Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Amikor puskával le lehetett lőni a notórius tolvajt – jogos védelem vagy gyilkosság

Amikor puskával le lehetett lőni a notórius tolvajt – jogos védelem vagy gyilkosság

Az 1900-as évek elején áldozatbarátabb volt az igazságszolgáltatás, mint napjainkban. 

Jogos védelem címén az idén három nagy port kavart bűnügyben is felmentő ítéletet hozott a Kúria, noha korábban a vádlottakat első és másodfokon is elítélték. Ezekről részletesen is szó volt a Kúria évértékelő sajtótájékoztatóján. A kérdésről külön is nyilatkozott a Zoom.hu-nak a testület elnökhelyettese, Kónya István.

A három ügy a következő:

  • Egy üzlet biztonsági őre alapos gyanú nélkül vádolt meg egy vásárlót azzal, hogy lopott. Erővel vissza akarta tartani, de a végén ő húzta a rövidebbet. A lopással (mint kiderült megalapozatlanul) vádolt vevő ellen indult eljárás végére a Kúria tett pontot azzal, hogy kimondta: a vevő nem lopott, az őr tehát jogtalanul alkalmazott fizikai kényszert vele szemben. A vevő így jogosan alkalmazott erőszakot az őrrel szemben.
  • A harsányi késelésként elhíresült ügyben is a Kúria mondta ki, hogy jogos védelmi helyzetben volt, tehát nem büntethető az a fiatalembert, aki késő este leszúrta az őt megtámadó és bántalmazó férfit. A testület rámutatott: a megtámadott fiatalember ott és akkor sem a rendőrség, sem mások segítségére nem számíthatott. A támadás hátulról, orvul érte, s mivel támadója jóval erősebb volt nála és őelőtte többeket is padlóra küldött, esélye sem lett volna az ökölharcban. Jogosan rántott tehát kést.
  • Budapesten egy autójával egyedül közlekedő hölgy táskáját lopta el egy motorostolvaj-páros; betörték a kocsi ablakát, kikapták a táskát és elhajtottak. A hölgy nem hagyta annyiba a dolgot, utánuk eredt. Pár száz méterrel távolabb koccant a tolvajok motorjával, az egyik tolvaj a szemből jövő autó alá esett és kórházba szállítása közben meghalt. A kerületi bíróság első körben még azt sem zárta ki, hogy emberölésért kell majd felelősségre vonni a táskájáért a tolvajok nyomába eredő asszonyt. Végül azonban csak közúti veszélyeztetésért ítélték el. Felülvizsgálati eljárás keretében mondta ki négy évvel az eset után a Kúria, hogy ez is túlzás volt. A hölgynek jogában áll megvédeni a táskáját.

A Kúria elnökhelyettese a Zoom.hu kérdésére elmondta: bár 2012 óta az Alaptörvény és a Btk. és változott, a fenti esetek a régi szabályok szerint is jogos védelemnek minősültek volna. Más kérdés, hogy

a bírákat még mindig a régi reflexek mozgatják.

– Ha meghal valaki, azért valakit felelősségre kell vonni – ez volt az évtizedek óta követett gyakorlat. Nem vizsgálták, hogy ki kezdte a verekedést, ki volt a támadó. A túlélő volt a felelős, aki a másik halálát okozta, ha másért nem, mert kioltotta egy ember életét – magyarázta Kónya, majd hozzátette, hogy a bíróságok a jogos védelemnél mindig számon kérték a védekező féltől az arányosságot.

Nem számított arányos védekezésnek, ha valaki kést rántott, amikor puszta kézzel támadtak rá.

– Annak ellenére alakult ki ez a gyakorlat – szögezte le Kónya István –, hogy a törvényben ilyen szabály, előírás soha nem szerepelt. 2012 óta azonban a jogalkotó egyértelműen az áldozat mellé állt és kimondta, „a támadónak kell viselnie a jogtalan támadás minden következményét”.

Csakhogy az Alaptörvény és Btk. megváltozott rendelkezései ellenére a rendőrségi, ügyészségi és bírósági gyakorlat töretlen.

A rendőrség és az ügyészség töretlenül figyelmen kívül hagyja, hogy alkotmányos joga mindenkinek megvédeni magát.

Kónya István szerint azonban az önvédelem joga nemcsak az élet és testi épség megóvására vonatkozik. Jogunkban áll a vagyonunkat, értékeinket is megvédeni.

– Az 1900-as évek elején (1910 és ’12 között) a Királyi Kúria több döntésében is kimondta, hogy jogos védelem címén fel kell menteni azt, aki a portájára behatoló notórius tolvajt, rablót puskával megsebesíti – mondta Kónya. A Kúria elnökhelyettese hozzátette: a régi Kúria döntéseit is figyelembe vették a jogos védelemmel kapcsolatos döntéseiknél.

Arra azonban semmi garancia, hogy a rendőrség a jövőben nem csukja be azt, aki jogos védelemből lelő, megszúr, vagy megver. Senkinek ne legyenek kétségei, az ügyészség is vádat fog emelni, és el is fogják ítélni, főleg, ha a támadója elhalálozik. Ám, ha kis szerencséje van, pár év múlva a Kúria majd felmenti.

Kónya István a fenti okfejtésre reagálva azt mondta: ő ennél azért optimistább, és bízik abban, hogy a Kúria döntései nyomán

változni fog a bírói gyakorlat és a bírói gyakorlat változása a rendőrséget és az ügyészséget is

változtatásra kényszeríti majd. Tíz éve egy konferencián ugyanezt mondta, hogy bízik a szemléletváltozásban. Amikor ezt felemlegettem neki, csak annyit mondott: remélem már nem kell újabb tíz évnek eltelnie, hogy az emberek is érezzék: a törvény nem a támadót, hanem az áldozatot védi.