Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Most egy holland újságnak ment neki a magyar diplomácia

Most egy holland újságnak ment neki a magyar diplomácia

A lap azt állította, a magyar katonák a határvédelem miatt nem járnak kiképzésekre, ami már a NATO-ban is feltűnt. A hágai nagykövetünk olvasói levélben válaszolt.

Nem csitul a nagy holland-magyar háború. Négy hónappal az után, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter a 168 Órában megjelent interjú miatt megszakította a nagyköveti szintű kapcsolatokat Hollandiával, most az akkor néhány hétre hazarendelt magyar diplomata kelt ki egy holland újságcikk miatt.

Az írás a több mint 100 ezres példányszámú Trouw című napilapban jelent meg. A Trouwot a hollandok az egyik legmegbízhatóbb újságnak tartják, 2012-ben formátumáért és a dizájnért megkapta az Európai Újságok Díját (European Newspaper Award) is. Ebben jelent meg egy hosszú elemzés az Európai Strukturált Védelmi Együttműködésről (PESCO), azt fejtegetve, mennyi esélye van annak, hogy az uniós tagországok hadseregei közösen fel tudnak lépni a külső fenyegetések ellen.

Magyar katonák Észtországban. Sok a hatáárvédelem, kevés a kiképzés? MTI Fotó: HM / Dévényi Veronika

Gyakorlat helyett határvadászat

A lap következtetése egyszerű: a jelenlegi helyzetben nem sok. A PESCO-ba belépéshez nagyon alacsony kritériumoknak kell megfelelni, a 25 tagország közül sok pedig ezeket sem feltétlenül tudja teljesíteni. A szerző külön kiemelte Magyarországot:

„Az együttműködésben Magyarország is helyet kapott, miközben hadereje főleg migránsokra vadászik a határon. A magyar honvédek emiatt olyan kevés katonai gyakorlaton vesznek részt, hogy a NATO nem engedi meg, hogy részt vegyenek a balti államok védelmében az orosz fenyegetéssel szemben” – írta.

Bár Észtországban három hónapos kiképzésen vett részt 124 magyar katona egy V4-es együttműködés keretében, a szerző a Baltikumban állomásozó NATO-csapatokra gondolt (NATO Enhanced Forward Presence). Ezekben valóban nem kaptak helyet magyarok, ott vannak viszont a többi közt a csehek, a szlovének vagy éppen a románok.

A fent idézett mondat volt az, ami a jelek szerint kiverte a biztosítékot a magyar kormánynál. Hazánk hágai nagykövete, Kocsis András levelet is küldött az újságnak, melyet olvasói levélként a Trouw közzé is tett. Ebben a magyar diplomata pontatlannak nevezte a december 11-én megjelent cikk állításait. Mint írta, „Magyarország büszke arra, hogy megvédi az Európai Unió külső határait”, és leszögezte, hogy Magyarország nem „vadászik a migránsokra”, ahogy azt a cikk sugalmazza, hanem a biztonságos határvédelemhez járul hozzá.

Szijjártó Péter látogatáson az észtországi bázison. MTI Fotó: KKM

Kocsis András kiemelte, hogy Magyarország igenis részt vesz NATO-missziókban, ide sorolta a balti államok légtérvédelmét 2017-ben és 2019-ben, valamint megemlítette az afganisztáni, mali és növekvő iraki szerepvállalásunkat. A pozitívumok felsorolásából nem maradhatott ki a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderő-fejlesztési program sem.

A magyar nagykövet a Twitterre sem felejtette el kiposztolni a megjelentetett választ, ahol egy kisebb adok-kapok vita is kialakult. A Trouw újságírója válaszában megjegyezte: a határvadász szót nem ő találta ki, így nem véletlenül használta, valamint idézte azt az MTI-hírt is, amelyben maga Simicskó István honvédelmi miniszter beszélt arról, hogy összesen 15 ezer magyar katona vett eddig részt határvédelmi feladatokban, miközben ezren szolgálnak külföldi missziókban.

A magyar diplomácia nem először kerül összetűzésbe külföldi sajtóval. Kovács Zoltán kormányszóvivő például nemrég saját angol nyelvű blogján írta meg, hogy a Washington Post nem volt hajlandó lehozni a válaszcikkét. A szóvivő írásában Magyarország-ellenes véleménybuboréknak nevezte az amerikai lapot.