Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A Nap előbb hűl ki, minthogy Magyarország elérje az uniót

A Nap előbb hűl ki, minthogy Magyarország elérje az uniót
  • A magyar GDP nemhogy nem közeledett, de távolodott az uniós átlagtól 2015-ről 2016-ra (vásárlóerő-paritáson nézve).
  • 2010 és 2016 között mindössze 2 százalékkal csökkent a magyar gazdaság átlagtól való lemaradása.
  • A fejlettebb nyugati országok lassan, de biztosan esnek az egyre emelkedő uniós átlag felé.
  • A gyorsabban fejlődő keleti országok tolják fölfelé az átlagot, vannak olyan országok, amelyek közelednek is hozzá, Magyarország szinte csak a meglévő lemaradást tudja tartani.

Magyarország GDP-je (nemzeti összterméke) 2016-ban alacsonyabb szinten volt, mint 2015-ben, és pont akörül, mint 2013-ban. Legalábbis, ha az egy főre eső GDP-t vásárlóerő-paritáson és az uniós átlag százalékában nézzük. Ez magyarul azt jelenti, hogy ha figyelembe vesszük az egyes országokban használt pénz helyi vásárlóerejét (hogy a különböző országok adatai összevethetőek legyenek), akkor a magyar egy főre eső GDP egy milliméterrel sem került közelebb az uniós átlaghoz 2013 és 2016 között:

2010, vagyis a második Orbán-kormány hatalomra kerülése óta pedig a lemaradás kemény 2 százalékkal csökkent.

A fejlettebb, nyugati gazdaságokhoz viszont ebben a mutatóban közeledik Magyarország (ahogy a kormány szokta hangsúlyozni), illetve helyesebb talán azt mondani, hogy ezek az országok (vagy legalábbis legtöbbjük) esik az uniós átlag felé. Franciaország például 2013 és 2016 között 4 százalékkal esett az uniós átlag felé, Németország 2014-től 3 százalékkal, Ausztria 2012-től 4 százalékkal:

Bár a leghelyesebb azt mondani, hogy az uniós átlag közeledik a fejlettebb nyugati gazdaságokhoz, hiszen nem arról van szó, hogy ezeknek az országoknak zsugorodna a gazdasága. Egyszerűen más országok gyorsabban nőnek, alulról tolják felfelé az átlagot, az átlag fölötti országok előnye pedig olvad. Magyarország is a gyorsabban növekvő országok közt van, de

a növekedése ahhoz már nem elég, hogy közelebb kerüljön az egyre magasabbra emelkedő uniós átlaghoz, csak a távolságot tudja tartani.

És hogy kik az éltanulók? Például Csehország és Románia, illetve kisebb mértékben Lengyelország:

Vagyis a 2010 óta látható trendek alapján a magyar gazdaság az uniós átlaggal együtt lassan-lassan közeledik a fejlettebb nyugati országokhoz, eközben azonban a gyorsabban növekvő régiós versenytársai egyre jobban elhúznak tőle (mint Csehország), illetve egyre jobban a nyakára nőnek (mint Románia).

Magyarország jobban teljesít, de nem eléggé jobban

A kormány tagjai (elsősorban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter) a GDP-adat nyilvánosságra hozatalakor nem meglepő módon menetrendszerűen

nem a régiós versenytársakhoz hasonlítják a magyar számot, hanem az uniós átlaghoz

(ráadásul nem is vásárlóerő-paritáson), ami rendre alacsonyabb szokott lenni a magyar eredménynél. Így kijelenthető, hogy Magyarország jobban teljesít (számszerűen az uniós átlagnövekedéshez képest).

2017 harmadik negyedévében a magyar GDP éves alapon 3,8 százalékkal nőtt, míg az uniós átlag csak 2,5 százalék volt, amiből Varga Mihály levonta a konzekvenciát, miszerint „töretlen hazánk felzárkózása a fejlettebb tagállamokhoz”. Szavait visszhangozta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pár nappal később az aktuális heti Kormányinfón.

A leszakadás nem 2010-ben kezdődött

A magyar gazdaság (némi eufémizmussal) mérsékelt szárnyalása nem 2010-ben kezdődött, ahogy a versenytársak sem 2010-ben kezdtek jobban teljesíteni. 2005-ben a magyar vásárlóerő-paritáson számolt egy főre eső GDP 62 százaléka volt az uniós átlagnak, vagyis

11 év alatt 5 százalékkal közeledett csak hozzá.

A szlovák gazdaság ebben a paraméterben eközben 17 százalékkal került közelebb az uniós átlaghoz (és közben leelőzte a magyart), a lengyel 19 százalékkal (és közben leelőzte a magyart), a román 24 százalékkal (a magyar gazdaságot még nem előzte meg).

Persze az elmúlt évek tendenciáit nem lehet a végtelenségig kiterjeszteni. Az unió fejletlenebb keleti gazdaságai egyrészt épp azért nőnek gyorsabban a nyugatiaknál, mert fejletlenebbek, így könnyebben tudnak nagyobbat nőni, másrészt az uniós fejlesztési források szerepe sem elhanyagolható. Sőt, a magyar gazdaság például 2007 és 2013 között zsugorodott volna uniós források nélkül, legalábbis erre a következtetésre jutott egy, a Miniszterelnökség által rendelt elemzés. Se a relatív fejletlenségből fakadó gyors növekedési lehetőség, se az uniós pénzeső nem fog örökké tartani.