő helyett csak másfél évvel később küldtek ki hirdetményt. Ezt a kifogást a BKK nem vitatta, a hibát (ha hiba volt) szó nélkül elismerte.

A módosítás értelmében egyébként

  • A T-Systemsnek szigorúbban kell kezelnie a jegypapírokat, mint korábban,
  • A T-Systems magasabb üzemeltetési díjat kap, mint korábban,
  • A T-Systems egyéb feladatokért is kapott pluszpénzt, például egy animációmódosításért 1,4 milliót.

Nem csak azt találtuk furcsának a módosításban, ahogy (pontosabban amikor) a közbeszerzési értesítőben megjelent, a BKK oldalára „20170725_01.pdf” fájlnévvel került fel, ami elég érthetetlen egy 2015-ös módosításnál. Különösen, hogy a fájlt a metaadatok szerint 2016-ban hozták létre.

Természetesen a BKK-t is kérdeztük (még augusztusban), miért nem tették közzé idejében a közbeszerzési értesítőben a szerződésmódosítást. Négy hónap alatt nem kaptunk választ.

Eltömíthetetlen automatákat rendeltek, aztán simán pluszpénzt fizettek, mert az automatákat eltömítették

A másik két pont, amiben a döntőbizottság elmeszelte a két céget, a szerződésnek az automaták eltömítése miatt végrehajtott módosításait érintette.

Mikor az eltömítések miatt először módosították a szerződést többek közt rövidebb javítási határidőket szabtak meg, és pluszpénzt állapítottak meg a javításokért. A második ilyen módosításban meghatározták az „eltömítés”, „bankjegyvisszahúzás” és „ügyfélhiba” fogalmát, illetve rögzítették, hogy a T-Systems összesen legfeljebb 2,5 milliárd forintot számlázhat ki (ebben benne van még néhány apróbb tétel).

A döntőbizottság mindkét módosítást szabálytalannak találta. Az első módosítást egyébként a két cég nem kezelte módosításként, ezzel már önmagában szabálytalanságot követtek el. Az indoklás szerint az egyik legnagyobb probléma mindkét eltömítős módosítással, hogy a BKK alapból „eltömíthetetlen” automatákat rendelt: a közbeszerzési dokumentációhoz csatolt műszaki leírás szerint

elvárás volt, hogy az „érmebedobó és bankjegy elfogadó nyílások eltömítésének lehetősége legyen megakadályozva”.

Vagyis a két cég indokolatlanul módosítgatta (nem kevés pluszpénzzel ráadásul) a szerződést olyasvalami miatt, aminek az eredeti megállapodás értelmében elő sem lett volna szabad fordulnia. Pláne, hogy mindezt „előre nem látható körülményekre” hivatkozva tették, holott legalábbis a lehetőséget nyilván látták előre, ha egyszer már a pályázati kiírásban szó volt róla.

Az már csak hab a tortán, hogy a szerződés értékét nem módosíthatták volna 2,5 milliárd forinttal. A döntőbizottságot nem győzte meg a BKK, amikor azt állította, hogy ez csak „adminisztrációs hiba”, ahogy azzal sem, hogy a T-Systems várhatóan úgyse fog ennyit számlázni.

Kirívóan szűk határidő = 0 nap

A döntőbizottság Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság elnöke hivatalból indított eljárása nyomán vizsgálta a két cég közti szerződést. Rigó Csaba hat pontban emelt kifogást, vagyis csak két olyan pont volt, ahol a döntőbizottság szerint szabályosan jártak el. Ezek:

  • A T-Systems az eredeti pályázatban azt írta, egy külső cég szakemberével fogja teljesíteni a kiírás egyik követelményét. Rigó Csaba szerint aztán nem igazolták, hogy ez a szakember valóban dolgozott a projekten. A döntőbizottság szerint viszont később, a vizsgálat során igazolták, ráadásul erre nem is lett volna szükség.
  • Rigó Csaba szerint az e-jegy-rendszer kifejlesztésének és átadásának határidejét „oly rövid időpontban határozták meg, mely azt valószínűsíti, hogy a szolgáltatás körébe eső feladatok korábban kerültek megrendelésre és teljesítésre”, mindez pedig „sérti a jóhiszeműség és tisztesség, valamint a joggal való visszaélés alapelvi követelményét”. A döntőbizottság szerint a szerződésmódosításban „egyik teljesítési határidő kétségtelen egybeesik a szerződés megkötésének napjával”. Ez azonban nem probléma, mert végülis a szerződést aláírták, és egyébként is, a T-Systems „önként vállalta, hogy ezen kirívóan szűk teljesítési határidővel tud teljesíteni”.