Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A magyar, aki még a holland szélsőjobbnak is sok volt

A magyar, aki még a holland szélsőjobbnak is sok volt

Geert Wilders a teljesen ismeretlen Hegedüs Gézát jelölte a Szabadságpárt rotterdami listájának élére. Aztán egy nap után meggondolta magát. A holland sajtó is csak találgatja, mi állhat a háttérben.

Hallott már Hegedüs Gézáról? Nem, nem a magyar íróra gondolunk, hanem az 54 éves magyar származású, rotterdami politikusra, akinek egy nap is elég volt, hogy felbolygassa a holland közéletet. Ha nem jut eszébe semmi, ne csodálkozzon: december közepéig még a hollandok sem tudták, kiről van szó. Azóta viszont Hegedüs több holland újság címlapján is szerepelt, miután kiderült: nézetei miatt még az iszlám-és bevándorlóellenes Szabadságpárt (PVV) vezetője, Geert Wilders is elhatárolódott tőle. Márpedig ez nem kis teljesítmény, hiszen a radikális, euroszkeptikus Wilderst korábban nemcsak Nagy-Britanniából tiltották ki, hanem az Al-Kaida halállistáján is szerepel.

Se kávé, se süti

A holland közvélemény nagyobb része december 15-én hallott először Hegedüsről, amikor a Szabadságpárt vezetője személyesen mutatta be őt újságíróknak a rotterdami Essalam mecset előtt, mint a párt listavezetőjét a helyhatósági választásokon. A sajtó már aznapi cikkeiben azt találgatta, ki ez az ember és honnan jött, bár egy kisebb incidensből azért ezt nem volt annyira nehéz kitalálni. A helyi imám kávéval és süteménnyel kínálta Hegedüst, aki a holland Volksrant című újság szerint azzal utasította vissza a gesztust, hogy azt ugyan szívvel adták, de nem gondolja, hogy együtt kellene kávézniuk.

„Minden mecsetnek el kell tűnnie. Ez Hollandia, nem pedig Szaúd-Arábia, vagy Észak-Afrika” – tette még hozzá a lap tudósítójának a politikus.

Wilders testőre figyel a háttérben: a Szabadságpárt vezetője folyamatos védelem alatt áll. Forrás: Facebook/Geert Wilders

Persze a politikus kifejezés Hegedüs esetében nem teljesen fedi a valóságot. Az 54 éves férfi, aki magát 1956-os menekültek leszármazottjaként mutatta be, nem csak a holland politikában ismeretlen név, de az egész országban is. A Denk nevű, magát multikulturálisként meghatározó párt aktivistái sem miatta, hanem a Szabadságpárt nézetei miatt tüntettek a helyszínen a bejelentés idején. Az is rejtély, hogy Wilders miért őt válaszotta a rotterdami lista élére – igaz, az talán adhat némi támpontot, hogy a PVV vezetőjének magyar a felesége, de ennél közelebbi kapcsolatot még a holland lapok sem találtak.

A történet azonban itt még nem ért véget, mert mindössze egy nappal a rotterdami sajtótájékoztató után Geert Wilders a Twitter-oldalán jelentette be, hogy

visszalépteti magyar jelöltjét.

Mint írta, a listavezetőről „eddig nem ismert információk” láttak napvilágot, mely „elfogadtatatlan és nem méltó egy szabadságpárti politikushoz”. Azt azonban nem fejtette ki, hogy pontosan mire gondolt, és sem ő, sem jelöltje nem reagált az újságírók kérdéseire. (Hegedüst mi is próbáltuk elérni, sikertelenül.)

 

Márpedig a legutóbbi válastásokon 11 százalékot elért Szabadságpárt sem éppen mérsékelt nézeteiről híres. Geert Wilders nemrég egy prágai konferencián arról tartott előadást, hogy az európai országoknak Donald Trumphoz hasonlóan beutazási tilalmat kellene bevezetniük a muszlimok ellen. Wilders visszaküldeni a menekülteket szállító hajókat is, és újabb falakat építene, hogy megelőzze a bevándolást. A pártelnököt egyébként tavaly egy holland bíróság gyűlöletbeszéd miatt ítélte el.

Irány Magyarország?

Ami biztos, hogy Hegedüsnek holland és magyar állampolgársága is van, a Szabadságpárt viszont tiltja tagjainak a kettős állampolgárságot, de nehéz elképzelni, hogy erről Wilders ne tudott volna. Az viszont már kérdéses, hallott-e Hegedüs viselt dolgairól, amiket egymás után szellőztet meg a holland sajtó. A Volksrant című lap hosszú cikkében azt írta: Hegedüs közeli kapcsolatban áll az Erkenbrand nevű holland szélsőjobboldali tudományos társasággal, akik honlapjukon magukat inkább az alt right képviselőinek nevezik.

Hegedüs 2016 és 2017 között a szervezet több podcastjában is szerepelt, melyekből elég pontos képet lehet kapni nézeteiről. A Volksrant szerint az egyikben arról beszélt, hogy lépésről lépésre egy holland nemzetállamot szeretne teremteni, amelyből kiűzne minden mohamedánt és „nem fehér” hollandot, ha szükséges, akkor erővel. Ugyanebben az adásban azt is kifejtette, hogy a Szabadságpárt túl sokat foglalkozik az iszlámmal, miközben a nacionalista politikának inkább a „fajra kellene koncentrálnia”.

Egy másik, „Sokszínűség és feminizmus” című podcastban Hegedüs az afroamerikai származásúakról is kifejtette a véleményét, akik szerinte több városban is vezetik a bűnözési statisztikát. Problémának tartja azt is, hogy a „feketéket fiatal holland nőkkel” látja az utcán.

Ugyanebben az adásban Hegedüs a nemzetállamról is jobban kifejetette a véleményét – ez szerinte az jelentené, hogy etnikailag homogén népességet hoznak létre. A beszélgetésben – melyet szintén a Volksrant idézett – a magyar származású férfi felvetette, hogy ennek érdekében az állampolgársági törvényt is meg lehetne változtatni. „Ez azt jelentené, hogy a holland állampolgárságot csak örökölni lehetne, máshogy nem lehetne megszerezni” – mondta.

Egy másik beszélgetésben Hegedüs Orbán Viktorról és a Jobbikról is kifejtette a véleményét. Ebben meséli el azt is, hogy 1956-os menekültek leszármazottja, és bár Hollandiában nőtt fel, magát magyarnak tartja, sőt magyar útlevele is van.

„Szándékomban áll visszatérni Magyarországra és ott is politizálni” – tette hozzá.

A Jobbikról azt mondja, bár a párt már nem szólal fel a cigányok és a zsidók ellen, szerinte ennek főleg „stratégiai okai” vannak, mégpedig az, hogy a mérsékeltebb szavazókat is bevonzzák. Beszélgetőpartnere, a szintén magyar származású Szaloki Róbert azt is megjegyezte: „a bomberdzsekis szkinhedek eltűntek a magyar utcákról. Ma már öltönyös emberek vannak helyettük.”

Hegedüs egyébként azzal is borzolta a kedélyeket, hogy 2014-ben a Facebook tanúsága szerint felköszöntötte születésnapján David Irving történészt, akit 2006-ba a holokauszt tagadása miatt Ausztriában börtönbüntetésre ítéltek. „Boldog születésnapot és még sok termékeny évet. Minden tisztelete az öné” – írta Irvingnek, aki válaszul lájkolta a köszöntést.

Több újság is azt írja, hogy Hegedüs katonaként is szolgált. Az Algemeen Dagblad, amely cikkét stílusosan a „Ki az a Géza Hegedüs” címmel hozta le, azt írta, hogy a Szabadságpárt volt jelöltje a Közel-Keleten is szolgált, majd leszerelése után egy ideig munkanélküli volt, és volt egy takarítással és egy internetes marketinggel foglalkozó cége is, de mára már mindkettő megszűnt. Facebook-oldalán gyakran oszt meg fotókat magyar katonákról és magát hívő embernek nevezi.

Az is sokat elmond, hogy Hegedüs hátteréről hosszú írást közölt honlapján a Kafka nevű holland kutatóintézet, amelyet 1988-ban azért alapítottak, hogy minél több információt gyűjtsön és publikáljon a holland szélsőjobboldali szervezetekről.

Azt ugyan sem a Kafka, sem pedig a holland újságok nem tudták megfejteni, hogy Geert Wilders egyáltalán miért tette a lista élére a különös jelöltet. Az eset ugyanakkor a véleményük szerint jól rávilágított arra, kik alkotják jelenleg a holland szélsőjobbot – amely egyelőre a jelek szerint nem moderálta annyira magát, hogy megfeleljen a mainstream politikai életnek, szemben mondjuk Magyarországgal.