Szijjártó nagy sorosozással védte meg Magyarországot az Európai Parlamentben

Szijjártó nagy sorosozással védte meg Magyarországot az Európai Parlamentben

Elsőként Szijjártó Péter külügyminisztert hallgatta meg csütörtökön az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága annak a vizsgálatnak kapcsán, amely arról szól, hogy tiszteletben tartják-e az európai alapjogokat Magyarországon. A vizsgálat arra fut ki, hogy az EP elindítsa-e Magyarország ellen az úgynevezett “hetes cikkelyt”. A meghallgatáson felszólalt a Magyar Helsinki Bizottság elnöke, Pardavi Márta, valamint Polyák Gábor, a Pécsi Tudomány Egyetem docense és Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője is.

Megnyugtatta a képviselőket

A külügyminiszter beszédét azzal kezdte, hogy nagyon örül a vitának, ami elől „Magyarország soha nem szokott elugrani”.

„Hiszünk abban, hogy az EU-ban mindenkinek joga van ahhoz, hogy képviselje és elmondja a saját álláspontját. Nemcsak Önök figyelnek hazánkra, hanem Magyarországon is figyelemmel követjük a bizottság álláspontját, ez alapján világos, hogy távol esnek az álláspontjaink. Mást gondolunk nemzetről, a hagyományok tiszteletéről, vallásról és biztonságról” – mondta Szijjártó, aki nem rejtette véka alá, hogy a parlamenti képviselőknek nem fog tetszeni, amit mondani fog.

„Megnyugtatom önöket, hogy a magyar embereknek sem tetszik sokszor, amit önök mondanak” – tette hozzá.

Szijjártó szerint, amikor Magyarországot támadják, olyan országot támadnak, ami saját erejéből talált megoldást a problémákra. Magyarország 2010-ben a szakadék szélén állt és gyakorlatilag az IMF lélegeztető gépén volt, amikor a Fidesz kormányra került. Azóta egy új gazdaságpolitikával megújították Magyarországot, a magyar emberek pedig összefogtak és teljesítményükkel bebizonyították, hogy van kiút a legnagyobb problémákból is, vélte Szijjártó, aki ezután a gazdaság sikereit kezdte el felsorolni.

MTI Fotó: KKM

Soros, Soros, Soros

A magyar külügyminiszter szerint a legsúlyosabb vitájuk Brüsszellel az, hogy teljesen mást gondolnak az illegális bevándorlásról és annak hatásairól, mint az Európai Unió.

„Elutasítjuk a kötelező kvótát és az illegális bevándorlást. Nem vagyunk hajlandóak elfogadni, hogy folyamatos fenyegetettség mellett kelljen élnünk, helyre kell állítani a biztonságot. Mi, magyarok kivesszük a részünket. Eddig 800 millió eurót költöttünk arra, hogy megvédjük az unió külső határát” – mondta Szijjártó, majd áttért Soros Györgyre.

„Soros György néhány hónapja itt ebben a teremben mondhatott beszédet, ő mondta azt, hogy az uniónak be kell fogadnia 1 millió menedékkérőt. Az Európai Unió döntésének ismeretében senki nem fogja azt hinni, hogy a kettőnek nincs köze egymáshoz.”

Szijjártó Péter szerint értetlenül állnak az előtt, hogy azért bírálnak minket, mert nemzeti konzultáció keretében kikérjük az emberek véleményét a legfontosabb kérdésekről. Szerintünk ez helyes. Elmegyünk a falig, ha arról van szó, hogy képviseljük a magyar emberek érdekeit” – fejezte be beszédét a magyar külügyminiszter.

Az Európai Parlament májusban kezdte el vizsgálni, hogy tiszteletben tartják-e az európai alapjogokat Magyarországon. A képviselők ekkor utasították a belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságot (LIBE), hogy készítsék el jelentésüket, mert véleményük szerint súlyosan romlott a demokrácia és a jogállamiság állapota hazánkban. A jelentés elkészítésével Judith Sargentini holland zöldpárti képviselőt bízták meg.

Fotó: Halász Nóra

Orosz mintára

Szijjártó Péter kicsivel több, mint tízperces felszólalására Pardavi Márta angolul válaszolt. A Magyar Helsinki Bizottság elnöke először ismertette, milyen feladatokat végeznek Magyarországon, különösen menekültügyről, majd az emberi jogok fontosságáról beszélt.

„Nagyon nehéz számomra, hogy ne kommentáljam a külügyminiszter szavait, de most másról fogok beszélni” – folytatta.

Pardavi Márta szerint az EU alapértékeit súlyosan fenyegeti a magyar kormány, hiszen éppen azokat támadja, akik elszámoltathatják a hatalmat: a sajtót és a civil szervezeteket. Ráadásul 2016 óta kifejezetten romlott a helyzet, hiszen a kabinet diszkriminál és megfélemlíti a kormánytól független szervezeteket. Pardavi emlékeztetett arra is, hogy 2014 szeptemberében rendőrségi razzia volt a norvég alapból támogatott civilek ellen.

A Helsinki Bizottság elnöke ismertette a nemzeti konzultációt, és kitért az őcsényi eseményekre is, amikor helyiek megakadályozták, hogy a Migration Aid menekülteket nyaraltasson a falu egyik panziójában.

Pardavi Márta szerint, ami ma Magyarországon történik egy hosszú folyamat, amely orosz mintára készült.

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, miután átvette a világ egyik legjelentősebb magánalapítású emberi jogi díját, a Gulbenkian-díjat Lisszabonban 2017. július 20-án. Fotó: MTI/EPA/Mario Cruz

Autoriter hatalom

Főleg a magyar médiahelyzetet ismertette a következő felszólaló, Polyák Gábor, a Pécsi Tudomány Egyetem docense, a Mérték médiaelemző műhely vezetője. Nem festett túl pozitív képet.

Polyák – aki szintén angolul szólalt fel – úgy fogalmazott, hogy Magyarországon ma mindössze néhány ellenzéki médium próbál a felszínen maradni, ami semmiképpen nem tekinthető médiaszabadságnak. A szakember szerint a kormány a hozzá közel álló sajtótermékeket állami hirdetésekkel tömi ki, az ellenzékiek viszont folyamatos anyagi problémákkal küzdenek, ami mellett még szankciókra is számíthatnak.

Polyák ezután példákat sorolt fel arra, hogyan szerzik meg kormányhoz közeli befektetők a médiumokat. Említette Andy Vajnát, részletesen beszélt a Népszabadság bezárásáról, és a Mediaworks átvételéről, amely ma már Mészáros Lőrinc érdekeltségei közé tartozik. A Magyar Idők reklámbevételeinek 90 százaléka pedig állami forrású, ami versenyjogi szabálytalanság. A szakember a Médiatanácsot is felelőssé tette a helyzetért.

„A magyar médiahelyzet megváltozása azt mutatja, hogyan működik egy autoriter hatalom az Európai Unión belül” – zárta beszédét Polyák Gábor.

Egy férfi az utolsó lapszámot mutatja a Népszabadság melletti szimpátiatüntetésen a Kossuth téren, a Parlamentnél 2016. október 8-án. A Mediaworks kiadó ezen a napon bejelentette, hogy felfüggeszti a Népszabadság nyomtatott és internetes formában történõ kiadását a lap új koncepciójának kialakításáig, illetve megvalósításáig azért, hogy “valamennyi érintett ezen kiemelt feladatra tudjon koncentrálni”. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Minden a kétharmad jegyében történik

Az utolsó felszólaló Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője volt, aki magyarul tartott beszédét azzal kezdte, hogy a 2010-es választásokon, amikor a Fidesz-kormány kétharmadot kapott, akkor alkotmányozó hatalmat is kapott.

„Ezzel tisztában volt a magyar társadalom” – mondta.

Szánthó utalt rá, hogy a jelenlegi viták nagy része innen származik, vagyis a kétharmados többséggel elfogadott döntésekről szól. Az Alapjogokért Központ vezetője arra is emlékeztetett, hogy a tagállamok között Magyarország a középmezőnyben van a kötelezettségszegési eljárások számában.

A szakember szerint a viták többsége a szuverenitásról szól. „Nem világos, mi tartozik a tagállamok és mi az Európai Unió hatáskörébe” – mondta.

Kérdések és válaszok

A meghallgatás következő fél órájában a bizottság tagjai, azaz az Európai Parlament képviselői kérdezték a megjelenteket és szóltak hozzá az elhangzottakhoz. Mivel az EP tagjai ugyanúgy különböző pártokhoz tartoznak, mint Magyarországon, a hozzászólások között kritikus és támogató jellegű egyaránt előfordult.

Az esemény végén ezekre reagáltak a magyar vendégek. Szijjártó Péter most is kemény hangot ütött meg: mint mondta, 16 éve parlamenti képviselő, ezért döbbenti meg a felvetés, hogy egy kormány képviselheti-e az országot, amiből érkezik.

Szijjártó hozzátette:

senki nem állítja, hogy minden migráns terrorista.

Azt viszont igen, hogy az ellenőrizetlen hullám lehetőséget ad terrorszervezeteknek arra, hogy kihasználják a lehetőséget és minden gond nélkül elküldjék embereiket olyan helyre, ahova korábban nehezebb volt.

Szijjártó szerint nem minden migráns terrorista.
Fotó: MTI/EPA/Oliver Hoslet

A civil szervezetekről is megvolt a véleménye. A külügyminiszter utalt rá, hogy Magyarországon 60 ezer NGO működik, a bizottság pedig csak egynek hallgatta meg a véleményét. Arra is emlékeztetett, hogy Magyarországon tavaly mindössze 282 ember adta adójának egy százalékát a Magyar Helsinki Bizottságnak.

„Nem tudom elfogadni, hogy a civil szervezetek bevonása a kormányzásba jó, az emberek bevonása viszont nem” – tette hozzá.

Pardavi Márta arról beszélt, hogy bár szerinte is nagyon fontos az átláthatóság, a civil szervezetek elleni törvény ehhez semmit nem tett hozzá. A Magyar Helsinki Bizottság elnöke szerint azért nem emeli fel a hangját minden civil szervezet a problémák ellen, mert sokszor félnek, hogy nem kapnak majd támogatást, főleg azok, akik önkormányzatoktól kapják a pénzt. A menekültügyhöz pedig csak annyit tett hozzá: eddig 1000 személy kapott nemzetközi védelmet, a legtöbbjük már nincs Magyarországon, mert a magyar kormány egyáltalán nem támogatja az integrációjukat.

Polyák Gábor emlékeztetett rá, hogy a menekültkérdésben zajló vita éppen annak a médiarendszernek a következménye, ami 2010 óta létrejött. A kormányt támogató lapok egyoldalú üzeneteket közvetítenek az embereknek, ellenkampányt pedig nehéz folytatni. Az ellenzéki lapoknál dolgozó újságírók napi szinten küzdenek a túlélésért, ha pedig felszólalnak, megkapják, hogy „Soros-katonák”.

Szánthó Miklós válaszában azt emelte ki, nem hiszi, hogy Magyarországon bárki jogait veszélyeztetné a jelenlegi jogrendszer, ezért nem gondolja, hogy uniós segítségre lenne szükség ahhoz, hogy helyreállítsák a jogállamiságot.

Úton a hetes cikkely felé

A jelentés alapján fogják megszavazni, hogy elindítsák-e az úgynevezett “hetes cikkelyt” Magyarország ellen, ami az európai uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén lehetővé teszi, hogy végső esetben felfüggesszék az érintett ország szavazati jogát a döntéseket hozó Európai Tanácsban. Erre azonban még soha nem volt példa, és valószínűleg nem is lesz, hiszen ehhez az összes tagállam egyhangú szavazatára van szükség.

2015-ben a magyar kormányt Kovács Zoltán kormányszóvivő képviselte. Fotó: MTI/Európai Parlament/Arnaud Devillers

A lengyelek egyébként sokkal közelebb állnak a hetes cikkhez, mint a magyarok. Navracsics Tibor magyar EU-biztos a Zoom.hu-nak is megerősítette: Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke a nyáron arra kérte, szondáztassák meg az otthoni közvéleményt, támogatnának-e egy hasonló eljárást Varsó ellen. Igaz, ez sem fog megtörténni, hiszen Orbán Viktor már korábban leszögezte, megvétóznánk a szavazást, mint ahogy Magyarország esetében a lengyel vezetés is hasonlóan cselekedne.

A LIBE bizottság nem először szervezett meghallgatást a magyarországi helyzet miatt. Két éve például a magyar hatóságok civil szervezetekkel kapcsolatos fellépése miatt szervezték az eseményt, de végül a sajtószabadság, a médiapluralizmus, a cenzúra, a hajléktalanság és Orbán bevándorlásellenes kijelentései is felmerültek. A magyar kormányt akkor Kovács Zoltán kormányszóvivő képviselte.

Azt a jelentés készítője, Judith Sargentini már a csütörtöki ülés elején jelezte, hogy a meghallgatás és az egész eljárás egy teszt az Európai Uniónak arra, hogy ilyen helyzetben hogyan viselkedjen egy tagállammal szemben. Egyelőre azonban csak az információkat akarják összegyűjteni és meghallgatni az érintetteket – mondta.