28 év késéssel csak eltűnt az utolsó Lenin utca is Magyarországról

28 év késéssel csak eltűnt az utolsó Lenin utca is Magyarországról

A kommunista utcanevek átnevezését 2012-ben iktatták törvénybe, de még ma is létezik Vörös Hadsereg, Népköztársaság és Vörös Csillag utca. Van olyan falu, ahol a lakók közölték a polgármesterrel: hagyja őket békén „ezzel a hülyeséggel”, de olyan is, ahol a kormányhivatal engedett. 

Több mint öt évvel az után, hogy a kormány törvényben kötelezte a magyarországi településeket a kommunista közterületek átnevezésére, nincs már több Lenin utca Magyarországon. Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy egy-egy kósza Vörös hadsereg, Néphadsereg vagy Tanácsköztársaság útjával ne lehetne találkozni a falvakban. Sok hátrányos helyzetű településnek kisebb dolga is nagyobb volt annál, hogy az átnevezésekkel bajlódjon, vagy éppen ellenkezőleg: a lakók akadályozták meg a keresztelőt.

A kormány 2012 novemberében fogadta el azt a törvénymódosítást, amely szerint cégek, intézmények, lapok vagy utcák és terek nem viselhetik olyan személy nevét, aki „a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be”, vagy „ezekkel a rendszerekkel közvetlenül összefüggésbe hozható”. Illetve ettől fogva közterület nem viselheti olyan kifejezés vagy olyan szervezet nevét sem, amely köthető az elnyomó rendszerekhez.

A törvény a határidőt is megszabta,

az érintetteknek 2014. január elsejéig kellett lépniük.

Ahogy várható volt, az országban valóságos átnevezési hullám kezdődött: 2013-ban összesen 809, 2014-ben pedig 363 közterület kapott új nevet. Ezek a változások általában nagyobb városokban és persze Budapesten történtek, a kisebb, néhány száz lakosú falvakban azonban még évekkel később is gondot okozott, mihez kezdjenek a rendelettel. Ez ugyanis adminisztrációs terheket rótt az önkormányzatokra, a helyi vállalkozásokat érintő anyagi költségekről nem is beszélve.

Budapesten már 2011-ben volt egy nagy átnevezési hullám (lásd keretes írásunkat)MTI Fotó: Máthé Zoltán

Sokáig ők sem húzhatták a dolgot, hiszen egy idő után a kormány is megelégelte a késlekedést. Volt olyan kormányhivatal, amely már 2015-ben törvényességi eljárást kezdeményezett egy-egy késlekedő önkormányzat ellen. Ennek első lépése, hogy hivatalosan is felhívják a település figyelmét a mulasztásra, cserébe 30 napon belül tájékoztatást várnak, hogy mit tettek a jogsértés megszüntetéséért. Ha ez nem történik meg, bírósági per is lehet az ügy vége.

Előre a Néphadsereg útján

Hiába azonban a fenyegetés, információink szerint még mindig nagyon sok olyan település van Magyarországon, ahol az ember úgy érezheti, visszalépett néhány évtizedet az időben. Érdekes módon a leggyakoribb név a Vörös hadsereg útja, ilyen közterület található például a Bács-Kiskun megyei Hercegszántón és decemberig a szabolcsi Bátorligeten is.

Tanácsköztársaság útja szerepel sok ember lakcímkártyájában Tiszaszalkán, a Vas megyei Felsőcsatáron a helyiek Néphadsereg utcán sétálhatnak, az 1300 lakosú, szabolcsi Sényőn pedig Vörös Csillag utca is van még, mint ahogy Ópusztaszeren Tanácsköztársaság. Arról nem is beszélve, hogy több tucat városban van még Úttörő utca, bár a Magyar Tudományos Akadémia ajánlása szerint ezzel azért nincs olyan nagy probléma.

Érdekesség viszont, hogy

2017-re teljesen eltűntek a Lenin utcák.

A borsodi Kurityán és a nógrádi Kisbágyon húzta a legtovább, de ezeken a helyeken is megtörtént már az átnevezés.

Az érintett önkormányzatok többségénél azt mondták lapunknak, hogy felvetődött ugyan az átnevezés, de vagy a lakók, vagy az adminisztrációs problémák miatt tettek le róla, hogy új neveket keressenek.

„A lakóknak néha eszébe jut, de azért annyira nem érdekli őket. Majd ha valaki hivatalosan is panaszt tesz az önkormányzatnál, mert zavarja, akkor foglalkozunk vele” – mondta a Zoom.hu-nak az egyik kistelepülés jegyzője.

Volt olyan falu is, ahol a polgármesteri hivatal erőltette volna az átnevezést, de a lakók nem hagyták.

„Szó szerint azt mondták, hogy húzzunk el, mi meg nem erőltetjük, mert hat-hét ember lakja az utcát, egyikük már 100 éves is elmúlt. Úgyhogy ez már így marad” – fejtette ki egy másik polgármester.

Akad olyan hely is, ahol azért nem törődnek a dologgal, mert csak három házat érint.

Csak a baj van vele

Nem véletlen persze, hogy az egészen kis településeken próbálnak mindent megtenni, hogy ne kelljen az átnevezésekkel bajlódniuk. Egy néhány ezres faluban elég sok munkát ad az önkormányzatnak a törvényi előírás. Kezdve onnan, hogy mindent egyenként át kell vezetniük a lakcím-nyilvántartásban, és az okmányirodákban is ki kell cserélniük a lakcímkártyákat, egyenként értesíteniük is kell az érintetteket. Nem beszélve a közüzemi szolgáltatókról, vagy a bankokról, akiknek szintén szólni kell.

Külön bonyodalmat okoz, ha valamelyik érintett utcában vállalkozások is működnek. (Ez egyébként gyakoribb, mint gondolnánk, hiszen a Vörös hadsereg és a Néphadsereg elnevezések jellemzően a falvak főutcáját takarták.) A lakcímkártyákat és a jogosítványokat ugyanis ingyen cserélik ilyen esetben, viszont ha egy vállalkozás változtatja meg adatait, az pénzbe kerül.

Bányász élmunkások

Úgy tűnik azonban, hogy az esetek többségében a kormányhivatalok is engedékenyek. A Csongrád megyei hivatal például arról tájékoztatta lapunkat, hogy a megyében 22 települést érintett a probléma, de eddig csak tíz helyen változtatták meg az utcaneveket. Hiába maradt viszont még 12 település, amely nem tett eleget a törvénynek – bár egyeztettek az önkormányzatokkal –, hivatalos intézkedésre még egyik helyen sem került sor.

Ennél is messzebbre mentek a borsodi Múcsonyban, ahol több mint két éve terítéken van az Élmunkás utca átnevezése. A megyei kormányhivatal a Zoom.hu-nak azt írta, az önkormányzat ugyan már 2015 áprilisában felvetette a kérdést, a lakók tiltakozása miatt viszont elálltak a tervtől. Ugyanez történt egy évvel később, amikor a múcsonyi önkormányzat már az MTA-tól is állásfoglalást kért, de az akadémia nem engedett.

Nem úgy a kormányhivatal, amely végül úgy döntött, a település bányászmúltjára való tekintettel nem hagyhatják figyelmen kívül a lakók kérését, akik még mindig ragaszkodtak az Élmunkás utcájukhoz.

“Múcsony településen a 20. század elején nyitottak a bányák, melyek üzemelésének 65 éve alatt az Albert I. lejtősakna a borsodi szénmedence egyik legjobban szervezett bányája volt. A településen élő bányászok véleménye szerint ezen a vidéken a bányász hagyományok részét képezi az élmunkás elnevezés, amely községükben egykor a jól végzett munkát, a kiemelkedően dolgozó bányászt is jelentette. A volt bányászoknak azt is jelenti a mai napig, ezek a dolgozók nem a szovjetizálást látják az elnevezésben” – írta a hivatal, mely ezért úgy döntött, hogy eltekint a törvényességi eljárás megindításától.

Némileg súlyosabb a helyzet Szabolcs megyében, ahol a kormányhivataltól kapott adatok szerint 31 települést kellett figyelmeztetni,

két önkormányzatot pedig be is pereltek a bíróságon.

Az egyik per még most is folyamatban van, a másik érintett önkormányzat viszont engedett a nyomásnak. Bár a két falut nem nevezték meg, az biztos, hogy Tiszaszalka ellen jelenleg is folyamatban van a törvényességi eljárás a Tanácsköztársaság utca miatt.

Az utolsó pillanatban lépett viszont Sényő és Bátorliget önkormányzata. Az utóbbi idén december hetedikén döntött úgy, hogy a Vörös Hadsereg utcát Tuzson János utcára kereszteli át, az előbbi pedig december 13-án tárgyalta a Vörös Csillag utca átnevezését. Eközben a Vas megyei Felsőcsatáron is lépett a kormányhivatal: ott tájékoztatásuk szerint a Néphadsereg útja miatt kértek tájékoztatást a polgármestertől és a jegyzőtől.

Nem csak a kommunisták

A „kommunistátlanító” törvényjavaslat nem volt minden előzmény nélküli, hiszen a szabályozást Budapesten már megelőzte egy jelentősebb átnevezési hullám. A 2010-ben hivatalba lépett Tarlós István főpolgármester borzolta elsőként a kedélyeket azzal, hogy 2011-ben a Moszkva térből Széll Kálmán tér, a Köztársaság térből pedig II. János Pál pápa tér lett. Előbbi indokolható a kormánypárti döntéshozók szemében egyre kedveltebbé vált „boldog békeidők” iránti nosztalgiával, míg utóbbi azzal, hogy közben az Orbán-kormány arról döntött, az állam hivatalos elnevezése a Magyar Köztársaság helyett Magyarországra módosul, ám azt már tényleg senki sem értette, miért kellett a fővárosban átnevezni a Roosevelt teret az amúgy persze jól csengő Széchenyi István térre. Külön érdekesség, hogy a „XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő” törvény egyik benyújtója, Stágel Bence volt KDNP-s parlamenti képviselő jelenleg a Tarlós vezette Fővárosi Önkormányzatnál dolgozik. Méghozzá a humánügyekért felelős Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes ötfős tanácsadói stábjának tagja, havi bruttó 500 ezer forintért.

Lengyel Tibor