Sajtótörténeti döntés: „Tágra nyílhat a mocskolódás kapuja”

Sajtótörténeti döntés: „Tágra nyílhat a mocskolódás kapuja”

Médiatörténelmet írt az Alkotmánybíróság azzal, hogy úgy döntött, gyakorlatilag nem perelhető az a lap, amelynek újságírója egy sajtótájékoztatóról objektíven tudósít. A szakértő azonban arra figyelmeztet, hogy ezzel a propagandatermékek is felhatalmazást kaptak a mocskolódásra.

„A döntéssel tágra nyílhat a mocskolódás kapuja is. Pozitív, de egy erősen negatív oldala is van. Nagy siker a valódi médiának, hiszen mostantól sokkal könnyebb politikai sajtótájékoztatóról hírt adni, de a demagóg propagandalapok is jól járnak vele. Innentől nem kell mást tenni, mint kiállítani egy politikust, aki bárkiről bármit mondhat. Az újságíró megkérdezi a másik felet, két sorban összefoglalja az illető véleményét, és megszületik a lejárató cikk. Gyakorlatilag bármit, bármikor megírhatnak akárkiről, ez pedig megtévesztheti az olvasókat. Túlságosan is a szólásszabadság oldalára dőlt el a vita” – mondta a Zoom.hu-nak az Alkotmánybíróság (AB) mai döntésével kapcsolatban Karsai Dániel alkotmányjogász.

Karsai Dániel szerint a propaganda is jól járt. Fotó: Zoom.hu

Médiatörténeti pillanat

Az ügyvédet azért kérdeztük, mert az Alkotmánybíróság szerdai határozatában kimondta: nem minősül híresztelésnek, ha a média úgy tudósít közéleti szereplők közügyekről szóló sajtótájékoztatójáról, hogy az pontosan megfelel a megfogalmazottaknak, nem tartalmaz saját értékelést, egyértelműen megjelöli a közlések forrását. Ezen kívül a jó hírnevet esetleg sértő tényállításokkal érintett személy cáfolatának is helyet kell, hogy biztosítson, vagy fel kell kínálnia neki a válaszadás lehetőségét.

Az AB ezzel megsemmisítette azt a bírósági ítéletet, amiben a Nyugat.hu-t marasztalta el egy négy évvel ezelőtti sajtótájékoztatón leírtak miatt. Itt Czeglédy Csaba, az akkori szombathelyi ellenzék közgyűlési frakcióvezetője többek között azt nyilatkozta, hogy a trafikpályázatok elbírálása kézi vezérléssel történt, szerinte a végső döntéseket személyesen Hende Csaba, az akkori honvédelmi miniszter hozta meg. A politikus nem sokkal később közleményben reagált, amit a portál le is közölt. Ennek ellenére Hende pert indított Czeglédy Csaba és a Nyugat.hu ellen. Szerinte a lap megsértette az ő személyiségi jogait azzal, hogy közölték amit mondtak róla.

Hende Csaba feljelentette a Nyugat.hu-t. MTI Fotó: Beliczay László

A mocskolódás időszaka

Karsai szerint a konkrét ügyben az Alkotmánybíróság jó döntést hozott, jó szándékúan járt el, de a kimondott általános elvek alkalmazása még a jövő zenéje. Hozzátette, természetesen egy sajtótájékoztatón az elhangzott mondatok igazságát nem minden esetben lehet megfelelően és azonnal ellenőrizni, ennek objektív felelősségét azonban mégis jobban kellene hangsúlyozni.

A bíróságnak el kellene várnia, hogy a cikkből egyértelműen kiderüljön, ez csak egy nem megerősített vélemény. Így az olvasó kritikai szemmel tudná értelmezni az állítást.

Kiemelte viszont, hogy így

a propagandalapok egyre több, szándékosan hamis információt szállíthatnak.

Az ügyvéd szerinte fennáll a veszélye, hogy a döntés miatt a kampányidőszakban még mocskosabbá válik az amúgy is durva közbeszéd. Karsai Dániel elmondta, a sajtónak felelőssége, hogy igazat írjon, de így könnyű dolga lesz, ha nyilvánvaló hazugságokat szeretne terjeszteni. A probléma gyökere, hogy túl gyors az információáramlás, ezzel pedig a jog nem tud lépést tartani. A jog még nem tud jó választ adni arra, hogy az újságírók miként dolgozzanak biztonságban, és ne attól féljenek, mikor jön elő valaki egy polgárjogi perrel, vagy feljelentéssel.