Trump lángokba boríthatja az arab világot

Trump lángokba boríthatja az arab világot

Az Egyesült Államok Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosának – jelentette be szerdán Washingtonban Donald Trump amerikai elnök, egyúttal közölte, hogy az amerikai nagykövetséget átköltöztetik Tel-Avivból Jeruzsálembe.

Az amerikai elnök előző nap már tájékoztatta a nagykövetség átköltöztetésének tervéről Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét, aki figyelmeztette Trumpot, hogy a lépésnek veszélyes következményei lesznek. Trump azt is közölte, hogy “természetesen lesznek nézeteltérések és ellentétek, de biztosak vagyunk azonban abban, hogy végül – ahogyan orvosoljuk ezeket az ellentéteket – elérkezünk a nagyobb megértéshez és együttműködéshez”. Leszögezte, hogy Jeruzsálemnek mindhárom nagy vallás – a zsidóság, a kereszténység és az iszlám – szent helyének kell maradnia.

A Fehér Házban szerdán mondott beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy több elődje fontos kampányígéretévé tette ezt, de megválasztása után nem hozta meg a döntést. “Én megteszem” – mondta Donald Trump. Az amerikai elnök nyugalomra szólított, és reményét fejezte ki, hogy döntése után a mérsékelt hangok felülkerekednek a gyűlölet hangjain. Hozzátette, hogy Mike Pence alelnök az elkövetkező napokban a Közel-Keletre látogat.

Az amerikai elnök felszólított a világ többi országát, hogy Jeruzsálem fővárosként történő elismerésével kövessék az Egyesült Államok példáját

Számos arab és európai ország már előzetesen tiltakozását, illetve aggodalmát fejezte ki az amerikai döntés miatt. Jordánia pedig soros elnökként az Arab Liga, továbbá az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte.

Donald Trump bejelentése több szempontból is történelmi. Ezzel ugyanis nemcsak állást foglal, hanem súlyos következményeket szabadíthat az egész régióra. A bejelentés ennek ellenére nem volt teljesen váratlan, mert Trump már a kampány alatt megígérte a nagykövetség költöztetését, amivel népszerű lett a támogatóinak nagy részét kitevő Izrael-párti, keresztény szavazók körében. A döntést természetesen az izraeli kormány is üdvözölte, de rajtuk kívül szinte mindenki, még az Egyesült Államok elkötelezett szövetségesei is óvatosságra intettek.

De mégis mi ez az egész?

Ahogy azt elemzésében az AP hírügynökség is kiemelte, Izrael Jeruzsálemet tekinti a fővárosának, viszont a palesztinok szerint a város keleti része – melyet Izrael az 1967-es közel-keleti háborúban foglalt el – a leendő független államuk fővárosa. A konfliktus az óvárosra fókuszál, mely otthont ad a legfontosabb zsidó, keresztény és muzulmán szent helyeknek. Itt található a Templomhegy, a judaizmus elsőszámú szent helye, melyen az Al-Aksza mecset áll, mely az iszlám harmadik legfontosabb helyszíne.

Bár az izraeli kormány hivatalai Jeruzsálemben vannak,

Kelet-Jeruzsálem elfoglalását a nemzetközi közvélemény nem ismeri el.

Az 1993-as izraeli-palesztin béketárgyalások egyik záradékában is az szerepel, hogy Jeruzsálem státuszáról később döntenek. Nem véletlen, hogy minden ország nagykövetsége – köztük az amerikai is – Tel-Avivban van.

A bejelentés persze nem azt jelenti, hogy az amerikai diplomaták egyik napról a másikra Jeruzsálembe költöznek majd, Trump csak ennek előkészítésére adott utasítást. Az Egyesült Államoknak Jeruzsálemben jelenleg még épülete sincs, amelybe átköltözhetnének Tel-Avivban akkreditált diplomatái, ráadásul az épületnek rendkívül biztonságosnak kell lennie, ezért a tényleges költözés 3-4 évbe is beletelhet.

Izraeli zászló az Olajfák hegyén, a háttérben a jeruzsálemi óváros az al-Aksza-mecset kertjében álló Szikladóm (Omar-mecset) arany kupolájával. Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan

Hivatalba lépése óta Donald Trump is rájött, hogy a nagykövetség elmozdításáról beszélni könnyebb, mint megvalósítani azt. Az amerikai törvények szerint az elnöknek félévente alá kell írnia egy szerződést, mely kimondja, hogy a nagykövetség Tel-Avivban marad. Júniusban Trump – elődjeihez hasonlóan – ezt meg is tette, a héten viszont ismét lejárt a papír, de még nem látta el kézjegyével.

Veszélyes következmények

Az, hogy milyen következménye lesz mindennek, egyelőre megjósolhatatlan. A gyakorlatban kevés fog változni, hiszen Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök rezidenciája, hivatala és a parlament is Jeruzsálemben van, és a külföldi vezetők is egyből oda utaznak, ha hivatalos látogatásra érkeznek Izraelbe.

Trump kedden telefonon tájékoztatta Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét döntéséről, aki már akkor figyelmeztette az amerikai elnököt, hogy a lépésnek „veszélyes következményei” lesznek. A palesztin elnök felszólította a pápát, valamint Oroszországot, Franciaországot, továbbá Jordániát, hogy lépjenek fel Donald Trump amerikai elnök szándéka ellen. Vlagyimir Putyin orosz elnök már közölte Abbásszal, hogy Moszkva támogatja a tárgyalások újrakezdését Izrael és a Palesztin Hatóság között, egyebek mellett Jeruzsálem státuszáról is.

A BBC-nek a Palesztin Hatóság londoni képviselője úgy fogalmazott, hogy a döntés

a “halál csókja” a közel-keleti békefolyamatnak.

A Háárec című újság értesülése szerint az izraeli hadsereg magas készültségi fokozatban várja a palesztinok esetleges erőszakos tiltakozását. A biztonságiak elsősorban attól tartanak, hogy a szokásos pénteki muzulmán ima után zavargások törhetnek ki a mecsetekből kiáramló tömegben. A Palesztin Hatóság felügyelete alá tartozó Betlehemben már kedd este Donald Trump képének elégetésével tüntettek Jeruzsálem fővárosi státuszának elismerése ellen.

Trump elnök nyilvánosságra került tervét sokan elítélték a nemzetközi közösségben. Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentette, hogy Törökország megszakíthatja diplomáciai kapcsolatait Izraellel. Hasonlóan fogalmazott Haider el-Abádi iraki kormányfő, Szalmán bin Abdul-Azíz szaúdi uralkodó és Abdel-Fattah esz-Szíszi egyiptomi elnök is, akik szerint nincs szükség a közel-keleti ügyek „bonyolítására”.

Jordánia az Arab Liga és az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) ülésének sürgős összehívását tervezi szombatra és vasárnapra – közölte kedden a Reuters brit hírügynökséggel Ajmán Szafadi az OIC soros elnökségét betöltő jordániai külügyminiszter.

Európa is aggódik

A lépést az Európai Unió sem üdvözölte. Federica Mogherini európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő azt közölte, hogy “artózkodni kell az olyan egyoldalú intézkedésektől, amelyek veszélyeztetik a kétállami megoldást célzó közel-keleti béketárgyalások felújítását”. Sigmar Gabriel német külügyminiszter pedig arra figyelmeztetett, nagyon veszélyes következményei lennének annak, ha az Egyesült Államok egyoldalúan elismerné Jeruzsálemet Izrael fővárosának.

(MTI, AP)