Beperelték a magyar kormányt, mert nem teljesítette a menekültkvótákat

Beperelték a magyar kormányt, mert nem teljesítette a menekültkvótákat

De nem csak ezért lépett bírósági szakaszba a hazánk elleni kötelezettségszegési eljárás. Az Európai Bizottság a civiltörvény és a felsőoktatási jogszabály-módosítás miatt is perel.

Bírósági szakaszba léptette az Európai Bizottság a hazánk elleni uniós kötelezettségszegési eljárást, amit azért indítottak, mert nem hajtottuk végre a menekültek kötelező áthelyezését. A magyar kormánynak most az Európai Unió Bíróságán kell elmagyaráznia, miért nem tett semmit azóta, hogy szeptemberben felperesként Szlovákiával együtt elbukta a kötelező kvóták miatt indított pert.

Az Európai Bizottság ráadásul nemcsak a menekültkvóták miatt fordult a luxemburgi székhekyű bírósághoz. A testület a civiltörvény és a felsőoktatási jogszabály módosítása, vagyis a Lex CEU miatt is bírósági szakaszba léptette a hazánk ellen megindított kötelezettségszegési eljárásokat.

Számítottak rá

A kormányt egyáltalán nem érte váratlanul az újabb kereset. Völner Pál, igazságügyi államtitkár a Magyar Időknek már korábban úgy fogalmazott: csak Brüsszeltől függ, mikor indítják el a pert, amit a kormány egyébként sem tart magára kötelező jellegűnek.

Az Európai Unió Bírósága egy különálló ügyben szeptember elején teljes egészében elutasította Magyarország és Szlovákia keresetét a kvótaperben. A luxemburgi testület döntésének értelmében Magyarország nem vonhatja ki magát a kötelező kvóták alól, így meg kell vizsgálnunk a ránk kirótt 1294 menekült kérelmét (988-at Görögországból, 306-ot pedig Olaszországból).

Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy ennyi embert be is kell fogadnunk. A kvótarendszer keretein belül a fogadó országok csak arra vállalnak kötelezettséget, hogy megvizsgálják a menekültkérelmeket, és ha azokat jogosnak találják, akkor befogadják az érintetteket.

Éhségsztrájkot folytató migránsok a szerb-magyar határ közelében Horgosnál 2016. július 26-án. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Az Európai Unió belügyminisztereinek döntése értelmében a tagországoknak összesen 120 ezer menedékkérőt kell befogadniuk Olaszországból és Görögországból azon a 40 ezren felül, akiknek elosztásáról önként rendelkeztek. A rendszerbe egyébként eredetileg Magyarországot is bevonták volna, azaz tőlünk is vittek volna el menekülteket, de ebbe a magyar kormány nem egyezett bele.

Sok múlik rajta

Az Európai Bizottság – a bíróság döntésétől függetlenül – nyáron indította el a kötelezettségszegési eljárást Magyarország, Szlovákia és Lengyelország ellen, amiért nem kezdték el végrehajtani a kvótadöntést. A bírósági szakasszal azonban mindenképpen meg akarták várni annak a pernek az eredményét, amit Budapest és Pozsony felperesként indított. A bíróság döntése után most már a bizottság is úgy döntött, hogy továbblép az ügyben, ennek következő lépése az újabb per megindítása.

Ennek az eljárásnak már komoly pénzbüntetés lehet a vége, de valójában ennél jóval több múlik az ítéleten. Azzal, hogy Magyarország végül perre ment az uniós tanács döntése ellen, az EU alapelvét, a szolidaritást utasította el. Ennek a hiánya oda fog vezetni, hogy a következő ötéves pénzügyi keret tárgyalásakor az ország nem lesz jó pozícióban. Ráadásul az unióban most alakul egy új francia-német paktum, amelyhez Párizs és Berlin szövetségeseket keres, de már Emmanuel Macron újonnan megválasztott francia elnök távolmaradása is jelezte: nem feltétlenül szeretnék, hogy ennek Budapest is a részese legyen.

Nemcsak a Bizottság, az Európai Parlament is foglalkozott csütörtökön Magyarországgal: az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága csütörtökön meghallgatta Szijjártó Péter külügyminisztert, valamint több magyar civil szervezet képviselőjét annak a vizsgálatnak kapcsán, amely arról szól, hogy tiszteletben tartják-e az európai alapjogokat Magyarországon. A vizsgálat arra fut ki, hogy az EP elindítsa-e Magyarország ellen az úgynevezett “hetes cikkelyt”. Részletes beszámolónkat itt olvashatják.