Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Történelmi döntés: megindult a hetes cikk szerinti eljárás Lengyelország ellen

Történelmi döntés: megindult a hetes cikk szerinti eljárás Lengyelország ellen

Ez azonban még nem jelent konkrét szankciókat, az Európai Bizottság egyelőre csak annyit állapított meg, hogy Varsóban nem teljesülnek a jogállamiság feltételei.

  • Megindította az Európai Bizottság a hetes cikk szerinti eljárást Lengyelországgal szemben
  • Brüsszel szerint veszélyben van a jogállamiság Varsóban
  • Ez nem az atombomba, csak egy figyelmeztetés
  • Az eljárás vége a lengyelek szavazati jogának megvonása lehet, de erre nincs sok esély
  • A magyarokat nem fenyegeti hasonló veszély

Történetében először az Európai Bizottság (EB) megindította a hetes cikk szerinti eljárást egy tagállammal szemben – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Frans Timmermans, az EB alelnöke. Bár a döntés nem jelenti azt, hogy Brüsszel „ledobta volna az atombombát”, azért így is elég nagy jelentősége van. Korábban ugyanis

egyetlen tagállammal szemben sem hozták meg ezt a döntést.

Az Európai Bizottság tulajdonképpen két éve vitatkozik Varsóval, mert úgy vélik, hogy a lengyelek nem tartják be a jogállamiság követelményeit, amit megkövetel tőlük az Európai Unió alapszerződése. Az utolsó csepp a pohárban a vitatott igazságügyi reform bevezetése volt, ami miatt Brüsszel már korábban figyelmeztette a lengyel kormányt.

Igaz, a Bruxinfónak megfigyelők azt mondták, hogy a lengyelek még elkerülhetik a lépést, ha a lengyel szenátus nem szavazza meg a két törvényt, illetve utolsó mentsvárként Andrzej Duda elnök ismételten megvétózza azt, aminek lengyel források szerint kicsi a valószínűsége.

Ez nem atombomba

Az Európai Bizottság döntése azt jelenti, hogy megindították a jogi eljárást, aminek a vége az lehet, hogy Varsótól megvonják a szavazati jogot az unió legfontosabb testületében, az állam-és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban. Ez azonban egy rendkívül hosszú folyamat eredménye, aminek most csak az első lépését tették meg.

A lengyelek július 20-án tüntettek Tüntetők a legfelsőbb bíróságról szóló törvényjavaslata ellen, a jelek szerint hiába. Fotó: MTI/EPA/Bartlomiej Zborowski

Most annyi történt, hogy az Európai Bizottság leszögezte: Lengyelországban valóban veszélyben van a jogállamiság. Ezután ezt a Tanácsnak is meg kell állapítania, amihez a tagállamok négyötödének és az Európai Parlament kétharmadának támogatása kell. Ha ez megvan, az eljárás akkor léphet a következő szakaszba.

“Ez nem az atombomba” – szögezte le beszéde közben Frans Timmermans.

A bejelentés után Timmermans a Twitteren úgy fogalmazott: nehéz szívvel hozták meg a döntésüket, de nem volt más választásuk.

„Ez nemcsak Lengyelországról, hanem az egész Európai Unióról is szól” – tette hozzá.

Az alelnök attól nem fél, hogy a mai döntés rosszul sül el, mivel ezzel „a lengyel népet védik, nem pedig támadják”.

A szakembereket nem lepte meg a bejelentés, bennfentes források ugyanis nemrég arról számoltak be, hogy Varsónak mindössze napjai vannak rá, hogy a kifogásolt intézkedések visszavonásával vagy módosításával elkerülje a szankciókkal is fenyegető eljárást. Ráadásul – ahogy Navracsics Tibor uniós biztos a Zoom.hu-nak adott interjúban elmondta – Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke már a nyári szünet előtt arra kérte a biztosokat, hogy szondáztassák meg az otthoni közvéleményt, támogatnák-e egy ilyen eljárás megindítását. Ezek szerint sikerrel.

Felkészül: Magyarország?

A lengyelek mellett egyébként a magyarokat szokták még emlegetni az országok között, amelyeket fenyeget a hetes cikk életbe léptetése. Azt azonban a Zoom.hu-nak több uniós diplomata is leszögezte korábban, hogy a két ország között alapvető különbségek vannak. Mint fogalmaztak, Magyarország mindig részt vesz a párbeszédben és általában törekszik a megoldásra, ha valamilyen vitás kérdés merül fel. Ez azonban Varsó esetében nem mindig működik.

Igaz, az Európai Parlament jogi és igazságügyi bizottsága egy külön eljárásban néhány hete meghallgatta Szijjártó Péter külügyminisztert és magyar szervezetek képviselőit a magyar jogállamiság helyzetéről, de eredmény ott is csak jövő év közepére várható. (Azt, hogy ez pontosan mit jelent, ebben a cikkünkben részletesen leírtuk.)

Az persze már kérdéses, hogy a hetes cikk megindításával egyáltalán elérhet-e bármit a bizottság. Az biztos, hogy a Varsónak küldött ismételt figyelmeztetések ellenére sem lép semmit, azzal magát hozza kellemetlen helyzetbe. Viszont az már most előre látható, hogy Lengyelország szavazati jogát nem fogják megvonni, hiszen Magyarország – ahogy korábban már szó volt róla – egészen biztosan élni fog vétójogával, ha esetleg szavazásra kerülne sor.