Szalonképesebb menedzseralkat tör utat Brüsszelben

Szalonképesebb menedzseralkat tör utat Brüsszelben
  • Beata Szydło lengyel miniszterelnök helyét átvette gazdasági minisztere, Mateusz Morawiecki. Szydło miniszterelnök-helyettesként folytatja.
  • A szürke eminenciás továbbra is Jarosław Kaczyński, a kormánypárt elnöke, érdemi változás ezért nem várható a lengyel bel- és külpolitikában.
  • Morawiecki gazdasági miniszterként komoly sikereket tudhat maga mögött, Lengyelországban választások lesznek, ez magyarázhatja a kormány átrendezését.
  • Morawiecki nyugaton tanult, volt tanácsadója Kaczyński ellenfelének, az Európai Tanács jelenlegi elnökének, Donald Tusknak, így talán jobban el tudja adni a demokráciakorlátozó lépéseket.

„A Szydło-Morawieczki cserével nem várható érdemi elmozdulás a PiS-kormány eddigi, konfrontatív EU-politikáját tekintve, mivel a stratégiai irányvonalat továbbra is Jarosław Kaczyński, a kormányzó PiS (Jog és Igazságosság pártja) elnöke fogja meghatározni” – mondta a Zoom.hu-nak Zgut Edit, a Political Capital külpolitikai elemzője az új lengyel miniszterelnök hivatalba lépése kapcsán. Mateusz Morawiecki Donald Tusk korábbi tanácsadója volt, mindössze két éve csatlakozott a kormányhoz, és elsősorban a nemzetközi befektetőkre fókuszált, szalonképesebb menedzseralkat. Zgut Edit szerint Szydło lecserélése Morawieczkire megkönnyítheti a személyközi egyeztetéseket az uniós szinteken, de valódi irányváltás híján aligha hozhat enyhülést a feszült lengyel-brüsszeli kapcsolatokban. Ami a lengyel-magyar kapcsolatot illeti, a személycsere a két kormány közti véd-és dacszövetségre nem lesz hatással.

A budapesti gyors megérkezett Varsóba

„A miniszterelnök-csere közepette a lengyel parlament alsóháza, a Szejm elfogadta a bírósági rendszer és a helyi választásokra vonatkozó törvény módosítását, amely példátlan mértékben bontaná meg a fékek és ellensúlyok rendszerváltás óta kiépült rendszerét” – mondta Zgut Edit. Ha a módosításokat Andrzej Duda államfő is aláírja, az további feszültséget generál majd az uniós viszonyrendszerben. A médiahatóság ráadásul 1,5 millió zlotyra büntette az egyik legnagyobb független, amerikai tulajdonban lévő tartalomszolgáltatót azzal a váddal, hogy a TVN24 tavaly decemberi tudósításával illegális megmozdulásokra akart sarkallni a Szejmnél – emlékeztet a szakértő.

Arról nem beszélve, hogy az Európai Bizottság épp nemrég vitte az Európai Bíróság elé Lengyelországot (Magyarországgal és Csehországgal együtt), amiért nem hajlandó teljesíteni a rá eső menekültkvótát. Ennél súlyosabb ügy, hogy

az Európai Unió már elindította az uniós alapszerződés 7-es cikkelye szerinti eljárást

az európai értékek súlyos megsértése miatt, aminek a vége akár Lengyelország EU-s szavazati jogának felfüggesztése lehet. Ehhez persze az összes tagállam szavazata kellene, köztük Magyarországé, amely ellen szintén folyamatban van ilyen eljárás, ezért Lengyelország okkal számíthat Magyarország vétójára (és megfordítva).

Szydło nem vész el, csak átalakul

Mateusz Morawiecki miniszterelnöki kinevezése előtt miniszterelnök-helyettes, illetve gazdasági és fejlesztési miniszter volt. A lengyel kormány összetétele egyelőre nem változott, Morawiecki miniszteri posztját is megtartotta, csak helyet cseréltek Beata Szydło korábbi miniszterelnökkel, aki miniszterelnök-helyettes lett. A kormány közeléből származó információk szerint az új miniszterelnök januárban hajthat végre személycseréket.

Morawiecki azt ígérte, a Szydło-kormány által képviselt irányvonalat fogja tovább vinni, és ahhoz sem férhet kétség, hogy a stratégiai irányítás továbbra is a szürke eminenciás, Jarosław Kaczyński PiS-elnök kezében van.

Statisztikailag Szydło túlteljesítette a mandátumát

Mindennek ellenére a Szydło-Morawiecki-csere jelentős változást jelent, három indokkal magyarázható:

  • Kaczyński a miniszterelnök-váltással próbálta elterelni a figyelmet a bírói (beleértve az alkotmánybírói) autonómiát megcsonkító törvénymódosításról. Ha ez igaz, akkor kevéssé járt sikerrel.
  • 2018-ban önkormányzati, 2019-ben pedig parlamenti választások lesznek, Kaczyński úgy gondolhatta, a gazdasági miniszterként rendkívül sikeres Morawieckivel az élen a PiS jobb esélyekkel vághat neki a voksolásoknak (Morawiecki alatt a gazdaság nőtt, az államháztartás hiánya csökkent, nőttek a szociális juttatások, az állam hatékonyabban szedte be az adókat). Különösen, hogy a tagság és a párt szavazói körében nagyon népszerű Szydło is az élvonalban marad.
  • Morawiecki korábbi életútja alapján sokkal mérsékeltebb, és a nyugat-európai politikusok számára sokkal könnyebben emészthető politikus, mint Szydło, lehet rá esély, hogy rajta keresztül könnyebb lesz eladni az EU számára amúgy enyhén szólva vitatható lépéseket.

A miniszterelnök (jelen esetben Beata Szydło) lemondása egyébként nem szokatlan a rendszerváltás óta kialakult lengyel belpolitikában, sőt statisztikailag Szydło túlteljesítette a mandátumát: előtte 15 miniszterelnöke volt Lengyelországnak, átlagosan 638 napot (kevesebb mint 2 évet) töltöttek hivatalban, Szydło 756 nap után búcsúzott a bársonyszéktől.

Európa újrakeresztényesítése

Bár előélete alapján Morawieckitől sokan mérsékeltebb politikát (vagy legalább mérsékeltebb hangot) vártak, első megnyilatkozásaival ezt a jóslatot nem teljesítette be. Egyrészt ugye azt ígérte, halad tovább a Szydło által elkezdett úton, másrészt a Telewizja Trwam nevű katolikus TV-nek kimondottan karcos interjút adott még eskütétele előtt (sőt még hivatalos miniszterelnöki jelölése előtt).

Az interjúban az uniós eljárásról azt mondta, „ezek csúf fenyegetések.

Lengyelország büszke és nagyszerű ország, nem fogunk engedni ilyesfajta zsarolásnak”.

A vitatott intézkedésekről azt nyilatkozta, a jövőben „több munkát akar a nemzetközi porondon abba fektetni”, hogy Lengyelországról lekerüljenek „a rendkívül igazságtalan címkék, amiket egyesek ráaggatnak”.

Azt kategorikusan tagadta, hogy a PiS ki akarná vezetni Lengyelországot az EU-ból:

„Az Európai Unió tagjai vagyunk, de át akarjuk alakítani, újra akarjuk keresztényesíteni.”

Az új miniszterelnök olyan Lengyelországot akar, amely egyetemes és keresztény elvekre épül, nem pedig a fogyasztói társadalom és a laicizálódás eszméire, amelyek elterjedtek Nyugat-Európában.

A kozmopolita nacionalista miniszterelnök

Morawiecki első miniszterelnöki (illetve potenciális miniszterelnöki) nyilatkozatai ellenére a későbbiekben talán mérséklődni fog legalább a Nyugat-Európa felé szóló retorikája, legalábbis előélete alapján lehet erre következtetni.

Mateusz Morawiecki 1968-ban született, 12 évesen már részt vett a szocialista rezsimmel szemben álló Szolidaritás mozgalom működésében. Számos végzettséggel rendelkezik, történész, közgazdász, jogász, dolgozott bankárként, menedzserként. Végzettségeit a 90-es években szerezte wrocławi egyetemeken, Németországban a hamburgi és Svájcban a baseli egyetemen, de vendéghallgatóként tanult az USA-ban is. Angolul és németül kiválóan beszél.

Állítólag Nyugat-Európában nyitottan viszonyulnak hozzá (vagy legalábbis eddig így volt),

akkor is, amikor a lengyel kormány kevésbé népszerű intézkedései mellett érvel. Az Európai Tanács jelenlegi elnökének, Donald Tusknak gazdasági tanácsadója volt, amikor Tusk (Kaczyński politikai ellenfele) Lengyelország miniszterelnöke volt, így ha megértésre esetleg nem is, nyitott fülekre valószínűleg számíthat az unió legmagasabb szintjein.

(Krakow Post, Bloomberg, Economist, Guardian, Politico)