Brutális haszna keletkezett a forintgyengülésen a jegybanknak

Brutális haszna keletkezett a forintgyengülésen a jegybanknak

Az árfolyamnyereség felhasználása kapcsán Matolcsy György egy szót sem ejtett a Pallas Athéné alapítványokról. 

Elképesztő, összesen 889 milliárd forint árfolyamnyeresége volt 2013 és 2015 között a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a devizaállomány átértékelésén, vagyis a forintgyengülésen – derül ki egy viszonylag pontos szám Hadházy Ákos, LMP-s képviselő, Matolcsy György jegybankelnöknek írt kérdéséből. A parlament oldalán olvasható dokumentumban a politikus arra volt kíváncsi, hogy ez a tetemes összeg hova is került a rendszerben.

A bankok bankjának vezetője ránézésre viszonylag részletes magyarázatot ad, amelyben kifejti, hogy téves Hadházy kérdésében tett felvetés. Ez közel 900 milliárd forintos összeg ugyanis nem a jegybank nyeresége, ez a devizakonverzión elért eredmény. A MNB profitja ezekben az években az auditált számok szerint 2013-ban 26 milliárd forint, 2014-ben 27 milliárd forint, 2015-ben 95 milliárd forint, 2016-ban pedig 54 milliárd forint volt.

Matolcsy György az árfolyamnyereségen összehozott forrás felhasználására is magyarázatot ad –legalább is részben. Megjegyzi, hogy ennek a tételnek a java részét „elvitte” a korábbi évek “hibás monetáris politikája következtében felduzzasztott kéthetes kötvényállomány után fizetett magas kamat, hiszen ugyanebben az időszakban az MNB nettó forint kamat és kamatjellegű eredménye több mint 480 milliárd forintos veszteséget mutatott.” Ehhez jön még a jegybank eredménytartalékába elhelyezett tétel, hiszen ez a 2013-as 10 milliárd forintról 2017-re 162 milliárd forintra hízott.

A válasz ezzel le is tudja a magyarázkodást. Arról nem beszél, hogy ezekből a forrásokból született meg a mintegy 260 milliárd forint fölött ülő Pallas Athéné alapítványi rendszer. Ha ezt is hozzávesszük a kerethez akkor szintre forintra meg is van a Hadházy által számonkért brutális összeg, hiszen az említett tételek nagyjából 890 milliárd forintot tesznek össze.