Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Égő utcákat és halottakat hozott Trump döntése

Égő utcákat és halottakat hozott Trump döntése

A palesztin vezetők harmadik intifádáról beszélnek az amerikai nagykövetség jeruzsálemi költözése kapcsán. Jászberényi Sándor helyszíni riportja Rámalláhból, Ciszjordániából.

A mecsetekben elhalkultak a hangszórók. A pénteki nagy imádság véget ért, az emberek elkezdték felvenni a cipőjüket az imaházak bejáratai előtt. Előkerült néhány palesztin zászló, tinédzserek verődtek csoportokba és indultak meg a Kalandia ellenőrzőpont felé, Amerika- és Izraelellenes jelszavakat skandálva. Napsütötte téli nap volt Ciszjordániában, rendes üzletmenet. Mióta Trump elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok Jeruzsálembe költözteti a nagykövetségét, szinte mindennap támadják az izraeli ellenőrzőpontokat a palesztinok.

„Tudod apám azt mondta, hogy jól nézzem meg, kik azok, akik köveket dobálnak, és ha nem látom közöttük a politikusok gyerekeit, ne menjek”

– mondja Marúán Ludsz. Több, mint hat éve ismerjük egymást. A huszonnyolc éves fiút egy éve engedték ki a Gázai Övezetből, ahol először találkoztunk. Ciszjordániában talált munkát, épített egzisztenciát. A családja még mindig a világ legnagyobb gettójában lakik.

Fotó: Jászberényi Sándor

A kétsávos út jobboldalán állunk. Bámulom a falra fújt graffitiket, miközben a fejemre csatolom a sisakomat és összeillesztem a golyóállómellény tépőzárjait. „Én ehhez tartom magam” – fejezi be a mondandóját Marúán, és mutatja, merre menjünk. Egészen az autóút végéig kísér, ahol már nem takarják az Izrael által felhúzott falat a házak. Ott gyülekezik egy nagyjából százfős palesztin csoport. Az autók dudálnak, hirtelen lesz dugó.

Lövés dörren, és füstcsíkot húzva egy könnygázgránát vágódik a palesztinok elé.

A tömeg hátrál néhány lépést. „Én idáig jöttem, és nem tovább” – mondja Marúan, majd hozzáteszi: „Isten veled és vigyázz magadra.”

Előre megyek a tömegben. Parittyás és csúzlis tinik között állok, akik próbálják eltalálni az izraeli határőröket, akik száz méterrel előrébb állnak. Lőnek a csúzlijaikkal, majd beugranak a házak közötti sikátorokba. A határőrök gumilövedékkel és könnygázzal felelnek. Az egyik gyerek majdnem kiveri a kezemből a kamerámat, amikor látja, hogy fényképezem az arcát. Mindent lehet fotózni, kivéve az arcokat. Nem szeretnék, ha képek alapján be lehetne azonosítani őket. Egyébként nem ellenségesek a külföldi újságírókkal, akik szép számban képviseltetik magukat erre.

Fotó: Jászberényi Sándor

Spontán és politikailag szervezett tüntetések tucatjai zajlanak mindennap a palesztin területeken és Kelet-Jeruzsálemben. S ahogyan a palesztin politikai elit magához tér a sokkból, hogy Donald Trump úgy döntött, szakít országának eddigi külpolitikájával és Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosának, úgy lesz egyre forróbb a helyzet. A hétre általános sztrájkra és tüntetésre hív fel a Ciszjordániát ellenőrző Fatah, Mahmúd Abbász elnök pedig elutasítja, hogy találkozzon Mike Pence amerikai alelnökkel, és elutasítja, hogy az izraeli-palesztin tárgyalásokon a továbbiakban is az Egyesült Államok játssza a közvetítő szerepet.

Ne legyenek kétségeink: Trump bejelentése óta mindennap zavargások vannak a palesztin területeken és Kelet-Jeruzsálemben, tucatjával sebesülnek meg az emberek és a halottak száma is nő.

Az amerikai követség pedig még nem is költözött át. Az amerikaiak nem sietnek – már az is elhangzott, hogy a költöztetés három évig fog tartani –, ennek pedig inkább politikai, mintsem logisztikai okai vannak. A kérdés most az, hogy Nyugat- vagy Kelet-Jeruzsálembe kerül a követség. Ha végül a főleg palesztinok lakta keletre, akkor az üzenet egyértelmű: az Egyesült Államok teljes Jeruzsálemet elismeri Izrael fővárosának. Ezzel pedig véget érhet a kétállamos megoldás évtizedek óta életben tartott elképzelése egy kelet-jeruzsálemi palesztin fővárossal.

Fotó: Jászberényi Sándor

Mivel Jeruzsálem gyakorlatilag Izrael ellenőrzése alatt áll, Trump döntése teljes mértékben szimbolikus. Arról szól, hogy kinek ismeri el a várost a világ szuperhatalma, és kié a Templom-hegy, melyre egyszerre három világvallás tart igényt: a kereszténység, a zsidóság és az iszlám.

A Templom-hegyen áll jelenleg az iszlámnak a harmadik legszentebb helye, a muszlimok között Haram al-Sharifként emlegetett mecsetkomplexum. A hagyomány szerint Gábriel arkangyal egy szárnyas lovon repítette el Mohamed prófétát a „legtávolabbi” mecsethez (innen az al-Aksza mecset neve), itt kapta meg a próféta, hogy hányszor kell imádkoznia a híveknek. Jeruzsálem városa olyan szent az iszlámban, hogy egészen a hidzsráig Jeruzsálem felé fordulva imádkoztak a hívek.

A probléma az, hogy a zsidóság nagytemploma is a hegyen állt, valószínűleg pont a sziklamecset felett. A judaizmusban a harmadik templom felépülése és a messiás eljövetele összefügg. A vallásos izraeli zsidóság egy jelentős része szeretné látni a harmadik templom felépülését a hegyen, aminek pont a muszlimok szent helyei jelentenek akadályt. Ha Izrael teljes ellenőrzése alá kerül politikailag és szimbolikusan is a város, semmi sem akadályozza majd meg a Haram al-Sharif lerombolását.

Legalábbis így értették Trump bejelentését azok a muszlim országok, amelyek tüntettek az amerikai követségek előtt. Azt azonban, hogy konkrétan milyen következményei lesznek, hogy az amerikai nagykövetség átkerül Jeruzsálembe, még senki sem tudja. A palesztin politikai vezetők már a harmadik intifádáról beszélnek.

Egy fiú mellettem felgyújt egy gumiabroncsot, és a határőrség felé görgeti. Fekete füsttel ég a gumi, keveredik a könnygáz szagával. Négy könnygázgránátot lőnek ki válaszul. Egy lengyel kollégával egy betonépület alsó szintjére menekülünk. Nincs rajtam gázmaszk, öt percig állok a könnygázban, majd vakon és égő tüdővel kibotladozom a ház mögé. Coca-Colát locsolok az arcomra és azzal dörzsölöm be a szememet. A kóla segít. Ez régi trükk itt a Közel-Keleten.

„Menjünk át a másik oldalra” – mondja a lengyel. Behúzott nyakkal rohanunk az izraeliek felé, mögöttünk kövek és üvegszilánkok fröccsennek a betonon. Az izraeliek fegyelmezetten vezénylik az oszlatást. Szervezett és megszokott akcióról van szó. „Maradjon a fal mögött!” – kiabál rám egy katonanő. A sisakomon csattan egy kő, amikör kidugom a fejemet.

Fotó: Jászberényi Sándor

Hiába indulnak meg a palesztinok, dobálják a köveket, folyamatosan visszaszorítják őket a könnygázzal és a gumilövedékekkel. Nincs káosz. Egy órán keresztül fotózom az összecsapást, amikor futótűzként terjed el a hír, hogy a tőlünk húsz kilométerre fekvő Beit Elben egy palesztin késelő súlyosan megsebesített egy határőrt. A palesztinon robbanómellény is volt. Mire odaérünk persze már csak a mentőket látjuk. Elkattintunk néhány képet, aztán visszaindulunk a szállásunk felé.

A mentők elmondása szerint tízen megsebesültek és ketten meghaltak Ciszjordániában.

A gázai övezetnél történt incidensekkel együtt négyen haltak meg és százötvenen sérültek meg összesen a pénteki összecsapásokban.

Egy újabb nap ért véget az ígéret földjén. A zavargások folytatódnak tovább.